Isten hozta nálunk!
Önkormányzat
- Fejér Megyei Önkormányzat
- Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezet
- Nemzetiségi Önkormányzatok
- Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács
- Albensis Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.
- Fejér Megyei Értéktár
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Partnerség 2021-2027
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum
- Választás
- Kapcsolat
- Közérdekű adatok
- Fejér Megyei Klímastratégia és Éghajlatváltozási Platform
- Fejér megyei felzárkóztatás- politikai együttműködés fejlesztése
- kitüntető cím és díjak
- A 2021-2027 tervezési időszak stratégiai szintű előkészítése Fejér megyében
- A 2021-2027 időszak projektszintű előkészítése Fejér megyében
- Kincsestáj kerékpárút
- Fejér megyei identitás elősegítése térségi szemléletben
- Fejér megye és Tusnádfürdő testvérkapcsolata
- Mór-Bodajk kerékpárút
- E-önkormányzat
Foglalkoztatás
KÖZADATKERESŐ
Közhírré tétetik
Elkészült a kamalduli kolostor felújítása Majkon
2014.11.27. 15:58
Befejeződött a kamalduli remeteség főépületének, a kolostornak a felújítása Majkon. A 18. századi épületegyüttes központját 885 millió forintos uniós támogatásból újították föl. A Fejér Megyei Önkormányzat képviseletében Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke is részt vett az átadási ünnepségen.
Puskás Imre, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a bemutatón elmondta: a napokban került a Parlament elé az örökségvédelmi törvény módosítása, amelyben megjelenik az a törekvés, hogy a műemléki értékek megvédése mellett azokat a "látogatóknak élményt nyújtó módon" állítsák a közösség szolgálatába.
Hozzátette, hogy a kamalduli remeteség műemlékegyüttesének teljes felújítását a Nemzeti Kastélyprogram keretében végzik el. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ felé kifejezett elvárás a rekonstrukcióknál, hogy az intézmények önfenntartók legyenek, programokkal töltsék meg az épületeket - hangsúlyozta.
Sági Attila, a Forster Központ igazgatója elmondta: megvalósult a 2300 négyzetméter alapterületű rendház szerkezeti és külső helyreállítása, a pince, a földszint, az emelet, valamint a növényszárító padlás teljes belső, műemléki rekonstrukciója, az egykori refektórium freskóinak restaurálása, valamint a belső díszudvar felújítása.
A termekben berendezett kiállítás bemutatja a remeteség 18. századi históriáját, a szerzetesek életmódját, megemlékezik II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról. A tárlat megjeleníti azt az időszakot is, amikor az épületből a remeteség alapítását egykor támogató Esterházy-család grófi ágának vadászkastélya lett az 1860-as évektől.
A tervek szerint a fejlesztés 2015 tavaszán fejeződik be, attól kezdve lesz látogatható a műemlékegyüttes egész területe. Ekkorra készül el a remeteséghez vezető út mellett az épület körül lévő parkoló is.
A felújítás eredményeinek bemutatása érdekében az adventi vasárnapokon hagyományteremtő szándékkal jótékonysági, népi és keresztény programot rendez a Forster Központ a térség nehéz sorsú gyermekei és idős lakói számára.
Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés remeteség egyike, amelyek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. Értékét növeli a közeli tó, a malom, valamint az, hogy megőrizte elzártságát, bár közel van a város és a közút.
Az utóbbi években a műemlék kezelői több koncertet rendeztek a falak között, csatlakoztak a Múzeumok éjszakája programjaihoz és egészséges életmódot népszerűsítő fesztiválokat tartottak. A remeteség 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat.
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.
(FOTÓ)
(MTI)