Isten hozta nálunk!
Önkormányzat
- Fejér Megyei Önkormányzat
- Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezet
- Nemzetiségi Önkormányzatok
- Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács
- Albensis Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.
- Fejér Megyei Értéktár
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Partnerség 2021-2027
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum
- Választás
- Kapcsolat
- Közérdekű adatok
- Fejér Megyei Klímastratégia és Éghajlatváltozási Platform
- Fejér megyei felzárkóztatás- politikai együttműködés fejlesztése
- kitüntető cím és díjak
- A 2021-2027 tervezési időszak stratégiai szintű előkészítése Fejér megyében
- A 2021-2027 időszak projektszintű előkészítése Fejér megyében
- Kincsestáj kerékpárút
- Fejér megyei identitás elősegítése térségi szemléletben
- Fejér megye és Tusnádfürdő testvérkapcsolata
- Mór-Bodajk kerékpárút
- E-önkormányzat
Foglalkoztatás
KÖZADATKERESŐ
Közhírré tétetik
Térségi hagyományőrző napok
2010.05.03.
Térségi Hagyományőrző Napokat szervezett a Felcsút-Alcsútdoboz-Tabajd-Etyek-Vértesacsa Polgárai Együttműködéséért Egyesület Alcsútdobozra április utolsó és május első napjára. A kétnapos rendezvényen először a szakma, vagyis a művészetoktatásban dolgozók tartottak konferenciát, majd másnap népzenészek, néptáncosok, kézművesek mutatták meg, hogy a magyar hagyományok igenis élnek és virulnak.
- Ne legyenek illúzióink, gyermekeink már 1989 előtt is szívesebben fütyörésztek Stinget vagy Michael Jacksont, mint pentaton dallamokat Kodály gyűjtéséből, és szívesebben nézték a Csillagok Háborúját, mint Tarr Béla filmjeit. És ugyanígy az irodalomban, a divatban, a művészetekben vagy a mindennapi életben is évről évre kisebb hely jutott a hagyományos, karakteresen nemzeti kifejezésmódoknak. A nyitott, fogyasztói társadalom létrejötte csupán betetőzte ezt a folyamatot. A nyitás és a nyitottság egy bizonyos mértékig persze törvényszerű, sőt szükséges is akkor, ha egy ország egy nagyobb közösségbe kíván integrálódni. Viszont, identitásunk megőrzése szempontjából fontos, hogy a fősodor, a divat ne távolodjon el végletesen a népi karaktertől, mert ez óhatatlanul a hagyományok kiüresedéséhez, a továbbvivők kihalásához vezet. Egyáltalán nem baj az, ha megismerjük mások kulturális értékeit, ám a hangsúlynak az értéken kell maradnia! Minden nemzet kultúrájának alapja, identitástudatának fokmérője népművészetének léte és ápolásának támogatása. És figyeljük csak meg: sok olyan nép él Európa-szerte, amelyekről úgy látszik, hogy dalaik, táncaik, zenéjük, használati cikkeik, de akár ruháik, játékaik, szabadidős elfoglaltságaik révén is erősebben kötődnek nemzeti múltjukhoz, mint mi. Van tehát teendőnk bőven - jelentette ki a konferencia nyitóbeszédében dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.
Szerinte, három fő területen adódnak tennivalók. Az első mindjárt a kultúráért felelős állami, kormányzati szerveknek a népi, az elit és az adott korban elfogadottan uralkodó, úgynevezett mainstream kultúrához fűződő viszonyában. Identitásunk megőrzése szempontjából sokkal fontosabb egynéhány művészünk hangos sikerénél az, hogy a fősodor, a divat ne távolodjon el végletesen a népi karaktertől, mert ez óhatatlanul a hagyományok kiüresedéséhez, a továbbvivők kihalásához vezet.
- Következő, mindezekhez kapcsolódó teendő a hagyományápolás hathatós támogatása lenne. Mert bizony, a népi kultúra létét és állapotát nem szabad a piac ítéletére bízni, ahogy a művészetét, a tudományos alapkutatásét, vagy a tömegsportét sem. Egyszerűen biztosítani kell a megfelelő keretet, a lehetőséget arra, hogy ami nyílni képes, az hadd virágozzon, amire igény van, azt gyakorolni lehessen – tette hozzá a megyei elnök.
Harmadik teendőnek a kultúra egészével kialakított egészséges viszonyunkat nevezte, továbbá a népi kultúra megfelelő támogatására támaszkodva, a jó nevelést a mindenkori felnövekvő generációnak. Ebben tulajdonított hatalmas szerepet a művészetoktatásban tevékenykedőknek, így a konferencián résztvevőknek is.
