Székesfehérvár az idei esztendőben is egyedi programsorozattal tisztelgett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt. A hagyományokhoz hűen volt koszorúzás, Városház téri sokadalom és huszárbemutató - így ünnepelték 1848 márciusának forradalmát. Az elmúlt évek sikereire és a nagy érdeklődésre való tekintettel idén is fiatalok idézték fel a forradalom és szabadságharc eseményeit. 2017-ben az „Őrzők” című darabot láthatták a székesfehérváriak a Városház téri színpadon. 

A hagyományokhoz hűen idén is tartalmas programokkal várták az ünneplőket Székesfehérváron, március 15-én. A Palotavárosban reggel 09.00 órától a Huszártáborban öltözet- és felszerelés-bemutatókat, lópatkolást láthattak az érdeklődők.

 

 

Szintén tartalmas elfoglaltságot biztosított minden korosztálynak a hagyományos József-napi vásár a Belvárosban, ahol az őstermelők és kézművesek portékáiból lehetett válogatni, a gyerekeket pedig kreatív foglalkozásokkal várták: gyékénykardot, hozzá sodrott övet, kardtartót, de büröktrombitát és csuhédíszes kokárdát is készíthettek, vagy akár az ólomkatona-öntést is kipróbálhatták a Városház téri játszóházakban.

A Városház téren tartott megemlékezés legizgalmasabb részeként székesfehérvári fiatalok utcaszínházi formában elevenítették fel a március 15-i történéseket és azok szellemiségének továbbörökítését. Az „Őrzők” című produkciót Matuz János, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa rendezte, a szövegkönyvet is ő, valamint a Bory Jenő Általános Iskola tanárnője, Horváthné Puru Olga írta. A produkcióban a tanárnő és ötödikes osztálya szerepelt, amelyben a szerzők azt mutatták be a népes közönségnek, hogyan öröklődik generációról generációra egy, a nemzet történelmét meghatározó esemény emléke. A darab keretjátékát egy történelemóra adta, amelyen a gyerekek éppen 1848. március 15-ének történéseiről tanultak. Az időutazás során a fiatalok felidézték a forradalmi napot, a fehérváriak előtt már jól ismert középiskolás diákszínjátszók elevenítették meg az eseményeket: megjelentek a színpadon a jól ismert személyek – Petőfi Sándor, Jókai Mór, Szendrey Júlia –, de a történelem olyan alakjai is, mint a titkosrendőr, vagy az ügyeletes feljelentő.

Az előadás különlegességeként a prózai részek mellett maghatározó szerepet kapott a zene és a tánc is. A márciusi ifjak 12 pontját például rapszerű előadásban hallhatták a nézők, és a Nemzeti Dal is olyan módon hangzott el a Városház téri színpadon, ahogyan sehol másutt. A Bory Jenő Általános Iskola ötödikesei és a középiskolás diákszínjátszók mellett színre lépett a darabban az iskola énekkara és az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola ifjúsági csoportjának táncosai is. A darab zenei vezetője Cserta Balázs, koreográfusa Majoros Róbert, az alsós betanító tanár Sziklai Szilvia volt.

Dr. Molnár Krisztián ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Ma Európára – így Magyarországra is - a függetlenség, az európaiság megőrzésének új kihívásai várnak. Komoly erők vágya, hogy a kontinensnek csak nemzetiségei és ne nemzetei legyenek, amelyeket ténylegesen brüsszeli és más hatalmi központok igazgatnak. Gyengeséggel, megalkuvással, a realitások eltagadásával nem fogunk tudni ellenállni ezeknek. Úgy fogja a határozatlanokat, ingadozókat megrengetni és elsöpörni, védekezésük feladására kényszeríteni a kor, mint tette azt ’48 hőseivel a cári túlerő - tette hozzá. „Világosnál halomba kellett raknunk kardjainkat, zászlainkat, ne engedjük, hogy ismét erre kényszerüljünk! Tiszteletnél többel, kitartással, megingathatatlan egységgel tartozunk a szabadságharc emlékének, ma sem akarhatunk, tehetünk mást, mint amit a magyar nemzet érdeke diktál! Persze az árral szemben úszni mindig nagy bátorságot kíván. Tisztelet hát a bátraknak, akik ’48-ban ezt vállalták és tisztelet a bátraknak, akik ezt ma is vállalják.” – fogalmazott a közgyűlési elnök.

Beszéde kezdetén dr. Cser-Palkovics András polgármester külön köszönetet mondott a műsorban szereplő fiatalok produkciójáért. "Ha össze akarnám foglalni mindazt, amit 1848 el akart érni, és amit el is ért a törvények megváltoztatásával, a nemzet egységbe kovácsolásával, a kor emberibbé tételével, azt mondanám, a szabadságharc zászlajára a „Legyünk jobb magyarok!” eszme lett odahímezve! Szeressük hazánkat olthatatlanul, becsüljük embertársainkat, bánjunk velük méltányosan, tiszteljük egyforma jogaikat, vagyis: legyünk jobb magyarok! 1848-ban hazánk mindezen elvek gyakorlásában – akárcsak Európa más részei – erős elmaradásban volt, mondhatni hát, hogy a forradalmak fellobbanása szerte a kontinensen, törvényszerűnek tekinthető. Ám e forradalmak vezérlő gondolatai túl is léptek a kor határain, és olyan örök értékeket plántáltak az emberek fejébe, amit az elkövetkező idők sem tettek elavulttá! És ez, igen ez teszi azt, hogy a karddal, szuronnyal, dzsidával, ismétlő fegyverek nélkül vívott csaták után másfél évszázaddal is fenntartások nélkül tiszteleghetünk 1848 hősei előtt!"Bízom benne, hogy ahogy én, úgy Önök is büszkének és szerencsésnek érzik magukat azért, hogy egy ilyen mélyen a nemzet szívébe gyökeresedett, ugyanakkor ma is prosperáló, gyarapodó városban élhetnek! Bízom benne, hogy látják maguk körül a fejlődést, és persze látják azt is, ami nem tökéletes, esetleg nem jó, és aminek a megváltoztatásáért tenni lehet, tenni kell! Bízom benne, hogy jobb magyarok, jobb fehérváriak szeretnének lenni, és jelentsen ez bármit is személyesen Önöknek, tenni fognak érte, hogy azzá váljanak!" – hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere.

A március 15-i program ünnepi koszorúzással ért véget. A köszöntőket követően az ünnepség résztvevői a Fekete Sas Szállóhoz vonultak, ahol annak idején a fehérvári márciusi ifjak találkoztak a forradalom napjaiban.