A Szent István Király Múzeum vándorkiállítással emlékezik meg az 1848-49. évi szabadságharc tavaszi hadjáratáról, kiemelten annak Fejér megyei eseményeiről. 
   A kiállítást Hermann Róbert hadtörténész és Orbán Viktor, volt miniszterelnök nyitja meg szeptember 29-én 17 órakor.

   Az Országzászló téri épületben szeptember 29. és november 15. között látható, a korábban a Nemzeti Múzeumban bemutatott tárlat mintegy keretbe teszi, összefoglalja az harci eseményeket Győzelemtől bukásig címmel. A mottót Salamon Lajosnak, Fejér megye és Székesfehérvár kormánybiztosának 1848. november 10-ei felhívásából választották: "...győzünk, vagy halunk, dicsőség fogja koszorúzni tetteinket, mert a haza fennmaradásáért küzdöttünk..."

Ez a mottó rímel a vándoroltatott kiállítás fő címére, utal a tavaszi hadjárat sikereire, de kitekintést is lehetővé tesz azokra a számunkra különösen fontos eseményekre, melyek megelőzik, illetve követik azokat. A kiállítást a pákozdi csata évfordulóján nyitják meg. A műgyűjtőktől kapott tárgyak, illetve a múzeum és a Fejér Megyei Levéltár anyagából származó dokumentumok ezt az ívet rajzolják majd: győzelemtől a bukásig. A pákozdi győzelmes (1848. szeptember 29.), a vesztes móri csata (1848. december 31.), illetve az 1849. augusztus 10-ei haleszi felkelés, a Fejér megyeiek ünnepei és helyszínei. Ezekre az ünnepekre itt mindenki emlékezik, s ezekre a helyszínekre fiatalok és idősek is koszorúkat helyeznek az ünnepeken. Most másokat: szolnokiakat, kiskunfélegyháziakat, debrecenieket, békéscsabaiakat, pestieket, és mindenkit ide várnak, hogy együtt ünnepeljük a 160 évvel ezelőtti tavaszi hadjárat sikerét, s aköré rendezzük a saját emlékeinket. Nagy segítségünkre vannak ebben azok a műgyűjtők, akik gyűjteményük legféltettebb darabjainak kölcsönzésével eddig ismeretlen tárgyi és dokumentációs anyagot tárnak közönségünk elé. Az újdonság erejével fog hatni mindez szakemberre és egyszerű kiállítás-látogatóra egyaránt, bíznak benne, hogy a fiatalságra is.
Különösen várják ugyanis a fiatalokat, akiknek szép megnyitót, mesélő tárgyakat és sok érdekes foglalkozást kínálnak; alkalmat az ismeretszerzésre és az emlékezésre.

Az utazó kiállításról
Nyolc jelentős és a közönség számára eddig ismeretlen, kiemelkedően gazdag és folyamatosan gyarapodó magángyűjtemény anyagának bemutatása révén nyerhet új, árnyaltabb és izgalmasabb képet az 1848-49-es szabadságharc legdicsőségesebb periódusáról a szakma és közönség egyaránt. A fegyverek, tárgyak, dokumentumok, grafikák és festmények legnagyobb része nem található meg közgyűjteményekben. A több száz válogatott tárgy az évforduló kapcsán széles közönség előtt válhat ismertté, történelmünk egyik legdicsőségesebb korszakát bemutatva. Egyúttal olyan kezdeményezés, amely reményeink szerint folytatódik: a magángyűjtők kincseit a legjelentősebb közgyűjtemények állítják ki, s ezt ők is segítik anyagi áldozatvállalással, ezzel a magyar múzeumügy kezdeti korszakát idézve vissza, hiszen egyéni kezdeményezés képezte az alapját a mai nagy múzeumaink alapításkori gyűjteményeinek.
A fővárosi kiállítások mellett hat megyei múzeum mutatja be két útvonalon a műtárgyanyagot.. Az egységes arculati- és látványelemek, a helyi sajátosságok kiemelése, az egyes gyűjtemények különlegességeinek hozzáadása a gyűjtők anyagához olyan rendezvénysorozatot eredményez, amelynek pozitív üzenete, 160 évvel ezelőtti nemzeti összefogás példamutató ereje a ma különösen fontos.
A magángyűjtők sokrétű, gazdag anyagából kiemelkedik Máday Norbertnek az aradi múzeum gyűjteményéhez mérhető tárgy-együttese, amelyhez hasonló egyetlen közgyűjteményben sem található. A többi gyűjtemény egy-egy emléktípusra, illetve a helyi vonatkozásokra koncentrálva nyújt különleges kínálatot. E tárgyak egyszerre emlékeztetnek, oktatnak és gyönyörködtetnek. A Budapesti Történeti Múzeum, a tavaszi hadjárat csúcspontjának, Buda vára visszafoglalásának helyszíne, de az előzményeknek, magának a forradalomnak és a megelőző év eseményeinek bemutatására a legalkalmasabb a Magyar Nemzeti Múzeum. A kiállítás-sorozat induló helyszíne nem véletlenül az első, a hadiesemények későbbi menetét megfordító győzelem, a szolnoki ütközet városa és múzeuma. A másik útvonal kiindulópontja Debrecen, a Déri Múzeum. E városhoz nem elsősorban a tavaszi hadjárat, hanem magának a szabadságharcnak, s a magyar történelemnek kiemelkedő fontosságú eseménye kötődik. A további vidéki helyszínek - Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, valamint Kiskunfélegyháza, Kiskun Múzeum, Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum mind megjelenítik kiállításaikon az eseményekhez történő kapcsolódásukat.