A műalkotás egyrészt tiszteletadás hajdan nagy, sikeres és szabad nemzetünk szuverén 500 éve, s az azt személyükben megtestesítő uralkodóink előtt, másrészt - az alkotók szándéka szerint - lelkiismeret furdalásra és annak nyomán tisztességes cselekvésre késztető szembesítés is. Hisz a fennkölt „királyok városa”, a magasztos „Szent István királyunk öröksége” hívó szavak és végakaratuk szerint Székesfehérváron eltemetett uralkodóink, illetve hozzátartozóik földi maradványainak jelenlegi, civilizált, keresztény nemzethez méltatlan sorsa között máig ellentét feszül.

Az oltár talapzatának bal oldalán a következő, gót betűs szöveg olvasható:

Székesfehérváron emeltetett, uralkodóink és hozzátartozóik kegyeleti oltárát állította a III. Béla Lovagrend, Hankó Ildikó és dr. Kiszely István antropológusok kezdeményezésére, dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Menner Judit, a Székesfehérvári Városi Bíróság bírája támogatásával, Bíró János esztergályosmester, Schilli Gábor és Sárvári István asztalosmester, valamint dr. Töpler László ügyvéd munkájával, III. Béla Lovagkirályunk halálának 814. évfordulóján, 2010. április23-án.