A Vízügy agárdi szakaszmérnökségén tartottak tanácskozást az elmúlt hetek árvízével érintett önkormányzatok és védelmi szervezetek vezetői, képviselői.

A sajtótájékoztató asztalához azután dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Védelmi Bizottság elnöke, Szentes László, az önkormányzat védelmi irodájának vezetője, Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, Kiss Jenő megyei szakaszmérnök és Fülep Zoltán tűzoltó alezredes, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója ültek ki.

 

 

Mint Balogh Ibolya elmondta, a három hete folyó elhárításnak, védekezésnek és megelőzésnek számos tanulsága lett eddig is, bár a munka még nem ért véget.

Leszögezhetjük - mondta -, hogy Fejér az északi megyék után a legveszélyeztetettebb terület volt. Ennek ellenére az emberi erő, hozzáállás a védekezés minden területén megfelelő és elégséges volt, ami hiányzott esetleg - eszközben, technikában, anyagban -, annak előteremtése nem az érintett önkormányzatok dolga, hanem a mindenkori kormányé. Az önkormányzatok helyzetét és lehetőségeit egyébként jellemzi - tette hozzá -, hogy még a hó okozta károk enyhítésére nekik megítélt összegekhez sem jutottak hozzá a mai napig! Azt kérik hát az új kormánytól - folytatta -, hogy vesssen véget a finanszírozási és kifizetési anomáliáknak, valamint a rendkívüli esetekhez kapcsolódó jogszabályok jövőbeni megváltoztatásába vonja be az önkormányzatok képviselőit is.

A megyében egyébként a májusi csapadék messze a sokévi átlag fölött volt, Agárdon például 290%-kal. Bízva benne, hogy a vétkes ciklon valóban elvonul, a kérdés a hogyan tovább, azaz a kárenyhítés, a helyreállítás mikéntje. Bár a károk felmérése legfeljebb még csak 80%-ban történt meg, a megyében esett károkat már most is legalább 360 millió forintra lehet becsülni. Vannak települések, például Bakonycsernye - tette hozzá -, amelyek azonban hiába kapnák meg az állami vismajor keretből igényelhető legtöbbet is, ebből és saját erőből aligha tudnának teljesen talpra állni. Ők ezért - a szolidaritás elvét szem előtt tartva - fokozott mértékben részesülhetnek a megyei, Katasztrófavédelmi Önkéntes Társulás körülbelül harminc milliós alapjából (ezt az alapot körülbelül 70 település, lakosonkénti 10-20 forintos hozzájárulásaiból töltik fel, és jelenleg egyébként csaknem mindenki igényelt is belőle segítséget).

Tározóink megteltek - folytatta az elnök asszony -, és most mutatkozott meg az is, hogy az eddig elmaradt beruházási ütemek - például a csurgói tározó vízszigetelésének befejezése - nem halaszthatók tovább. Annál inkább sem - tette hozzá -, mert így például az összegyűjtött vizet a szakhatóság kénytelen leereszteni, nem tárolhatja a nyári hónapokig. Az eddig el nem végzett munkák árát ezzel, a meg nem épített záportározók árát pedig az elöntött területek káraival most csőstől fizetjük meg!

 

Ezután Tóth Sándor beszélt arról, hogy valóban, a csurgói tározóból kényszerűen leeresztendő víz a sárrét-mezőföldi térség 1-2 éves nyári vízigényét, a halastavak szinten tartását, a földek öntözését oldhatná meg.

A közeljövő feladatai közt említette, hogy felül kell vizsgálni azt, hogy a vízszabályozási és védelmi létesítmények tervezésénél meg lehet-e maradni a jelenlegi biztonsági szorzóknál, valószínű maximumoknál, vagy változtatni kell azokon. Az is halaszthatatlan - tette hozzá -, hogy minden településnek legyen kész, egyeztetett és ha lehet begyakorlott katasztrófaelhárítási terve.

A főmérnök úgy vélte, hogy a még pénteken várható, az eddiginél kevésbé intenzív eső után végleg elvonulhat a ciklon, kezdődhet a leeresztés, és legfeljebb már csak Adony térségében kell a víz mozgására különösen ügyelni.

