Az 1956. december 7-i, székesfehérvári nőtüntetésre emlékeztek tegnap a Fekvő katonánál a POFOSZ és a Fejér Megyei Önkormányzat rendezvényén az egybegyűltek.

Az 1956-os forradalom eseményei rövidesen már csak dokumentumokban és könyvek lapjain maradnak fenn, ha nem gyűjtjük össze mindazok személyes emlékeit, akik részesei voltak a történéseknek - fejezte ki aggodalmát Sinka Jenő, a POFOSZ Fejér megyei elnöke. Pedig ezek az emlékezések tehetnék a forradalmat személyesebbé, hogy önbecsülést, tartást adjanak azoknak is, akiknek a megtorlás szenvedést hozott, és azoknak is, akik nem élhették át azokat az éveket.
Parancsoló bátorsággal és méltósággal vonultak fel, gyűltek össze, az elnyomás és a terror ellen tiltakozva a fehérvári asszonyok és lányok - mondta el beszédjében Balsay István, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke -, egyszerre a maguk, és puskatussal, lánctalppal földre kényszerített fivéreik, fiaik, férjeik és apáik nevében is. Pedig ezt már a szovjet tankok árnyékában kellett megtenniük, tudva azt, hogy a forradalom utáni rezsim ereje, dühe és elszántsága a bosszúra nőttön nő.
Az ünnepségen végül dr. Ordass Lajos evangélikus püspökről is megemlékeztek, aki a diktatúrák üldöztetéseit szenvedte el.