Isten hozta nálunk!
Önkormányzat
- Fejér Megyei Önkormányzat
- Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezet
- Nemzetiségi Önkormányzatok
- Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács
- Albensis Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.
- Fejér Megyei Értéktár
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Partnerség 2021-2027
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum
- Választás
- Kapcsolat
- Közérdekű adatok
- Fejér Megyei Klímastratégia és Éghajlatváltozási Platform
- Fejér megyei felzárkóztatás- politikai együttműködés fejlesztése
- kitüntető cím és díjak
- A 2021-2027 tervezési időszak stratégiai szintű előkészítése Fejér megyében
- A 2021-2027 időszak projektszintű előkészítése Fejér megyében
- Kincsestáj kerékpárút
- Fejér megyei identitás elősegítése térségi szemléletben
- Fejér megye és Tusnádfürdő testvérkapcsolata
- Mór-Bodajk kerékpárút
- E-önkormányzat
Foglalkoztatás
KÖZADATKERESŐ
Közhírré tétetik
A mohácsi busójárás mellett a mohai tikverőzés a legismertebb maszkos, alakoskodó farsangi népszokás hazánkban.
Farsang utolsó napján, húshagyó kedden – idén majd március 5-én – rengetegen zarándokolnak a kis Fejér megyei faluba, hogy részesei legyenek a látványos eseménynek.
Ilyenkor a falu fiatal legényei tradicionális maskarát öltenek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, a legfiatalabb alakoskodók pedig lánynak öltöznek. A maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást, a termékenység és bőség szimbólumát.
A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit – elsősorban a lányokat, asszonyokat –, a járókelőket és az érdeklődőket, különös tekintettel a már hagyományosan az iskolákból és óvodákból idelátogató több száz gyerekre. A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül ma már fánk és bor is várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.
Moha község lakossága egyedülálló módon megőrizte, és napjainkban is példaértékűen fenntartja ezt a különleges néphagyományt, büszkén és féltve őrzött kincsét, amelyet Pesovár Ferenc néprajz-, néptánc- és népzenekutató örökített meg a néprajztudomány számára. A mohai tikverőzés 2011 szeptemberében felvételt nyert a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére, amely azt a nemes célt szolgálja, hogy a nemzet tudatosan megőrizze kulturális arcát, élő identitását, hogy átörökíthesse az örökség-elemeket az eljövendő generációknak és megóvhassa a feledéstől.
A tikverőzés szellemi kulturális örökséggé válásához, a pályázati anyag elkészítéséhez Molnár Gyuláné Marcsi kétéves kitartó munkájára volt szükség, akinek gyűjtőmunkáját nagyon sokan segítették. A kiállítás anyaga a pályázatra benyújtott tablókból, babákból, életnagyságú tikverőzős figurákból áll, a mostani kiállítás rendezője a Fejér Megyei Művelődési Központ és a Terepjárók DSE.
A Kultúrházak éjjel-nappal című rendezvénysorozat keretében február 15-én, pénteken nyíló tárlat közönségét Juhász László önkormányzati képviselő és Juhász Zsófia, a Fejér Megyei Művelődési Központ igazgatója köszönti, a kiállítást dr. Gelencsér József néprajzkutató nyitja meg. A tárlat március 2-ig, keddtől szombatig 13–17 óra között látogatható, iskolai csoportokat előzetes bejelentkezés után a délelőtti órákban is fogadnak. Bejelentkezés: terepjarodse@gmail.com.