Nemes célért, a vörösiszap károsultjainak megsegítésére gyűltek nézők a Vörösmarty Színházba. A „Fejér Szikrák” Jótékonysági Gála az ügyhöz méltó színvonalúra sikerült. 

Az est segítői – ismert közéleti személyiségek – már a műsor előtt asztalhoz ültek a színház előcsarnokában, hogy a Fehérvár TV párhuzamos közvetítése alatt befutó adományfelajánlásokat telefonon fogadhassák. Mellettük segítők foglaltak helyet, hogy az adminisztrációt gördülékenyebbé tegyék.

 

 

 TEKINTSE MEG TELJES KÉPGALÉRIÁNKAT!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A színpadon az első szereplő Vasvári Csaba színművész, a színház igazgatója volt, aki József Attila „Számok” című versét szavalta el, az egyes ember gyengeségét és az összefogás erejét mutatva fel.

 

Őt Drahos Béla fuvolaművész követte az Alba Regia Szimfonikusok Kamarazenekarával, és az aranyfuvola a reflektorok fényében nem csupán csillogott, hanem nemes anyagához méltón is szólt. Persze mit is várhatnánk attól a művésztől, aki tizenkét évesen már első fuvolás volt a kaposvári színházban, és azoktól a zenészektől, akiknek több mint egy évtizede a vezetője?

 

Utánuk a bodajki Hang-Szín-Tér művészeti iskola ifjú táncosai jöttek, előbb Kósa Claudia és Cézár Márk a „Szomorú Vasárnap” balett etűddel, majd két újabb pár, Makovek Renátó és Kőrösi Ágnes, valamint Szilner Konrád és Képli Vivien igazán vérpezsdítő latin táncokkal. Hiába, hogy még csak tanulják a táncot, a néző szemében vérprofinak tűntek a színpadon, és ehhez mért tapsot is kaptak.

 

Mindezek után Vargha Tamást, a Fejér Megyei Közgyűlés elnökét, Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármesterét és Lenner András devecseri képviselőt szólították a függöny elé.

Mint Vargha Tamás elmondta, Fehérvár ezer éve a megye szíve, nincs hát semmi különös abban, hogy város és megye együtt mozdult, amikor a gátszakadás és a katasztrófa híre megérkezett. A felajánlások szinte az első perctől érkezni kezdtek, művészektől is, vagyis igazából akár több estényi gálaműsort is össze lehetett volna állítani a szerda esti mellé. A történtek azt bizonyítják, hogy egy jó célért, bármilyen nehéz helyzetben is, de egy emberként állnak ki rengetegen, jó lenne, ha ez az egység nem csak a bajban, hanem a „szürke hétköznapokban” is megmutatkozna. Az este másik célja pedig az adománygyűjtésen túl az, hogy erőt adjunk a kárt szenvedetteknek ahhoz, hogy újjáépítsék életüket.

Cser-Palkovics András azt emelte ki, hogy bár senki nem gondolta, hogy a megye és a város együttműködésének éppen egy jótékonysági akció lesz az első állomása, az élet kikényszerítette ezt. Mert a megyének és Fehérvárnak, mint a régió központjának erkölcsi kötelessége is az ilyen alkalmakkor azonnal mozdulni, segíteni. Hogy ez megtörténhetett, azért nagyon sokaknak jár köszönet – tette hozzá. És bár egyéb, hasonló célú előadások a napokban is zajlottak, a telefonok most is csörögnek, a segítőkészség még élénk az emberekben. Fontos lenne – fejezte be -, hogy ez a segíteni akarás ne szűnjön meg, ne tűnjön el az első hetek, hónapok múltán, mert az elöntött térségnek még hosszú és kemény munkára kell számítania.

Őket Lenner András képviselő követte, aki Devecser polgármesterének,Toldi Tamásnak az üzenetét hozta el és olvasta fel. Hangja az események újbóli felidézése közben meg-megcsuklott, az olvasást többször is meg kellett szakítania... A kis levélképre klikkelve Ön is elolvashatja a levelet.

