Dr. Csernavölgyi István, a Fejér Megyei Szent György Kórház nemrég megválasztott főigazgatója nyilvános rendezvényen tájékoztatta az intézmény dolgozóit elképzeléseiről, terveiről. 

A sok tekintetben szakmai jellegű prezentáció során kitért a kórház jelenlegi helyzetére, a külső körülmények kényszerítő hatásaira, az átalakítással kapcsolatos elképzeléseire és a pályázaton nyert összeg felhasználásában jelentkező nehézségekre.

 

Mondandóját a következőkkel lehet összefoglalni:

A kórház adósságállománya igen jelentős, sajnos országos „toplistás” a maga körülbelül 2,5 milliárd forintjával. Emiatt is kerül az intézményhez a közeli napokban egy úgynevezett „önkormányzati biztos” (részletek korábbi cikkünkben). Ne keltsen ez aggodalmat senkiben sem – mondta a főigazgató -, sokkal inkább megnyugvást jelenthet majd a minden bizonnyal nagyon jó gazdasági és intézményirányítási tapasztalattal rendelkező biztos segítsége.

A kórház az ígéretek szerint rövid időn belül egyhavi plusz finanszírozáshoz jut – folytatta -, ez persze alapjaiban nem oldja meg a gondokat, de lélegzethez juttatja az intézményt, rendezni lehet a sorokat.

Hosszú távon feltétlenül szükség van arra – mondta a főigazgató -, hogy a kórház rendezze kapcsolatait, viszonyát a „szomszéd várakkal”, azaz a közelebbi térség ellátó helyeivel – Mórral, Dunaújvárossal, Veszprémmel, Budapest közeli régióival. Koncepció kell arra, miként tudja a kórház ésszerűen megosztani feladatait környezetével, és mi az, amiben vezető szerepet vállalhat, vagyis az ellenérdekek vizsgálata helyett a kooperáció vizsgálata szükséges. Széllel szemben nem lehet haladni – tette hozzá.

A gyógyítási tevékenységről szólva elmondta, hogy tapasztal egyfajta morális válságot az intézményben, nem kielégítően működnek egyes szakmai testületek, nem megfelelő a vezetők személyes jelenléte az osztályok mindennapjaiban.

A jövőben mindenképpen nagyobb súlyt kíván fektetni arra, hogy minden szinten folyjon gyógyító orvosi tevékenység is, így létrejöjjön az a közvetlen kapcsolat a betegek és a kórházi vezetők közt, ami a beteg-orvos bizalmi viszony alapja lehet. Ugyanígy fokozottan támaszkodni kíván a szakdolgozók tudására, akiknek fontosságát a gyógyító munkában nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Újdonság lehet a jövőben – folytatta -, hogy bizonyos szakrendelési feladatokat, vagy azok egy részét átveszik városi ellátó helyek, így tehermentesítik a kórházat, illetve tehetik kényelmesebben elérhetővé a szolgáltatást a betegek számára is.

Mindezek során messzemenően csapatmunkában gondolkodik – mondta a főigazgató -, persze azokat juttatva döntési helyzetbe, akik hasonlóan gondolkoznak. Nagyarányú személyi átalakításokat nem tervezett és nem tervez, bár bizonyos ésszerűsítésekre az irányításban is sor kerül. Egyelőre két kinevezettet mutat be – folytatta -, Reiber István az orvosigazgatói, Kovács Attila a stratégiai igazgatói posztot kapták meg.

A 8 milliárd fölötti korszerűsítési projektet egyértelműen sikernek kell kezelnünk – mondta -, még akkor is, ha kiderült, a korábbi tervek készítésekor sok mindent tévesen képzeltek el, ezért most mind az építészeti, mind az orvostechnikai elképzeléseket jelentős mértékben meg kell változtatni. Ez késedelmet jelent ugyan, de a fejlesztés haszna ugyanolyan jelentős lesz.

Végezetül a kórházi dolgozók és a vezetés közötti közvetlenebb kapcsolatot, nagyobb rendet és átlátható viszonyokat, összességében a gyógyításra, így a betegek megelégedettségére pozitívan ható változások ígért a főigazgató.

 

Néhány szóban Brájer Éva fehérvári alpolgármester, országgyűlési képviselő is köszöntötte az auditórium közönségét. Nem vendégként jött – mondta -, és inkább nem is csak a maga, hanem minden fehérvári nevében beszél, amikor azt mondja, hogy a kórház sorsa, az itt érlelődő változások a város minden lakosának fontrosak. A város vezetői tudják, milyen szerepet tölt be az intézmény a városlakók ellátásában, nem közömbös hát a számukra, mi történik a megyei intézményben. Minden erejükkel azon lesznek tehát, hogy támogassák a pozitív változásokat.

 

Őt követően Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke szólalt fel. Mint mondta, ennek az esztendőnek a változás a vezérszava, és a két választás után a kórházvezetői posztra jelentkezők elbírálásakor is a változás igényén volt a hangsúly.

Az új főigazgató személye minden bizonnyal megfelelő lesz ahhoz, hogy a kórház részese lehessen a magyar egészségügy felemelkedésének, aminek a törvényhozói munkája napjainkban folyik a parlamentben.

Történelmi lehetőség előtt áll a megye és a megyeszékhely, hogy közös gondolkodással, egymást segítve oldják meg a jelentős részben mindkettejüket érintő problémákat.

Minden kórházi változásnak persze egy lehet csak a célja: az, hogy a fehérváriak és a megyei lakosok, vagy éppen bárki, aki az intézménybe kerül, jó minőségű ellátás után gyógyultan és megelégedetten távozzon onnan.

Hosszú távon azt is el kell érni – fejezte be az elnök -, hogy fiatal és tehetséges, pályakezdő orvosaink ne vágyjanak külföldre, hanem a megyei kórházban is olyan életpálya, olyan szakmai fejlődési lehetőség és olyan kollegiális légkör várja őket, ami marasztaló a számukra.