Ma a megye legidősebb polgárát köszöntötte lakásán 106. születésnapja alkalmából a közgyűlés elnöke…  +VIDEO

 

Az ünnepelt - Varga Józsefné (Haván Mária) - 1904. augusztus 12-én látott napvilágot Ácson, egy nyolcgyermekes családban. Mostanáig 3 gyerek, 6 unoka, 9 dédunoka és 5 ükunoka született a házasságából.

 

Nem meglepő, ez a 106 év nem telt el eseménytelenül, de háborúkon, forradalmakon, jó és rossz időkön mindig átsegítette őt – ahogy mondják róla szerettei, ismerősei – töretlen életkedve, tenni akarása.

 

„Sokfelé vetette az élet, Fejérben férje munkája révén Sismándon, Kishantoson, majd Fehérvárcsurgón is éltek, lányai Sárbogárdra jártak iskolába, ma Fehérvárott lakik, teljes joggal tekinthetjük hát őt a megye legidősebb polgárának!” – mondta róla dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mária néni keményen dolgozott, hol állásban, hol a ház körüli gazdaságban, hol mindkettőben, vezette háztartását, nevelte és taníttatta gyermekeit, sőt férje, testvérei családjára, szüleire is gondja volt, tehetségéhez mérten tettel, szóval, anyagiakkal, mindig segítette őket.

 

A sok munka, a nagy család sem zárta be azonban, egész életében nyitott volt az újdonságokra, az elsők közt vett és használt modern háztartási gépeket, forgatott bankkártyát… Szellemileg ma is friss, bár egy lezajlott betegség folytán a beszéd már nehezére esik.

 

"Világ életében csak segített, mindenkinek úgy, hogy senki ne érezze magát kirekesztve a segítségből. A legerősebb vágya az volt mindig, hogy összetartozó családja legyen, ezért tett meg mindent. A legnagyobb örömet az okozta neki, hogy a dédunokák is tanultak, és boldogultak az életben. Mindig azt mondogatta, hogy »csak azt akarom megérni, hogy leérettségizzenek az unokák«. Mindig ment és segített. Ha kellett a sógorát rendezte, ha kellett testvérének ment segíteni. Közben támogatta az unokáit, mindig úgy, hogy figyelte, ki mennyire van rászorulva." - mondják eddigi életéről unokái.

 

A megye ajándékait átadva arról érdeklődött dr. Balogh Ibolya, hogy milyen életvitel mellett sikerült ezt a rendkívüli kort megélnie Mária néninek. Mint unokája elmondta, étkezésben mértékletes volt, a leves, a főzelék, a tészta volt a mindennapos, hétvégeken is inkább a szárnyasok húsa, mint a vörös hús. Élete a "klasszikus" férfi-nő modellhez illeszkedett, a háztartás és a kis döntések (melyekből sok volt) rá, míg a nagyok (melyekből kevesebb akadt) a férjére tartoztak. Egész életében segítette hite, melyet soha nem hagyott el. (Egyébként még születésnapi programjai közt is szerepelt a templomi áldás, a még nagyobb, valóban csak családi körben tartandó ünnepség előtt.)

 

...Ahol természetesen gyermekei, unokái és sokadízigleni leszármazottai közül is ott lesz mindenki, aki tud, hogy szeretettel köszönthesse azt, akinek mindnyájan az életet köszönhetik…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Amennyiben ez alatt a sor alatt nem látja magát, az indítható videót, KÉRJÜK, KATTINTSON IDE!)