Isten hozta nálunk!
Önkormányzat
- Fejér Megyei Önkormányzat
- Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezet
- Nemzetiségi Önkormányzatok
- Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács
- Albensis Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.
- Fejér Megyei Értéktár
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Partnerség 2021-2027
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum
- Választás
- Kapcsolat
- Közérdekű adatok
- Fejér Megyei Klímastratégia és Éghajlatváltozási Platform
- Fejér megyei felzárkóztatás- politikai együttműködés fejlesztése
- kitüntető cím és díjak
- A 2021-2027 tervezési időszak stratégiai szintű előkészítése Fejér megyében
- A 2021-2027 időszak projektszintű előkészítése Fejér megyében
- Kincsestáj kerékpárút
- Fejér megyei identitás elősegítése térségi szemléletben
- Fejér megye és Tusnádfürdő testvérkapcsolata
- Mór-Bodajk kerékpárút
- E-önkormányzat
Foglalkoztatás
KÖZADATKERESŐ
Közhírré tétetik
Erdélyi delegációt fogadtak a Megyeházán
2013.09.20. 11:46
Magyaralmás és annak Erdélyből érkezett testvértelepülése, Homoródalmás delegációját fogadta pénteken Törő Gábor, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Molnár Krisztián, Fejér megye főjegyzője a Megyeházán.
A két település húsz fős delegációja a Megyeháza Címertermében ülte körbe az asztalt, ahol a házigazda Fejér Megyei Önkormányzat nevében Törő Gábor és dr. Molnár Krisztián köszöntötte őket.
A két település húsz fős delegációja a Megyeháza Címertermében ülte körbe az asztalt, ahol a házigazda Fejér Megyei Önkormányzat nevében Törő Gábor és dr. Molnár Krisztián köszöntötte őket.
A Fejér Megyei Közgyűlés elnöke a látogatás alkalmával bemutatta Fejér megye természeti, gazdasági adottságait és beszélt történelmi múltjáról, jelentőségéről.
Igari Antal, Fejér megye főépítésze ezt követően körbevezette a házban a delegációt, bemutatta az épület építészeti sajátosságait és a közgyűlésnek helyet adó Díszteremet a vendégek körében.
Homoródalmás, a falu hét kis községből: Almás, Benczőfalva, Czikefalva, Kakod, Varjas, Ipacs és Benes falvakból alakult ki valószínűleg már a 13. század elején. 1332-ben említik elsőször. 1762-ben a falu megtagadja a katonai szolgálatot, ezért megtorlásul az Atlhan lovasezred egy századát szállásolják be ide. A falu a 19. században híres bútorfestő központ volt. 1910-ben 2381 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 1527 lakosából egy kivétellel mind magyar volt.