Az ünnep eredetét az 1917. évi VIII. törvényre vezethetjük vissza. Itt mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni. Az országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvény szerint újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját, mégpedig minden év május hónap utolsó vasárnapján.

Hősök napi ünnepi püspöki szentmise a Don-kanyar Kápolnánál

 

A törvény kimondja, hogy a magyarság ezer éves történelme alatt fegyverrel vagy fegyvertelenül harcoló összes férfi és nő, aki a magyar haza védelmére kelt, tettével kiérdemli a tiszteletteljes megemlékezést ezen a napon.

Hősök vasárnapján, Pákozdon, a Don-kanyar Kápolnánál tartott szentmisét Spányi Antal, Fehérvár püspöke az elesett katonákért, a háborúk áldozataiért.

„Jó nekünk, ha tudunk feltekinteni hősökre, a régiekre és a maiakra. Hősökre, akiknek a saját kényelmük, biztonságuk kevesebbet ért, mint az, hogy teljesítsék azt a hivatást, küldetést, amelyet vállaltak vagy amelyet éppen a történelem adott nekik. Jó látni azokat, akik készen voltak ebben a kötelességben helytállni.

Rajtunk múlik, hogy azt, amit eleink megtettek készek vagyunk-e mi is megtenni. Van-e bennünk bátorság, erő kitartani, megmaradni, hűségesnek lenni? Tudjuk-e eleinket követni abban a lelkületben, amelyben ők a maguk áldozatát meghozták? Amelyben akár életüket is áldozták, mert szent volt nekik a haza, a nemzet és a család.” - hangsúlyozta szentbeszédében Spányi Antal, megyés püspök.

Az eseményen a Székesfehérvári Egyházmegye és a Magyar Honvédség Parancsnoksága nevében Spányi Antal, püspök és Sáfár Albert, dandártábornok koszorúzott.

Szintén koszorút helyezett el Dr. Görög István nyugalmazott ezredes, a Pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezető igazgatója és Berdó Gábor Károly, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke is.

szekesfehervar.hu