Isten hozta nálunk!
Önkormányzat
- Fejér Megyei Önkormányzat
- Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezet
- Nemzetiségi Önkormányzatok
- Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács
- Albensis Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.
- Fejér Megyei Értéktár
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Partnerség 2021-2027
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum
- Választás
- Kapcsolat
- Közérdekű adatok
- Fejér Megyei Klímastratégia és Éghajlatváltozási Platform
- Fejér megyei felzárkóztatás- politikai együttműködés fejlesztése
- kitüntető cím és díjak
- A 2021-2027 tervezési időszak stratégiai szintű előkészítése Fejér megyében
- A 2021-2027 időszak projektszintű előkészítése Fejér megyében
- Kincsestáj kerékpárút
- Fejér megyei identitás elősegítése térségi szemléletben
- Fejér megye és Tusnádfürdő testvérkapcsolata
- Mór-Bodajk kerékpárút
- E-önkormányzat
Foglalkoztatás
KÖZADATKERESŐ
Közhírré tétetik
Gazdafórum Szabadbattyánban
2018.03.09. 10:16
Szabadbattyánban péntek este teltházas gazdafórumot rendeztek, melynek díszvendége Jakab István országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnökét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, házigazdája Törő Gábor, a térség országgyűlési képviselője volt. A teltházas fórum munkájában részt vett Varga Imre István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara újonnan megválasztott megyei elnöke. A fórumra érkeztek gazdák a móri borvidékről és a mezőföld legtávolabbi csücskéből is.
A nemzeti kormány célja egy erős, jól működő és hatékony mezőgazdaság megteremtése. Az agrártárca 2010-ben nagy lendülettel kezdett hozzá az egész agrártársadalom, a gazdák, a földművesek érdekeinek megvédése, a mezőgazdaság talpra állítása érdekében folytatott munkának. Jakab István kijelentette: az akkori elképzelések nagy része valóra vált, a magyar mezőgazdaság sereghajtóból mára az Európai Unió egyik éllovasává vált, eredményeink bizakodásra adnak okot. A kormány és a gazdák szövetségének és erőfeszítéseinek köszönhetően a mezőgazdaságban kedvező folyamatok indultak el, erősödik az ágazat, sikerült megakadályozni a külföldi spekulánsok földhöz jutását. A mezőgazdasági termelésben 2010-hez képest 50 ezer fővel dolgoznak többen, az élelmiszeriparban pedig 27 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Magyarország agrárkibocsátása mintegy 40 százalékkal nőtt, összege 2017-ben elérte a 2600 milliárd forintot. 2010-ben 5,6 milliárd euró volt az ágazat exportja, jelenleg meghaladja a 8 milliárd eurót. Az első időszakban a termékvolumen nőtt, majd a hozzáadott érték, ami összefügg a feldolgozóipar kapacitásának jelentős bővülésével. A magyar gazdák 200 ezer hektár állami földet tudtak megvásárolni, sikerült növelni az európai uniós támogatásokat is. A kormányzat célkitűzése az volt, hogy a helyben földből boldogulni kívánó kis és közepes gazdálkodók jussanak jó minőségű magyar földhöz.
Jakab István többször említette a sikeres Vidékfejlesztési Program végrehajtásáért felelős Kis Miklós Zsolt Agrár és Vidékfejlesztésért felelős államtitkárral közös munka eredménye, hogy a gazdák 2018 év végére a program közel 1300 milliárd forintnyi forrását le tudják hívni és fejlesztési elképzeléseiket meg tudják valósítani. Hazánk GMO - mentessége a versenyképesség szempontjából is fontos, mivel egyre inkább nő a világban a kereslet a magas minőségű élelmiszerek iránt, amelyek magasabb árát a vevők hajlandók is megfizetni. A magyar mezőgazdaságban a hozzáadott érték is nőtt, nem csak a mennyiség. Kiemelésre került a vidéki feldolgozó üzemek fejlesztése és így a vidék megtartó képességének növelése, fokozása.
„A magyar mezőgazdaság sikerpályára állt, a kormány a gazdákkal közösen azon dolgozik, hogy ne is térjen le róla soha többé. Szükség van a közös agrárpolitikára a következő európai uniós finanszírozási ciklusban, s szükség van a termelést támogató és a vidékfejlesztést is szolgáló pillérekre” – erősítette meg Törő Gábor parlamenti képviselő.
„Várhatóan májustól megkezdi működését az országos jégkármérséklő rendszer, amellyel több tízmilliárd forint megtakarítás érhető el évente – mondta el Varga Imre István. A rendszer kiépítésének 1,8 milliárd forintos költségét a vidékfejlesztési pályázaton keresztül finanszírozzák, a kormány kiemelt beruházásként kezeli megvalósítását. Csaknem ezer, talajon elhelyezett generátorból áll majd a rendszer, amely az egész ország területét képes lesz megvédeni a nagy jégesőktől. Ennek nemzetgazdasági haszna túlmutat az agráriumon, ha visszagondolunk az elmúlt évek viharkáraira a települési javak vonatkozásában”- tette hozzá.
Jakab István előadásával bemutatta a 2020 után várható támogatási rendszert. Szükség van a termelést támogató és vidékfejlesztést szolgáló pillérekre. Kiemelte, hogy a jelenleg folyó uniós egyeztetésen a visegrádi 4-ekhez csatlakozó plusz 4 állam álláspontja töretlenül megegyezik. A közös agrárpolitikát folytatni kell és nem szabad, hogy a felzárkózó országok gazdái hátrányba kerüljön a már fejlettebb országok gazdáival szemben. Fontos, hogy a támogatási rendszer kettő pillére megmaradjon és a nemzeti hozzáadott érték ezzel stabil jövőt biztosítson a gazdák és a vidéken élők részére.
Kutai Tibor
MNVH Területi felelős