Számos jelentős programmal adózott a Magyar – Lengyel Barátság Napjának idén Fejér megye és Székesfehérvár Önkormányzata. Legkiemelkedőbb eseményként ma délelőtt felavatták a második világháború idején történt katyńi vérengzés lengyel áldozatainak tiszteletére állított emlékkeresztet a Jávor Ottó téren. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete, részt vettek Opole vajdaság és város delegációi, illetve a katyńi családok küldöttei.  

A Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete szombaton délelőtt érkezett Székesfehérvárra, ahol ünnepélyes keretek között felavatták a Katyń emlékkeresztet. Horváth János szobrászművész alkotása annak a csaknem 22.000 lengyel rendőrnek, tisztnek és értelmiségi civilnek állít emléket, akiket 1940 tavaszán, a Katyń környéki erdőkben végeztek ki és rejtettek jeltelen tömegsírokba gyalázatos módon az orosz csapatok. Az évekig titokban tartott tömeggyilkosságok soha be nem gyógyuló sebet hagytak a lengyel nemzet szívében. A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség által kezdeményezett és Székesfehérvár Önkormányzata által támogatott emlékkereszt-avatás azt példázza, hogy a magyar nép – tekintettel a közös történelmi vonásokra ­­– osztozik a lengyelek fájdalmában.

 

Az avatóünnepségen megszólalt az evangélikus templom harangja, a Helyőrségi Zenekar közreműködésével felcsendült a lengyel és a magyar Himnusz, majd beszédet mondott a lengyel nagykövet.

 

Roman Kowalski sorsfordító tragédiának, példátlan bűnténynek nevezte a katyńi mészárlást. Kiemelte : „A magyarok mindig is különös érzékenységgel és megértéssel viseltettek a világtörténelem eme botránya iránt. Ezt bizonyítják azok az emlékművek is, amelyeket az utóbbi időben Katyń mementóiként Magyarországon emeltek. Számomra a most felavatott székesfehérvári emlékkereszt - a többihez hasonlóan - az igazság győzelmének szimbóluma. A Katyńról szóló igazságé, nemzeti tragédiánk igazságáé. Azt gondolom, hogy ez magyar barátainknak éppolyan fontos, hiszen a történelem őket sem kímélte, a tragikus sors őket sem kerülte el, ezért a katyńi tragédiában sok, érzelmileg hozzájuk közel álló motívumot és történelmi hasonlóságot találnak.” A beszéd elhangzása után a nagykövet átadta a Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács kitüntetését Bobory Zoltánnak, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnökének.

 

 

„A 794/B nem csak egy jegyzék száma. Ezzel a számmal látták el azt a Sztálinnak szánt iratot, amely 4 700 hadifogoly és 11 000 rab agyonlövéséről rendelkezett 1940 tavaszán. Mindez anélkül, hogy az elítélteket felszólítanák, bemutatnák nekik a vádakat, vagy bármilyen határozat születne a nyomozás lezárásáról és a vádirat kiadásáról.” – ezekkel a gondolatokkal kezdte beszédét Székesfehérvár polgármestere.  A polgármester hangsúlyozta: „Azt, hogy lengyel barátaink fájdalmában osztozunk, az is bizonyítja, hogy a katyni mészárlás áldozatainak tiszteletére állított emlékkereszt a Corpus Hungaricum emlékműve mellett kapott helyet, mely az aradi vértanúknak és a magyar nép veszteségeinek állít emléket.”

 

A lengyel nagykövet és Székesfehérvár polgármestere együtt leplezték le a keresztet, melyet megáldotta Karol Kozlowski, a magyarországi Lengyel Személyi Plébánia plébánosa és Tóth Tamás székesfehérvári esperes, plébános. Az esemény végén a nagykövet, valamint Fejér megye és Székesfehérvár önkormányzatai nevében Törő Gábor alelnök, és dr. Cser-Palkovics András polgármester koszorúzott.

 

 

forrás:ÖKK