2016 január 12-én 22. alkalommal emlékeztek meg a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájáról Pákozd határában, a Don-kanyar kápolnánál. Az Urivi áttörés évfordulóján emléktűz-gyújtással, és a történelmi egyházak képviselőinek ökumenikus imádságos megemlékezésével tisztelegtek a második világháború magyar hősei előtt. Az urivi hídfőnél megindult támadásban közel 120 ezer magyar katona halt meg 73 évvel ezelőtt.

Idén már 22. alkalommal tartották meg Pákozdon a történelmi egyházak képviselőinek ökumenikus imádságos megemlékezésével egybekötött kegyeleti tűzgyújtást. A második világháborúban 1943. január 12-én, az urivi hídfőnél megindult támadásban elesett, közel 120 ezer magyar katona emléke előtt tisztelegtek ezzel. Pákozdon 1993-ban emeltek kápolnát és itt helyezték nyugalomra a Roszkino falu mellől hazaszállított ismeretlen katona földi maradványait, méltó emléket állítva a doni hősöknek. Az Urivi áttörés 73. évfordulóján a történelmi egyházak helyi vezetői, köztük Spányi Antal megyés püspök emlékezett a hősi halált halt katonákra. Az emlékezőket Vargha Tamás, országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára köszöntötte, majd Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke mondott beszédet. Székesfehérvár Önkormányzatát Cser-Palkovics András polgármester képviselte a megemlékezésen.

Vargha Tamás, országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Sefőző Simon "Feledésből az emlékmű" című verséből idézett, amely akkor íródott, amikor még "gigantikusra nőtt némaság"  és megtagadás jutott osztályrészül a mártíroknak. Vargha Tamás felidézte, hogy évtizedekkel később egy fehérvári fiatalember, Bobory Zoltán elindult, hogy megkeresse a Don hőseit, a társakat és az emlékezőket. Kiemelte, hogy több mint két évtizeddel ezelőtt, 1993-ban a két kezükkel és a jóakaratú emberek támogatásával felépítették az Don-kanyar emlékkápolnát, amely gigantikus emléket állít azoknak a katonáknak és munkaszolgálatosoknak, akik 73 évvel ezelőtt életüket, egészségüket és jövőjüket áldozták a hazáért. 

"Minden jelenlévő tudja, mit jelent ez a zarándokhely, tudja, hogy 136 ezer halott magyar katona és mártír emlékére épült a kápolna 1993-ban, elsőként az országban. Azóta is a legjelentősebb zarándokhelye azoknak, akik személyes kegyeleti, leliismereti, történelmi és nemzeti tudattal tartják fontosnak az emlékezést és emlékeztetést." - mondta beszédében Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke. "Mi, Fejér megyeiek büszke tudattal mondhatjuk, hogy akik ezt a zarándokhelyet létrehozták számunkra, a legfontosabbat tették, megcselekedték amit a haza követelt. Ezért állhatunk itt ma is és teljesíthetjük kötelességünket: felhívni a figyelmet arra, hogy nem feledhetjük történelmünket, nem engedhetjük, hogy bármilyen okból meghamisítsák, vagy elhalgassák azt." - tette hozzá a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.