A tudományos konferenciát Dr. Vizi László Tamás PhD, Trianon Centenáriumi Emlékbizottság elnöke a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese, történész nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: „A Nemzeti Összetartozás Napját beiktató törvény öt paragrafusból áll. Üzenete ennek a jogszabálynak egyrészt az, hogy Trianonra, mint a legnagyobb nemzeti tragédiára a jövőben és a jelenben egyaránt emlékeznünk kell, ezt elfeledni nem szabad.

A Trianon Centenáriumi Emlékbizottság emlékülése a Városházán

 

„Az új Alaptörvény preambulumában is szerepel az a történelmi felelősség, amelyet minden magyarnak egymás iránt viselnie kell.” - tette hozzá Dr. Vizi László Tamás PhD, történész.

„Ez a nap mindig szomorú és tragikus a magyarok számára, határon innen és azon túl is.

Fontos emlékeznünk, fontos a tanulságokat levonnunk, fontos a tapasztalatokból okulnunk, de fontos az is, hogy emlékezni tudjunk.

Öröm számunkra, hogy Székesfehérváron ezt újra méltó helyen tudjuk megtenni, hiszen a tavaly megújult Országzászló tér - ahogyan azt elődeink megálmodták - a nemzeti emlékezés közösségi tere.

Gondoljunk vissza arra, hogy mit jelentett Trianon a nemzet egészének, de akár egy-egy család életében is. Közös felelősségünk erre emlékezni és emlékeztetni, fontos, hogy a fiatalok is megismerjék ezt a történetet, fontos, hogy ők is ismerjék ennek tanulságait és fontos lenne, hogy európai szinten, a közös Európa gondolatával tudjunk ezen átlépve, közösséget szervezve lehetőséget biztosítani a kisebbségbe szorult nemzetiségeknek, köztük a nagy számú magyarságnak, hogy saját kultúrájukat, nyelvüket, identitásukat ápolhassák, szabadon vállalhassák és így élhessék a mindennapjaikat.” - hangsúlyozta Dr. Cser-Palkovics András.

„Fontos, hogy mindezt a nemzet történelmi fővárosában különösen ne felejtsük, hiszen ennek a városnak a szerepe, felelőssége a történelmi joga okán mindig kiterjed arra, ami össznemzeti ügyként fogalmazható meg.” - tette hozzá Székesfehérvár polgármestere, aki köszönetet mondott a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság elnökének és tagjainak, az előadóknak és vendégeknek, hogy megadják az emlékezés szakmai hátterét, keretét, hogy erre a történelmi korszakra tudományos, szakmai alapossággal lehessen emlékezni.

A Trianon Centenáriumi Emlékbizottság a következő két esztendőben tudományos emlékülések, konferenciák, kiállítások megrendezését, a centenáriumhoz kapcsolódó könyvek és reprint kiadványok megjelentetését, középiskolásoknak szóló versenyek szervezését, valamint a pedagógusok továbbképzését is tervezi.

Az emlékülésen Dr. habil. Andrej Tóth PhD., a Prágai Egyetem kancellárja „Az antanthatalmak politikája és Magyarország 1919 nyarán, őszén” című előadását hallgathatták meg az érdeklődők, majd Trianon és a magyar történetírás címmel Dr. habil Ujvári Gábor CSc, főiskolai tanár, intézetvezető, kutatócsoport-vezető tartott előadást.

Az emlékülésen két új kötetet is bemutattak; „Trianon Nagy Háború alatti előzményei, az Osztrák - Magyar Monarchia bukása 1914-1918. A trianoni békediktátum története hét kötetben című sorozat első kötetét Prof. Dr. Gulyás László PhD, főszerkesztő mutatta be, míg Juhász Viktor: A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott című, 1927-ben megjelent könyvéről Dr. Csurgai-Horváth József PhD, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója beszélt.

A gróf Károlyi Józsefre emlékező Fehérvári Nagyjaink éremsorozat 7. tagjának, valamint a hadifogolytáborok szükségpénzeit bemutató kamarakiállítást Igari Antal, Fejér megye főépítésze ismertette.

A konferencia zárásaként a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság elnöke felhívást intézett a Fejér megyei általános és középiskolás diákok részére. Arra buzdította őket, hogy lakóhelyükön kezdjenek el kutatni az I. világháborús, a Tanácsköztársaság korabeli, a trianoni szerződés körüli, és a két háború közötti időkről – kutatási eredményeikkel pedig pályázzanak az Emlékbizottság június közepétől elérhető történelmi versenyén.

Az eseményen részt vett Törő Gábor, országgyűlési képviselő és Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke is.

szekesfehervar.hu