Közösen szervezett megemlékezést a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából Székesfehérvár Önkormányzata és a Fejér Megyei Önkormányzat. Az 56-osok terén Törő Gábor országgyűlési képviselő mondott beszédet, az emlékező műsorban a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai működtek közre. A megemlékezés koszorúzással zárult.

Az Országgyűlés 2000 júniusában elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon a szovjet hatóságok jogtalanul, köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Nyolc évet töltött fogságban, először a Gulágon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.Először 2001. február 25-én emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól az Országgyűlésben és a középiskolákban, hogy figyelmeztessenek és emlékeztessenek a korszak történéseire és a tanulságok levonására.

 

Hagyományosan közösen szervezett megemlékezést szombaton az 56-osok terén Székesfehérvár Önkormányzata és a Fejér Megyei Önkormányzat. A díszőrök bevonulását és a Himnuszt követően emlékműsort adtak a Székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium 11A osztályos diákjai.

 

Az összeállítás Edward Grieg „Peer Gynt - Ase halála” című zeneszámával és visszaemlékező történelmi felvezetéssel kezdődött, majd prózai és verses elemekkel folytatódott. Elhangzott többek között Nagy Gáspár „Öröknyár”, Lénárd Ödön „Hiszekegy” című verse és Kassay Kázmér visszaemlékezése. A résztvevők meghallhatták a nemrég életének 101. évében elhunyt Olofsson Károly, szerzetesi nevén Olofsson Placid atya szabályait a túlélésről. A bencés szerzetespapot 1946-ban a Gulágra internálták, ahol tíz évig raboskodott, túlélésének törvényeit négy pontban foglalta össze. A műsor a „Ha én rózsa volnék!” című dallal zárult.

 

 

A megemlékezésen beszédet mondott Törő Gábor országgyűlési képviselő. Elhangzott többek között, hogy a kommunizmus az emberiség történetében fellelhető egyik legaljasabb szellemi kaland, kísérlet, amely megszámlálhatatlanul sok bűnt követett el a szellem, az egyetemes kultúra és a nemzeti kultúrák ellen. Törő Gábor úgy fogalmazott: „Hetven éve, 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Béla kisgazda képviselőt. Bebörtönözték, vallatták, majd a Szovjetunióba deportálták. A magyaroknak Kovács Béla a szabadság és a nemzet függetlenségének jelképe volt. Letartóztatásakor mindenki úgy érezte, a demokrácia bástyája dőlt meg. Egy ember sorsáról volt szó, de ebből az egész nemzet megtudhatta: a szabadság elveszett.” A zsarnokság beszivárgott az otthonokba, beitta magát az emberek életébe és kivétel nélkül mindenkitől elvett valamit a bizonytalansággal, egymás méricskélésével, a mindig lesben állással, az irigykedéssel és a képmutatással. Az erős méreg azóta is nehezen tisztul ki a lelkekből, azonban a sötétség ellen nem fegyverrel, hanem fénnyel lehet harcolni. A hajnalhasadáshoz, a történelem igazságának tisztán látásához idő kell!

 

Az emléknap koszorúzással zárult. Közösen helyezte el az emlékezés virágait Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Törő Gábor országgyűlési képviselő, dr. Petrin László, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója és Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal hivatalvezetője. Ugyancsak koszorúztak a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, az egyházak, a pártok, valamint több oktatási intézmény és civil szervezet vezetői, képviselői. Az esemény végén, egy-egy szál virág elhelyezésével számos résztvevő rótta le kegyeletét a kommunista diktatúrák áldozatai előtt.