2000. december 20-án az ENSZ közgyűlése május 22-ét a biológiai sokféleség világnapjává nyilvánította. 2010 pedig a nemzetközi éve… 

A biodiverzitás - azaz a biológiai sokféleség (a növény- és állatfajok változatossága) - teszi lehetővé a természetes kiválasztódás útján a megváltozott környezethez történő alkalmazkodás képességét. Minél kevesebb féle faj létezik, annál nehezebben alkalmazkodik, fejlődik az élővilág egésze.

Az 1992-ben, Rio de Janeiroban tartott „Föld Csúcs” konferencián született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény, amely a Föld élővilágának globális szinten felgyorsult csökkenésére hívja fel a figyelmet. 2002-ben, a johannesburgi csúcstalálkozón a kormányok egyetértettek abban, hogy 2010-ig meg kell állítani a biodiverzitás csökkenését (a szakemberek véleménye szerint ezt a célt sajnos nem sikerült eddig megvalósítani).

 

 

A biológiai sokféleség csökkenését leginkább a városok terjeszkedése, a természeti területek beépítése, az intenzív mezőgazdasági termelés, a külfejtések, az erdők, óceánok, folyók, tavak és a talaj túlzott kihasználása és szennyezése, az idegen fajok inváziója, a környezetszennyezés, valamint az éghajlatváltozás váltják ki. Az állat- és növényfajok képtelenek felvenni a küzdelmet az őket és élőhelyüket érő drasztikus hatásokkal.

Az ENSZ a 2010-es évet a Biodiverzitás Nemzetközi Évének jelölte ki annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a fajok most is zajló elvesztése az emberiség jövőjét, jólétét veszélyezteti az egész világon, hosszú távon pedig akár az emberiség pusztulásához vezethet.

A szakmai kutatások, becslések szerint naponta több tucat állat és növényfaj pusztul ki végérvényesen, és több ezer faj szorul fokozott védelemre a kihalás elkerülése érdekében. A folyamat számos értékes állat- és növényfaj végleges eltűnését jelenti. A biodiverzitás csökkenése az emberiség káros tevékenységei miatt közel százszor gyorsabb, mint a kihalás természetes üteme.

 

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a biológiai sokszínűség elvesztése a klímaváltozás mellett a legnagyobb környezeti probléma. Európa őshonos madárfajainak 43 százalékát, a pillangók 45 százalékát, a hüllők 45 százalékát, valamint az édesvízi halfajok 52 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye!

A növény- és állatfajok kihalásának, a természetes élőhelyek pusztításának, beépítésének megakadályozása kizárólag úgy mérsékelhető, ha az emberek gyökeresen megváltoztatják a természeti környezettel való kapcsolatukat. Nem leigázzák, hanem kíméletesen, környezettudatosan gazdálkodnak vele, felelősség- és tiszteletteljesen bánnak az élőlényekkel, élőhelyekkel.

A hazánk biológiai sokfélegének kutatására és megőrzésére kialakított, országos szintű biodiverzitás-monitorozó rendszerről további információk külön honlapon találhatók.

A Fejér Megyei Önkormányzat Önkormányzati, Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága több évvel ezelőtt indította útjára a „Fejér megye biodiverzitása” c. természetvédelmi kutatási pályázatot, a megyében működő iskolák számára. A program keretében az iskolák kiválaszthatnak egy-egy területet, melyen több hónapon át kutatják a növény- és állatfajokat, természetfotókat készítenek, feltárják az élővilágot zavaró, veszélyeztető jellemzőket, javaslatot tesznek a terület biodiverzitásának megőrzésére, javítására.

 

 

 

 

Az eddigi pályázatokat tekintve a megye iskolái közül a sárbogárdi Mészöly Géza Általános Iskola a legszorgalmasabb kutató. A 2010. március-május időszakra kiírt pályázat keretében kiváló munkát végzett a sárbogárdi iskola mellett a Pannon Oktatási Központ Általános és Szakképző Iskola Alsószentiváni Tagintézménye, a székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium, az Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola, valamint a Perkáta-Nagykarácsony ÁMK Vörösmarty Mihály Tagiskolája is.

(A Bizottság várhatóan továbbra is kiírja a biodiverzitási pályázatot, melyről e-mail-ben, ill. az FMÖ honlapján keresztül értesíti az iskolákat).