 

Végül szóba kerültek a Fehérvár szélén, a Szárazréten nagy tömegben elhullott birkák is, amelyeknek tetemei - több, mint négyszáz állat a becslések szerint - még mindig a víz alatt oszladoznak.

Balogh Ibolya elmondta, hogy bár az elhullás körülbelül két hete történt, és bár a tulajdonos is elkövetett mindent az elérhető dögök elszállítására, a Megyei Védelmi Bizottság csak tegnap értesült a tényleges helyzetről.

"Mivel a szükséges teendőket a városi vagy a megyei védelmi szervezetek saját hatáskörben és eszközökkel nem tudnák szakszerűen elvégezni - mondta -, levélben fordultunk a Kormányzati Koordinációs Bizottsághoz, és kértük, hogy vonják be a honvédséget is a munkába. Tudomásunk szerint egy-két napon belül, speciális járművekkel és eszközökkel összegyűjtik a tetemeket, és elszállítják a megsemmisítőbe, így - reményeink szerint - elkerülhető lesz a környezeti fertőzés".

 

 

 

 

Tóth Sándor és Kiss Jenő kérdésre válaszolva elmondta, hogy a vízügyi műtárgyak illegális bontása "békeidőben" is rendszeres, a "gyűjtők" mobil flexszel vágják a védőkorlátokat vagy bontják a zsilipek szerkezeteit, de sajnos még most, az árvizek idején sem hagytak fel vele. Legutóbb egy zsilip zárószerkezetét bontották meg...

 

 

 

Vízkárelhárítás:

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint még mindig 6 millió m3-t kellene leengedni a Fehérvárcsurgói tározóból, amelyben ismét 10 millió m3 víz van. A tározó mai vízállása 599 cm, a vízszint a hozzáfolyások miatt a folyamatos leeresztés ellenére 23 cm-t emelkedett. A vízeresztés mértéke 6,3 m3/s, vagyis 10%-kal csökkent Fehérvár védelme érdekében.

A Zámolyi tározó elérte a maximális üzemi vízszintet, 485 cm-t. Többletvíz tározására itt már nincs lehetőség.

A Pátkai tározó mai vízállása 574 cm, a tározó vízszintje stagnál, még közel 2 millió m3 szabad tározási lehetőség van.

A Velencei-tó mai vízállása 173 cm, a tó vízszintje nem változott, a vízeresztés mértéke 3 m3/s.

A Hármas hídnál, Székesfehérvárott tegnap este 8 órakor tetőzött a víz 246 cm-en, azután apadt, így 20 cm-rel alatta maradt a múlt heti legnagyobb vízszintnek. Mára már 4cm-rel tovább csökkent a vízszint, jelenleg 242 cm.

A Balaton mai vízállása 120 cm, a vízeresztés tovább folytatódik, 13 m3/s értékkel.

Belvíz:

Befejeződött az adonyi öblözet fő vízelvezető csatornájának, az Adonyi főcsatornának a lefolyásgyorsító kotrása. A Duna vízszintemelkedése miatt a szivattyútelep szakaszosan üzemel. Az Igazgatóság továbbra is fenntartja a II. fokú belvízvédelmi készültséget az adonyi és a sárközi öblözetre, a Báta II. szivattyútelep 24 órában, a Lankóci szivattyútelep pedig szakaszosan üzemel. A Duna vízszintje folyamatosan emelkedik, így az igazgatóság várhatóan a jövő hét elejére Fejér és Tolna megyében I. fokú árvízvédelmi készültséget rendel el a Dunán.

Az Igazgatóság továbbra is fenntartja az és I. és a II. fokú belvízvédelmi készültséget a Nádor-csatornán, Fejér és Tolna megyében. Az esőzések hatására a csatornákon a vízszint 10-12 cm-t emelkedett. Emelkedő vízállás mellett 1 db belvízszivattyú Sárbogárd térségében a mai napon megkezdte a működést.