Isten hozta nálunk!
Önkormányzat
- Fejér Megyei Önkormányzat
- Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezet
- Nemzetiségi Önkormányzatok
- Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács
- Albensis Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.
- Fejér Megyei Értéktár
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Partnerség 2021-2027
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum
- Választás
- Kapcsolat
- Közérdekű adatok
- Fejér Megyei Klímastratégia és Éghajlatváltozási Platform
- Fejér megyei felzárkóztatás- politikai együttműködés fejlesztése
- kitüntető cím és díjak
- A 2021-2027 tervezési időszak stratégiai szintű előkészítése Fejér megyében
- A 2021-2027 időszak projektszintű előkészítése Fejér megyében
- Kincsestáj kerékpárút
- Fejér megyei identitás elősegítése térségi szemléletben
- Fejér megye és Tusnádfürdő testvérkapcsolata
- Mór-Bodajk kerékpárút
- E-önkormányzat
Foglalkoztatás
KÖZADATKERESŐ
Közhírré tétetik
Hazatértek a Seuso kincsek - történelmi jelentőségű kiállítás nyílt Fehérváron
2014.10.06. 07:56
Történelmi jelentőségű tárlat nyílt pénteken a Szent István Király Múzeumban. A Seuso kincsek hazatértek, hiszen az 1970-es évek közepén Fehérvár térségében került elő a kalandos sorsú kincslelet, amelynek hat darabja 2015 január 15-ig látható. A megnyitón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány kötelességének nevezte, hogy a Seuso-kincs brit magántulajdonban lévő, hiányzó részét visszaszerezze. Hangsúlyozta, hogy a mai magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a múlt században elveszített kultúrtörténeti értékek visszakerüljenek Magyarországra.
A kiállítás ünnepélyes megnyitója a Koronázási fanfárral vette kezdetét, amelyet a Corpus rézfúvós quintet előadásában hallhatott a közönség. Ezt követően Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a kiállítást, kiemelve, hogy a tárlaton a világ kulturális örökségének kiemelkedő alkotásai láthatók. A Seuso kincs hazatéréséért köszönetet mondott L. Simon László államtitkárnak, akinek kezdeményezésére fordultak a kormányhoz, javasolva a kincsek fehérvári bemutatását. Székesfehérvár polgármestere megköszönte a múzeum szakembereinek is, hogy olyan tárlattal várhatják a fehérváriakat, amely sok embernek okoz majd örömet.
Cser-Palkovics András szimbolikus eseménynek nevezet a kincs hazatérését, hasonlóan a a 2013 augusztusi kihelyezett kormányüléshez, amely ráirányította az ország figyelmét Fehérvárra a Szent István Emlékévben. Emlékeztetett, hogy a fehérvári kormányülés döntött az Árpádház programról, amely nemzeti üggyé emelte Fehérvár történelmi örökségének bemutatását. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az ókori, pannóniai örökség szerepét hangsúlyozta a magyar nemzettudat kialakulásában. A nemzeti öntudat fontos részének nevezte, hogy olyan országban élhetünk, ahol római emlékek kerülnek elő a földből.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kiállítás kapcsán hangsúlyozta, a kormány számára megtiszteltetést jelent a fehérvári polgárok törekvéseinek támogatása, hogy több évtized után a származási helyükhöz közel mutassák be a Seuso kincseket. A miniszter kiemelte, hogy olyan polgári építkezés, összefogás tapasztalható Fehérváron, ami megérdemli a tiszteletet. Reményét fejezte ki, hogy a kormány és Fehérvár folytathatja a közös munkát, amiben fontos szerepe van Cser-Palkovics András polgármesternek. Lázár János hangsúlyozta, hogy a városnak van tartása, a fehérvári közösség magára talált és a közösségépítésnek egyre több szimbóluma is van. Kiemelte, támogatja azt a tervet is, hogy Székesfehérvár történelmi jogán bekapcsolódjon az ország kormányzásába azzal, hogy minisztériumnak ad otthont.
"A 20. század mindentől megfosztott bennünket, de a helyzet nem reménytelen, mert lépésről lépésre megpróbáljuk az idő kerekét visszazökkenteni eredeti járásába, megpróbáljuk visszaszerezni mindazt, ami a magyar kultúrtörténet kincse volt." - hangoztatta Lázár János, aki a kormány kötelességének nevezte, hogy a Seuso-kincs brit magántulajdonban lévő, hiányzó részét visszaszerezze. Hangsúlyozta, hogy a mai magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a múlt században elveszített kultúrtörténeti értékek visszakerüljenek Magyarországra. Bejelentette, hogy a következő hetekben, hónapokban az emberek több olyan eseményről fognak hallani, amelyek "régi történetek lezárását és olyan kultúrtörténeti tárgyak hazánkba kerülését jelentik, amelyek hosszú távon gyarapíthatják az országot és megadják az érzést, hogy mi, magyarok büszkén járhassunk Európában".
A kiállítás kapcsán a miniszter szólt arról is, hogy a Seuso kincsek is bizonyítják, Magyarországnak van helye Európában. A kinccsel kapcsolatban kiemelte, hogy "a műtárgyak finomsága, kidolgozottsága, koncentráltsága, hihetetlen igényessége, ami megszólal az eszközökből, az embert önfegyelemre, önmegtartóztatásra kényszeríti, mert saját nagyságunkról vallott hitünk, miszerint mi a 21. századi civilizáció és társadalom részesei vagyunk, azonnal elillan". A miniszter elmondta, hogy a tárgyak kizárólag Székesfehérváron lesznek megtekinthetők, a kiállítást követően nem állítják ki máshol: "ez a jog csak a várost illeti meg, mert ezzel szeretne tisztelegni a magyar kormány a város polgárainak elmúlt két évtizedes munkájáért". A megnyitót követően a vendégek szakmai vezetéssel tekintették meg a Díszteremben kiállított műtárgyakat, amelyeket 2015 január 15-ig láthat a fehérvári közönség.
A Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet egy ókori római eredetű ötvösremek-együttes. A kincs nevét a több mint másfél ezer évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, Seusóról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a mai Polgárdi területén élt és aki vagy akinek örökösei minden bizonnyal valamelyik pannóniai katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4. század végén vagy az 5. század elején. A 14 darabos dísztárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby's aukciós ház árverésén bukkant fel, ahol megpróbálták értékesíteni, ám a kiállítás megnyitása után először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset az ő területén találták meg, így a gyűjtemény őket illeti. Libanon később visszavonta igényét, Magyarország és a Jugoszlávia jogutódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak. Magyarország az elmúlt 25 évben többször is próbálta visszaszerezni a kincseket, a megállapodások többek között a műtárgyak magas ára miatt hiúsultak meg.