A Magyar Királyi Szent István 3. Honvéd Gyalogezred Tábori Pótezredének 72 évvel ezelőtt elesett katonáira emlékeztek szeptember 7-én a Gyergyó Emlékparkban székesfehérváron. A fehérvári honvédekről 1990-ig nem volt szabad megemlékezni, de mindig voltak bátor gyergyói emberek, akik gondoskodtak arról, hogy halottak napján gyertya égjen a hős katonák nyughelyén. 

1944. szeptember 7-e szomorú nap Magyarország történelmében. 1944. szeptember 7-én hajnalban a székesfehérvári Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred 159 hazát védő katonája vesztette életét a Gac-oldalban egy szovjet előőrs betörése nyomán. A gyergyói emberek a hősöket két tömegsírba temették. 1990-ig nem volt szabad megemlékezni róluk, de mindig voltak bátor emberek, akik gondoskodtak arról, hogy halottak napján gyertya égjen a hős katonák nyughelyén. 1990 után gyergyóiak és székesfehérváriak közösen, szabadon emlékeznek meg róluk. 2014-ben társadalmi összefogással emlékparkot alakítottak ki Székesfehérváron a Királysor és a Géza utca kereszteződésénél annak a 159, a második világháborúban elesett fehérvári katonának az emlékére, aki Gyergyószentmiklós határában vesztették életüket.

A Gyergyó Emlékparkban a Himnusz hangjaival kezdődött a megemlékezés, majd dr. Tanárki Gábor, a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója mondott beszédet. "Emlékezzünk ma arról a 159 fehérvári honvédről, akik 1944 szeptember 7-én haltak hősi halált Gyergyószentmiklós mellett, a Gac hegy oldalában. Mi is történt pontosan? Hogy lehetséges az, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt úgy vesztették életüket, hogy hírmondójuk sem maradt? Számos legenda és történet övezi az emléküket. A kitartó kutatómunkának köszönhetően azért többé kevésébé már tudhatjuk, mi is történt ezen a tragikus napon." - emlékeztetett Tanárki Gábor. Beszédében a a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója felidézte, hogy a rendszerváltás előtt nem lehetett megemlékezni a hősi halált halt magyar honvédekről és így jártak volna a gyergyszentmiklós mellett nyugvó hősök is, ha nincsenek a helyi magyarok, akik a második világháborút követő nehéz időkben is minden évben megemlékeztek az elhunytakról, az 1989-es forradalmat követően pedig emlékművet állítottak az elesett katonák tiszteletére. "A háborút követő évtizedekben a megemlékezés is bűnnek számított, remélem, és bizakodom abban, hogy soha többet nem jöhetnek el olyan nehéz idők, nem uralkodhatnak el olyan ordas eszmék, hogy lehetetlenné váljon az ország határait védő magyar honvédekről való méltóságteljes megemlékezés." - fogalmazott dr. Tanárki Gábor.

György István, Gyergyószentmiklós alpolgármestere kiemelte, hogy ma már Gyergyószentmiklóson lassan a megemlékezőkre is megemlékezniük kell, az 1944-es eseményekkel párhuzamosan ugyanis a gyergyószentmiklósi városrésznek is húsz polgári áldozata volt, 382 porta égett le, ennyi család vált földönfutóvá. "Arra kérem az Istent, hogy ne halványítsa el a katonáink emlékét, ugyanakkor azt kívánom, hogy nemzetünknek adjon családokat összetartó asszonyokat, nemzettudatban gondolkodó férfiakat és jövőt építeni szándékozó és tudó fiatalokat. Adja Isten, hogy úgy legyen" - zárta megemlékező beszédét Gyergyószentmiklós alpolgármestere.