Közös megemlékezést tartott Székesfehérvár és Fejér Megye Önkormányzata a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából. Az ’56-osok terén megrendezett eseményen Bobory Zoltán, Fejér megye díszpolgára, a Vörösmarty Társaság elnöke mondott beszédet. A Ciszterci Szent István Gimnázium diákjainak ünnepi műsorát követően koszorúztak a város és a megye, az ’56-os szervezetek, a pártok, az egyházak, és a rendvédelmi szervek képviselői.

Magyarországon milliók élték meg és szenvedték el a kommunizmus elnyomását. Az egypártrendszerre épülő, a társadalmi egyenlőtlenségeket erőszakosan felszámoló, totális diktatúra ideje alatt százezreket hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba, tartottak megfigyelés alatt, börtönöztek be, illetve telepítettek ki. Az Országgyűlés 2000 júniusában elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját. 1947-ben ezen a napon a megszálló hatóságok jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba vitték a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Kovács Béla nyolc évet töltött börtönben, fogva tartása az önkényuralom jelképévé vált.

 

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja tiszteletére Székesfehérváron a hagyomány szerint ünnepi műsorral és koszorúzással emlékeztek meg az ’56-osok terén.

 

 

A Ciszterci Szent István Gimnázium méltóságteljes irodalmi műsorát követően Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke, Székesfehérvár Szenátusának tagja ünnepi beszédében Serfőző Simon bátor verséből idézett, ami „merész, bátor kiállás, szókimondás a kuvasz gyanúval körbejáró ország-taposó bűnök ellen, az ellenünk merészkedő vétkek ellen, az útszéliséggel szemben.” „Igen, veszélyes volt írni, ország-világ elé kiállni, kinyílni, amikor még működött a hálózat, a titkosszolgálat várva-lesve, hogy mikor csaphat le mindazokra, akik szót mernek emelni ellene. Minden diktatúrában így van ez. De minden diktatúrában vannak, akik nem tűrik azt, s annak az összes bűneit. Amit elkövetnek az emberiesség, az alapvető emberi jogok ellen.” – fogalmazott Bobory Zoltán.

„Itt az ideje, hogy szembenézzünk például azzal, amit a munkásság, a proletariátus nevében őrjöngő rablók, bosszúvágytól megvadult gyilkosok elkövettek Fehérváron a polgári lakosság, a háborúba ájult honvédség s az egyház ellen. Talán esik majd szó bővebben arról is, hogy mit műveltek a Nemzeti Tanács, a Katona-Munkás és Földműves Tanács vezetői, a népbiztosok, a Fabikok, Pogány, Kunfalvi, Velinszky és társaik ebben a városban. Akik mindennek átélői, kárvallottjai voltak, igenis áldozatok ők is.”- hívta fel a figyelmet beszédében.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Bobory Zoltán üzenetnek és feladatnak nevezte, hogy „emlékezéssel, a lelkek és ezáltal a haza illyési magasságokba emelésének folyamatát befejezzük magunkban. Hogy megteremtődjön a sokat emlegetett belső békénk. Amivel a megbocsátás, a keresztény tanítás szerint lehetséges. A feledés nem. Ha vannak is, akik erre szeretnének minket rábírni. Újból, mint ahogy ezt szerették volna 1919 és 1956 után is elérni. De hát ez nem lehetséges. Van már bennünk annyi erő, hogy megfogadjuk, itt, az 56-osok terén, ezen a februári napon: igen, a hazánkat, s vele a nemzet történelmi fővárosát a magasba fogjuk emelni.” – zárta ünnepi beszédét.

 

Ezt követően dr. Simon László kormánymegbízott, a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke együtt helyezték el az emlékezés virágait az ’56-osok terén. Koszorúval és egy-egy szál virággal tisztelegtek a kommunizmus áldozatainak emléke előtt az önkormányzatok képviselői, az ’56-os szervezetek, a pártok, az egyházak és a rendvédelmi szervek képviselői, valamint a fehérváriak.