A közgyűlési elnöki székből a közigazgatási hivatal élére került dr. Balogh Ibolya.Elnöki munkájáról a Fejér Lap interjút készített vele, melyet ajánlunk figyelmébe:

Dr. Balogh Ibolyát, a Fejér Megyei Közgyűlés elnökét Orbán Viktor miniszterelnök - szeptember elsejei hatállyal - az újjáalakuló Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének nevezte ki.

 

- 2006 októberében nehéz örökséget vett át az előző vezetéstől, arról nem beszélve, hogy mindjárt az induláskor világossá tette a kormányzat: a következő négy év nem lesz könnyű a megyéknek. Miként emlékszik vissza a kezdetekre?

 

- Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy 1990 óta a közigazgatásban dolgozhattam. Amikor a Fejér Megyei Közgyűlés elnökévé választottak, azt gondoltam, hogy 16 éves közigazgatási múlttal könnyű dolgom lesz. Ma azt mondhatom, hihetetlenül nehéz négy év van mögöttünk, az önkormányzatiság leggyalázatosabb négy éve. 2006 előtt is nehezen tudtak a megyei önkormányzatok gazdálkodni. Az akkori kormánypártok számára szerencsétlenül végződött önkormányzati választást követően azonban elvették a megyéktől a saját bevétel lehetőségét, amikor az APEH-hez csatolták az illetékhivatalokat. Ismert, hogy az Alkotmánybíróság több mint 1000 napig nem foglalkozott beadványunkkal, amelyben az illetékhivatalok ügye mellett a kötelező feladatokhoz elengedhetetlen finanszírozás hiányát is sérelmeztük. Mindez természetesen súlyos alkotmánysértés volt, de minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült ezen változtatnunk. Ebben a helyzetben nem volt más választásunk, mint hiteleket felvenni, kötvényeket kibocsátani, hogy feladatainkat el tudjuk látni, és a munkahelyeket meg tudjuk őrizni.

 

A ciklus kezdetén egytől egyig végigjártam valamennyi gyermekvédelmi-, szociális-, oktatási- és egészségügyi intézményünket. Megdöbbentő dolgokkal szembesültem. A XXI. századtól igen távol álló körülmények között szívvel-lélekkel dolgozó emberekkel találkoztam. Nekik ezúton is szeretném megköszönni, hogy mindvégig színvonalas munkát végeztek, méltósággal látták el feladataikat. Hozzátartozik az összképhez, hogy a szocialista kormányoktól soha semmilyen segítséget nem kaptunk.

 

- Melyek azok a területek, amelyeken mégis jelentős eredményeket sikerült elérni?

 

- Akadtak olyan tetteink, amelyek a jövőnek szóltak. Ide sorolom az ingatlanvagyon megóvását, hiszen négy év alatt egyetlen értékünket sem idegenítettük el. Gondolok itt elsősorban a VVSI telephelyeire, a vajtai termálfürdőre, vagy több székesfehérvári ingatlanunkra is. Mindezt óriási eredménynek tartom, tekintve, hogy pénzügyi helyzetünk a már említett okok miatt sohasem volt túl rózsás. Mindenképpen jövőbe mutató fejlesztés a megyei levéltár felújítása is, amely ugyan nincs még teljesen készen, de az elmúlt ciklusokban csak beszéltek róla, mi pedig el is indítottuk a folyamatot. Nem kevés pénz kell még a befejezéshez, de bízom abban, hogy az új kormány hozzáállása ezen is segíthet. Voltak komoly fejlesztéseink a Fejér Megyei Szent György Kórházban is, elég csak a sürgősségi ellátás modernizációját említenem. No és előkészítettük, küszöbön áll még egy nyolcmilliárdot meghaladó projekt elindítása is…

 

Olyan helyeken is sikerült - komoly pályázati pénzek révén – fejlesztéseket végrehajtani, amelyek a megye legelmaradottabb térségei. Sárbogárdon a járóbeteg szakrendelő és a Petőfi Sándor Gimnázium is megújulhatott. Mindezeket az ott élők évtizedek óta vártak! Lepsényben egy, Sárbogárdon négy lakásotthont tudtunk felújítani, ahol eddig mostoha körülmények között éltek a megyei gyermekvédelem szárnyai alatt felcseperedő fiatalok.

 

Már a kezdetek kezdetén nyilvánvalóvá tettem azt is, hogy a kultúra helyzetének javítása is fontos dolgunk. Ebben - szerencsére - sokat is tudtunk tenni! Gondolok itt többek között a Fejér Megyei Múzeumban létrehozott állandó néprajzi kiállításra, és Tác-Gorsium felújítási munkálataira is egymilliárdos pályázatot nyertünk. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a területet - feltárása mellett – igazi turisztikai látványossággá is tegyük! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy részese lehettem négy megye – Zala, Veszprém, Pest és Fejér – egész éves millenniumi eseménysorozatának.

 

Szakemberként azt, hogy a megyék minden változáson, koron át túléltek egy évezredet, alkalmazkodó képességük bizonyítékának tartom. Így hát meggyőződésem, hogy a jövőben is építhet rájuk Magyarország közigazgatása.

Végül, de nem utolsósorban Sukorót említem, ahol megvédtük egész Magyarország számára ezt a hihetetlenül értékes ingatlanvagyont. A befektetők és a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány rendkívüli titoktartás közepette igyekeztek a Velencei-tó partját elherdálni, ezért kész csoda, hogy időben tudomást szerezhettünk róla. Amikor alelnökömmel, Balsay Istvánnal elkezdtünk utánajárni a dolognak, megdöbbentő tényekkel szembesültünk! Világossá vált számunkra, mennyire fontos feladatunk lesz ennek megakadályozása. Végül így is lett. Igaz, nagyon sokan segítettek: civil szervezetek, kiváló sportemberek, közéleti személyiségek. Olyan összefogás bontakozott ki, amilyenre álmunkban sem gondoltunk volna. Ennek az óriási ellenállásnak volt köszönhető, hogy meg tudtuk akadályozni a táj- és kultúraidegen, gigantikus kaszinóváros építését. Ma már fogalommá vált Sukoró, s ez azoknak az embereknek köszönhető, akik minden erejükkel képesek voltak tenni közös ügyünkért. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ennek a lelkes csapatnak a tagja lehettem.

 

- Hamarosan egy új „csapatot” fog irányítani. Milyen várakozásokkal tekint az új kihívások elé?

 

- Immár húsz éve dolgozom a közigazgatásban. Ennek során folyamatosan változtak a körülmények, de szerencsére mindig alkalmazkodni tudtam hozzájuk, és komoly tapasztalatokra tettem szert. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a megyei közigazgatási hivatal vezetőjeként ilyen rendkívüli fontosságú feladatot láthatok el. Aztán pedig részt vehetek majd egy új rendszer felépítésében, működtetésében, hiszen - az ezeréves megyékre támaszkodva - a majdan felálló megyei kormányhivatalok feladata lesz mindennapi életünk gördülékenyebbé tétele.