A rendezvény főszervezője, Tóth Erika, Alcsútdoboz alpolgármestere, az egyesület elnöke, a megye ifjúsági és turisztikai bizottságának elnöke kifejtette, az ember kultúra nélkül nem létezhet, hisz ettől vagyunk többek a pusztán biológiai lényektől. Hangsúlyozta, tenni szeretnének azért, hogy a rájuk hagyományozott tudás tovább öröklődjön. A konferencia moderátora, a martonvásári művészeti iskola nyugalmazott igazgatója, Salamon Ferencné szerint, a néphagyomány alappillére a népművészeti oktatásnak, legyen az népzene, néptánc, vagy kézművesség. Éppen ezért fontos, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményekben tanulók továbbvigyék a néphagyományokat, s hogy a pedagógusok megtanítsák nekik mindazt, ami a folyamat továbbéléséhez elengedhetetlen. Hozzátette, ennek szellemében született meg az a gondolat, hogy a résztvevők állásfoglalást fogalmaznak meg a konferencia végén, s azt eljuttatják a döntéshozóknak.
- Véleményem szerint a döntéshozók nem azért nem tettek semmit az elmúlt időszakban, mert nem tudtak a művészetoktatás problémáiról, vagy mert nem tudták mit kezdjenek vele. Sokkal inkább az volt a gond, hogy a kormány rossz gazdaságpolitikája miatt a kultúrától vették el először a forrásokat, mint mindig, ha ilyen helyzet áll elő. Ezen sürgősen változtatnunk kell, s meggyőződésem, fogunk is. Erős érdekérvényesítő képességre lesz szüksége a művészetoktatásban tevékenykedő valamennyi szakembernek ahhoz, hogy újra virágozzék ez a szakterület, mert a döntéshozók szövetségesek híján másfelé fordulhatnak – emelte ki L. Simon László, a Fejér Megyei Közgyűlés oktatási és kulturális bizottságának elnöke, megválasztott országgyűlési képviselő.
Elmondta, Fejér megye művészetoktatási helyzete valamivel jobb, mint az országos átlag, de közel sem tökéletes. Jelenleg 15 önálló intézményben folyik alapfokú képzés, ebből hetet tartanak fenn önkormányzatok, a többi alapítványok, egyesületek.
- Anyagi helyzetük a fenntartóktól függetlenül siralmas. Pedig, ha hozzáveszem, hogy még 23 iskola van, ahol a rendes oktatás mellett művészetoktatás is folyik, akkor a 38 intézményben összesen 15-16 ezer gyerekről beszélhetünk, akik közel 70 szakot választhatnak. A tárgyi feltételek tragikusak, szinte mindenhol új eszközök garmadára lenne szükség. Ezekben változás csak akkor lehet, ha az állami normatívák végre visszakerülnek arra a szintre, ami kívánatos lenne. Még szerencse, hogy a pedagógusok, akik a rendszerben vannak, jól képzettek, elhivatottak, különben ma már nem beszélhetnénk művészetoktatásról – fejtette ki L. Simon László.
Továbbiakban Sándor Ildikó a Hagyományok Háza folklór osztály vezetője, Nemes József a martonvásári Művészeti Iskola igazgatója, Hamza Lászlóné, nyugalmazott tordasi iskolaigazgató, valamint Juhász Zsófia a Fejér Megyei Művészetek Háza igazgatója tartott előadást.
Másnap, május 1-én következett az élő népművészet: népzene és néptánc tölöttte ki ugyanis a nap nagy részét. Népzenei koncertet adott a Tordasi Férfi Dalárda, a Tűzifa Zenei Együttes Martonvásárról, valamint a Szedtevette Népzenekar Székesfehérvárról. A néptáncgálán fellépett a felcsúti Endresz György Iskola Néptánccsoportja, a lovasberényi Rámás Csizma Néptánccsoport, a Dinnyési Néptánccsoport, a Zorica Néptánccsoport Ercsiből, az alcsútdobozi József Nádor Iskola Néptánccsoportja, a Vértesacsai Német Nemzetiségi Tánccsoport, a szári Saarer Tanzgruppe, az alcsútdobozi Cifrázó Néptánccsoport, illetve a Százszorszép Táncegyüttes Martonvásárról. A rendezvényt táncház zárta, a Marton Népzenekarral.