"Hősök, áldozatok és mindennapok – Székesfehérvár, Magyarország és a Nagy Háború” címmel tudományos konferenciára került sor az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Fehérváron. A konferencia legfontosabb célja volt, hogy ráirányítsa a magyar társadalom és szűkebb értelemben Székesfehérvár és a megye közönségének figyelmét az első világháború szereplőire, diplomáciájára, hátterére.

Az első világháború kirobbanásának idei centenáriuma komoly lehetőséget teremt a tudományos közvélemény számára, hogy megfelelő és méltó módon emlékezzen meg hazánk hőseiről, áldozatairól és mindennapjaikról a „Nagy Háború” korában. A Nagy Háborúval kapcsolatban – különösen helytörténeti vonatkozásban – sok minden méltatlanul elfelejtődött, mindemellett az 1950-es évektől az államszocializmus korszakában számos torz hátteret adó tanulmány és tananyag épült be a társadalmi tudatba, illetve az oktatásba. Ennek nyomán a mai nemzedékek sem ismerik kellőképpen, különösen magyar szempontból, az első világháború történéseit.

 

A Kodolányi János Főiskola által szervezett konferencia célja, hogy a legújabb kutatások tükrében bemutassa az első világháború eseménysorozatát és mindazokat a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat, amelyek jellemezték az adott időszakot. A limanowai csata emléknapján megtartott rendezvény egyben tiszteleg a fehérvári huszárok, a 10-es Császári és Királyi huszárezred hősei előtt is, akik 1914. december 5. és 13. között – a 9-es és 13-as huszárokkal vállvetve – megállították a cári orosz birodalom előretörését Galíciában.

 

A konferenciát dr. Csurgai- Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója nyitotta meg. Elmondta: régi adósságot törleszt a város a megemlékezéssel, hiszen sem a két világháború közötti, sem pedig az azt követő időszakban nem foglalkoztak kellő súllyal ezzel a témával. Ennek oka lehet többek között a Nagy Háború elvesztése és Trianon tragikuma.

 

Köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester kiemelte, hogy amikor a „Nagy háborúról” beszélünk, elengedhetetlen, hogy Székesfehérvárról és Fejér megyéről is szót váltsunk. „Nemcsak szavakban kell Fehérvárnak katonavárosnak lennie, hanem mindig meg kell tennünk azt is, hogy emlékezünk, adott esetben azokra, akiknek ezt köszönhetjük. Csak így tekinthetünk a jövő vonatkozásában is Székesfehérvárra úgy, hogy ez a város nemcsak katonaváros volt és jelenleg is az, hanem hosszútávon az is marad.”- hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere.

 

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője a hősi halottak mellett azokra is emlékezett köszöntőjében, „akik hazatértek a háborúból, felnevelték nagyszüleink generációját és emlékműveket állítottak elhunyt bajtársaiknak.” „Az elhunytak neveit márványtábla őrzi itt Székesfehérváron is, ahol minden évben a nagyhéten a Bazilika altemplomában végigolvashatjuk azoknak a fehérvári hősöknek a nevét, akik helytálltak az első nagy háborúban. A mi feladatunk, az 50-es, 60-as generáció feladata az emlékezésen túl az is, hogy átadjuk az emlékezés kötelességét az utánunk jövőknek.”- tette hozzá Vargha Tamás. 

 

A Kodolányi János Főiskola rektora, dr. Szabó Péter az intézmények együttműködését és a magas szintű tudományos munkát emelte ki a konferencia kapcsán. A résztvevő főiskolai hallgatóknak elmondta: rengeteg feltáratlan terület és téma van még, melyek kutatása a fiatal történészek feladata lesz.

 

Az első világháború jelentőségét a veszteségek alapján tudjuk igazán megítélni. Nincs olyan magyar család, akinek legalább egyetlen tagja ne vett volna részt a harcokban. – hívta fel a figyelmet dr. Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettese. Fontosak a konferenciák, a megemlékezések, és az a helytállás is, amit a hátország lakossága tanúsított.

 

 

A konferencia délelőtti plenáris ülését követően került sor a Fehérvári Huszárok Egyesületének hagyományos megemlékezésére a Városház téren. Pátzay Pál 1939-ben felavatott lovasszobra körül számos várospolgár, érdeklődő gyűlt össze, hogy a meghívottakkal együtt adózzon a 10-es huszárok emlékének.

 

 

 

Zilahy Lajos „Katonatemetés” című költeménye hangzott el Mátyus Istvánné előadásában, majd dr. Demeter Zsófia, a Szent István Király Múzeum igazgatója idézte fel a 10-es huszárok emlékét és a limanowai csatát. Nem a hősök siratása, hanem hősiességük ünneplése a fontos. – hangsúlyozta köszöntőjében.

 

 

Az esemény koszorúzásokkal folytatódott. Együtt helyezett el koszorút a szobor talapzatánál Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Önkormányzat elnöke és dr. Tanárki Gábor, a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója. Ugyancsak elhelyezték az emlékezés virágait a Kodolányi János Főiskola, a Fehérvári Huszárok Egyesülete és a katonai hagyományokat ápoló civil szervezetek tagjai.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A centenáriumi programsorozat délután a konferencia szekcióüléseivel folytatódik a Hiemer-házban, majd 18.00 órakor Mozart „Requiem” című zeneművét hallhatja a közönség az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában. Közreműködnek továbbá: Kertesi Ingrid, Meláth Andrea, Mukk József és Jekl László szólisták, az Alba Regia Vegyeskar és a Primavera Vegyeskar.