Szerdai ülésén egyhangú határozatot hozott a Fejér Megyei Közgyűlés Székesfehérvár „Európa Kulturális Fővárosa 2023” pályázatának támogatásáról. Az előterjesztésben Dr. Molnár Krisztián, a közgyűlés elnöke a partnerség révén a megye településeinek a lehetőségeit, előnyeit fogalmazta meg. Beszédében dr. Cser-Palkovics András polgármester a megye értékei mellett való egységes fellépést, valamint a humánum, a kultúra fenntarthatóságának kulcsfontosságú szerepét emelte ki. 

 Szerdán a Fejér Megyei Közgyűlés egy perces néma főhajtással kezdődött, tisztelegve Ütő Endre Liszt Ferenc-díjas operaénekes életpályája előtt.

 

Első napirendi pontként tárgyalták azt a javaslatot, amely Székesfehérvár az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” cím elnyerésére benyújtandó pályázatának támogatását fogalmazta meg. Dr. Molnár Krisztián, a közgyűlés elnökének előterjesztésében ez állt: „A pályázatban való partnerség révén Fejér megye valamennyi települése részesülhet azokból az előnyökből, amit a kitüntető cím elnyerése nyújthat. (…) Különleges művészeti programokkal, színes és látványos rendezvényekkel, valamint hiánypótló kulturális célú beruházások megvalósításával készül a város a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa évre.” A javaslat kitért továbbá arra is, hogy a pályázati program révén a város rangjához méltó szellemi központtá válhat, és így még pezsgőbb, inspirálóbb közeget biztosíthat az itt és a megyében élők számára.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester beszédében megköszönte, hogy a megye közgyűlése előtt szólhat arról a lehetőségről, ami a város, a térség és a megye számára egyaránt jelentős. A város az elmúlt hónapokban több fórumon mérte fel a lakosok véleményét, amire több ezer támogató visszajelzés érkezett. A pályázatról már a kezdetektől az fogalmazódott meg, hogy az nemcsak Székesfehérvárt fogja érinteni: az uniós szabályok értelmében ugyan a város fogja benyújtani a pályázatot, de a lehető legszélesebb, a megyét is érintő közéleti-társadalmi támogatottsággal szeretnék ezt megtenni. Az egész térség, a megye fejlődésének lehetőségeiről a polgármester elmondta: „Abból a tapasztalatból indulunk ki, amit más, az Európa Kulturális Fővárosa címet már elnyert és ezzel a pályázattal jól élő városoknál tapasztalunk szerte Európában, hogy milyen módon vonták be a pályázatba a térségüket, a térséghez tartozó településeket, azoknak az értékeit – és hogyan lehetett – ezt egy egységes képben felvázolva – azt is megmutatni, hogy mik az előnyei a pályázat elnyerésének.” – fogalmazott a polgármester, majd a feladat, a felelősség súlyát is hangsúlyozta a felvállalás kapcsán. Mint mondta, ezért fordult a város vezetősége a közgyűléshez, és kereste meg a megye településeinek polgármestereit. 

„Biztos vagyok abban, hogy vannak olyan értékek, amelyek bennünket összekötnek megyei szinten, és az egyes települések között is megteremtik azt a kohéziót, amitől mi büszkén mondjuk, hogy vannak megyei értékeink, és vannak ezen belül települési értékeink.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András az egységes fellépés fontosságát. Kifejezte, hogy az EKF-projekt nem cél, hanem eszköz egy olyan közösség szervezésére, amely ettől erősebb, és egységesebben tud felállni értékei mellett: amelyet jelent mind a történelmi múlt, mind a jelenbeli erények, és emögött egy a fenntarthatósággal jellemezhető komoly gazdasági háttérrendszer áll. A polgármester azt mondta, hogy a fenntarthatóság a humánum tekintetében is kulcsfontosságú, az egyén, a család, a kisebb és nagyobb közösségek fejlődésének a záloga a kulturális értékek megtartása és továbbörökítése. „Ennek a pályázatnak a fenntarthatóság lesz az egyik kulcsmotívuma.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András.

Az Aranybulla 2022-es évfordulójának programjai lehetőséget adnak a történelmi múlt és az Európában betöltött szerep hangsúlyozására, ezért a két év programjai összefonódnak. A város életében jelenleg is szerepet kapnak a megye értékei – például a testvérvárosi delegációk látogatásakor –, valamint a megye jelen van a városi rendezvényeken, ami a közös identitás egységének az üzenetét is képviseli. A polgármester kérte a közgyűlés képviselőit, hogy fogalmazzák meg ötleteiket és javaslataikat a pályázattal kapcsolatban.

Dr. Molnár Krisztián a beszédre reagálva a történelmi gyökereknek, a gazdasági háttérnek, a kultúra szervező szerepének és a fenntarthatóságnak az elhangzott szempontjait hangsúlyozva méltatta a pályázat céljait. A hozzászólások alapján kiemelték a városnak mint elismert turisztikai desztinációnak a fejlődését, és méltatták a megye értékeinek a pályázatban való megjelenését is.

 

A képviselők az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú határozatot hoztak a támogatásról.

A folytatásban Molnár István, a Magyar Közút Zrt. Fejér Megyei Igazgatóság igazgatója tájékoztatta a közgyűlést Fejér megye közúthálózatának állapotáról és fejlesztési lehetőségeiről. Az igazgató kiemelte, hogy az útfelújításokat a lakossági igények szerint végzik és Dél-Fejér megye útjainak felújítására nagy figyelmet fordítanak. A közgyűlés a Fejér Megyei Önkormányzatot érintő rendeletek módosításáról is szavazott, többek között a Hivatal átszervezéséről is döntöttek. A területfejleszési tevékenységhez kapcsolódóan az Országos,Balaton és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének véleményezésről szóló javaslatot vittaták meg.