Jelképesen a Nemzeti Összetartozás Napján, ünnepélyes keretek között adták át ma délután a megújult Országzászló teret és avatták fel a névadó Országzászló emlékművet Székesfehérváron. Hosszas előkészítés után a rekonstrukciós munkálatok 2017 szeptemberében kezdődtek a város kiemelt közterületén, amely ismét a Belváros kedvelt közösségi tere lett, illetve méltó környezetet biztosít az újjáépült Országzászló emlékműnek és a város egyik legnépszerűbb nevezetességének, a Virágórának. Az ünnepségen Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke is részt vett. 

 

Magyarország sorsfordító eseménye, a Trianon békediktátum aláírását követően, a két világháború közötti időszakban az egész országra kiterjedő törekvés volt az Országzászló Mozgalom. Azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösség tagjait határok választják el egymástól. Az összetartozás kifejező eszközének tekintették, ha minden városban, községben elhelyezik a félárbocra engedett nemzeti lobogót. 1928-ban Budapesten, a Szabadság téren avatták fel az első Országzászlót, melynek talapzatába a Kárpát-medence fontos történelmi eseményeinek helyszíneiről származó földereklyét helyeztek el.

A székesfehérvári Országzászló tér kialakítása 1934-ben kezdődött, a rendezési tervet Schmidl Ferenc építész készítette. Az országzászlót Rimanóczy Gyula építész tervei alapján 1936. május 24-én avatták fel. Az emlékművet a második világháború után megszüntették, átalakították, a teret átnevezték. A közterület a rendszerváltoztatás után kapta vissza eredeti nevét, és lett újra Országzászló tér, azonban az emlékmű újjáépítésére csak most került sor.

 

Székesfehérvár Közgyűlése tavaly júniusban döntött a tér felújításáról. A Fő utcával egységes, harmonizáló téren ülőköveket, padokat helyeztek ki, megnövelték a zöldfelületeket, a burkolatot az utcával egységes gránitburkolatra cserélték, illetve díszfolyókát is kialakítottak a megújult Virágóra és az új Országzászló emlékmű környezetében. 2018. június 21-én, Pünkösdhétfőn ünnepélyes keretek között szentelték fel és helyezték el a talapzatba az Országzászló emlékmű földereklyéjét. A Magyar Királyi Kardforgatók Rendjének rendkapitánya, Vidermann Csaba csaknem két év alatt gyűjtötte össze a Kárpát-medencéből, a hajdani történelmi Magyarország 64 vármegyéjéből származó, hitelesített földereklyéket, melyek összesítve, egy kerámia ereklyetartóba téve kerültek a talapzatba, az oltárkő alá.

 

A mai ünnepségen a Himnusz elhangzását és az Országzászló mozgalom történetének ismertetését követően a Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója, Cser-Palkovics Gergely idézte Marosi Arnold egykori múzeumi igazgató 1933-ban született gondolatait. Beszélt többek között hűségről, hazaszeretetről, áldozatvállalásról, hozzátéve: az Országzászló nemcsak dísz, hanem jelképe a múltnak, a jövőnek, és figyelmeztet a kitartásra.

 

Dr. Boór Ferenc, a Fejér Szövetség társelnöke, a társadalmi összefogás és az Országzászló Védnöki Testület alapítója bemutatta a testület tagjait, majd beszédében hangsúlyozta: a név kötelez, és Székesfehérvár Országzászló tere méltóvá vált a nevéhez. A jelen múlt nélkül gyökértelen, a múltból a jövőbe vezető út olyan jelenlétet követel, mint amilyen a mai alkalom, mikor Székesfehérvár a nemzeti összetartozás eszméjének ad teret. A múltat eltörölni nem, de ismerni kell, tudni és emlékezni kell a korszakok hibáira és legfőként erényeire, hogy egészséges öntudattal legyünk méltók a magyar nép és nemzet Kárpát-medencei örökségéhez, nemzetet és nemzetiségeket megtartó történelmi múltjához, az egészséges és igazságos Apostoli Magyar Királysághoz, melynek emlékműve volt és lesz az országban hajdan felállított és mára helyreállíttatott megannyi Országzászló.

 

A beszédet követően a régi magyar himnusz, a Boldogasszony Anyánk felcsendülő dallamaira leplezték le az Országzászlót.