 

Utánuk egy devecseri kötődésekkel is bíró roma népzenei együttes, a Fláre Beás lépett fel. Négy szimpatikus, fiatal zenészt hallhattunk, akik jókedvvel, közvetlen stílusban adtak ízelítőt az autentikus roma muzsikából.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezután a Fejér Megyei Szent György Kórház kórusa és az őket kiegészítő székesfehérvári ökumenikus kórus énekelt Dóczi István karnagy vezényletével és Tóka Szabolcs zongorakíséretével.

 

 

  

 

 

 

 

 

A következő műsorszám igazán különleges volt, Bágyi Balázs és Cserta Balázs duója lépett fel, szaxofonon és dobon adva elő egyszerre keleties és dzsesszes, improvizatív zenéjüket. Élvezet volt hallgatni őket, a nézők bizonyára úgy gondolják, hogy érdemes volt a két zenésznek összebútoroznia, jó produkció jött ki belőle.

 

Ezután a Szedtevette zenekar lépett a színre, a négy zenész muzsikája jó hangulatot teremtve ágyazott meg az Alba Regia Táncegyüttes Szenior Csoportjának. Az „öregek” a már vastagodó derekak és az őszülő bajszok ellenére úgy ropták, ahogy a nézők közül biztosan kevesen tudták volna, rajtuk csak az őket követő martonvásári Százszorszép együttes hat táncosának pörgése tett túl, hiába, az ifjú kor is kötelez…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A folklórról az operára váltott a műsor Szalai Csilla magánénekessel, aki igazán megkapó, rózsaszín dámaképp vonult a színpadra, és töltötte be hangjával, élénk színészi játékával, gesztusaival, mimikájával a nézőteret, a Sevillai borbélyt idézve.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szünet előtti utolsó fellépő a Tolcsvay Trió volt, akik vérbeli profiként, három gitárral idézve meg egy sokkal tágasabb hangzást, adták elő az együttes régi, legendás számait, és akikkel aztán Dávid Roland is színre lépett, a Nemzeti dalt énekelve el. Roland jó hang, jó arc az ilyen szerepekhez, ha kell halk, ha kell zengő vagy szárnyaló, bizonyára sok musical van még benne.

 

A szünet után Sohaország díszletei tűntek fel a Pán Péter táncjáték részletéhez, amit a KFKI Kamarabalett és a Madách Musical Táncművészeti Iskola növendékei adtak elő. A rengeteg gyerek a színpadon, és az a fegyelem és tudás, amivel táncoltak, igazán megkapó volt, biztos, hogy az egész darabot is érdemes megnézni, legközelebb november 30-án, december 1-jén és 2-án lesz a nézőknek módja erre.

 

Pán Péter után a Kabaré következett, a musicalt nem kell bemutatni, a látottakhoz csak annyit lehet hozzátenni, hogy a gálaműsor a valódi színházi élményt produkálta, élvezet volt nézni, hallgatni a darab klasszikussá vált dalait.

 

A hajrában aztán ismét jött Dávid Roland, most Kövi Arthur Bálint csellóművésszel, és bizony a Pink Floyd „Fala” bitangul jól szólt gitáron és csellón, Roland pedig ismét kitett magáért, kiválóan énekelt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Utolsó műsorszámként de nem utolsósorban a „Godspell” című musicalből kaphattunk ízelítőt, a darab bemutatója december 17-én lesz Fehérváron, és sok jót ígér! A cím szójátéka a gospellel nyilván nem véletlen, aki szereti ezt a kitárulkozó, lelkes és dinamikus vallási zenét, annak feltétlenül meg kell néznie a darabot, ami a „Jézus Krisztus Szupersztár”-ral egyszerre született és lett klasszikus.

 

 

Az est záróakkordja a szereplők nagy csoportjának és a bevonható nézők közös éneklése volt Máté Péter „Azért vannak…” című dalával.

 

Mindent egybevetve igazán remek, színvonalas lett a gála, és hogy ez számokban hogyan fejezhető ki pontosan, arról is hírt adunk hamarosan OLDALUNKON.

Az adománygyűjtő számlaszámok (ugyanott olvashatók) még élnek, és várják a segíteni kész emberek felajánlásait.