Székesfehérvártól 20 km-re dél-délkeletre, a Mezőföld északi részén található, a Sárvíz völgyében fekszik. A Sárvíz kistérség székhelye (Magyarország egyetlen nagyközségi rangú kistérségi székhelye). Közigazgatási területe: 8805 hektár. Lakossága közel 4700 fő. Vonattal a napjainkban ismét megnyitott Sárbogárd-Székesfehérvár vasútvonalon érhető el (a településnek közös vasútállomása van Sárkeresztúrral és még két megálló Bodakajtor-Felsőszentiván, illetve Belsőbáránd). A 63-as sz. főút mentén fekszik, Soponyával és Seregélyessel is mellékút köti össze.

Aba történelme röviden:

A település a Sár-vidéki besenyők legfelső telepe volt. Bögöd azon része, amely ma Felsőszentiván puszta nevet visel 1192-ben délkeleten a besenyőkkel, illetve falujukkal volt határos. Faluvá a XIV. században fejlődött. Településrészei közül Bodakajtort 1448-ban említik először, míg Bárándot 1465-ben. 1543-ban török hódoltság alá került. A tizenöt éves háború idején elpusztult, 1620 után települt be újra. 1688-ban, majd 1707-ben ismét elpusztult. Lakosai többnyire kálvinisták voltak. A kisszámú katolikus lelkipásztori ellátását 1756-ig a székesfehérvári ferences misszió, ezután a fehérvári jezsuiták látták el. A XVIII. szd-ban többek között birtokosai a Fiáth, a Sárközi és a Zichy családok. A 18. század végétől már iskolája is van. A lakosok aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. A XIX. végére a falu már vasútállomással, postával, csendőrörssel és tűzoltóegyesülettel is rendelkezik, a közbirtokosok helyébe az ipari és kereskedelmi polgárság képviselői léptek, a régiek közül a Zichy család maradt meg. Lakosainak száma 1900-ra elérte a 3500-at. A két világháború között tovább fejlődött. A település sokat szenvedett a II. világháború alatt. A hosszú és súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett. A háború után a község újra fejlődésnek indult.

Intézmények, civil szervezetek:

A településen biztosított az általános egészségügyi alapellátás és a központi orvosi ügyelet, egészségügyi szolgáltatásait a járóbeteg-szakellátó központ kialakításával tervezi fejleszteni 2011-ben, mely az egész kistérséget fogja szolgálni az Integrált Helyi Jóléti Rendszer keretében. Az oktatási intézményeket tekintve, a Nagyközségben működik a Sárvíz Művészeti Alapiskola, az Aba Sámuel Általános Iskola, a Hétszínvirág Óvoda. Az iskolákban speciális oktatás is folyik (pl. Életfa program, egésznapos oktatás, sport stb.) - kidolgozásra került a Sárvíz kistérség oktatásfejlesztési stratégiája, az Életiskola program. A településen található a Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ és az Idősek Otthona. A település közművelődési intézményei: Tanka János Nagyközségi Könyvtár, Abai Kultúr Közösségi Ház. 58 civil szervezet és közösség is tevékenykedik a Nagyközségben.

Nevezetességei:

Római katolikus templomát 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve. A II. világháborúban elpusztult református templom helyett 1948-1950-ben újat építettek. Több kastély és kúria: Az ún. Kiskastély ma egy élelmiszerboltnak ad helyet, továbbá az egykori Zichy-kastély és a Holczer-Jászay-Janiga-Spingler-kastély. Az évente megrendezésre kerülő Aba Napok kulturális rendezvénysorozat már nemzetközi méretűvé vált.

A település természeti értékei:

Aba nagyközség és térsége természeti értékekben gazdag, részét képezi a Sárvízvölgye Tájvédelmi Körzetnek. A TK 1997-ben létesült, kiterjedése 3650 ha, ebből fokozottan védett 157 ha. Legnagyobb zoológiai értéke a vízi madarak. A tájvédelmi körzet élőhelyeinek megőrzése a természetvédelem kiemelt feladata, hiszen az emberi tevékenység által annyira átalakított Mezőföldön keresztül a Sárvíz-völgye jelenti az ökológiai kapcsolatot a Dunántúli-középhegység és a Duna között, biztosítva ezzel a növény és állatvilág szabad mozgását. Az Aba település egyes részeit is magába foglaló Sárvíz-völgye Natura 2000- különleges madárvédelmi területté lett nyilvánítva (5919 ha területen). Az Országos Ökológiai Hálózatba tartoznak a Sárvíz-Nádor-csatorna közötti vizes élőhelyek, a Sárréttől a Rétszilasi-tavakig. A Belsőbárándi löszvölgy: Natura 2000, kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési terület (242,5 ha). A Dinnyés-Kajtor csatorna bal partján húzódik a völgyoldal. A mintegy 20 hektáros területen jól megfigyelhetők a löszgyep társulás különböző típusai.

A település jövőképe, stratégiák:

Aba 2002-ben elkészítette az intelligens várossá válás stratégiáját. Aba település a 2002-2016. időszakra elkészített „Kék Óceán” c. stratégiájában, valamint a településfejlesztési koncepcióban többek között a következő célokat tőzte ki: termálfürdő-projekt, Börgöndi repülőtér (ennek keretében a Technológiai Park létrehozása), Abai Vállalkozó Ház kialakítása (ennek keretében a Polgármesteri Hivatal épületének felújítása, elkerülő út megépítése, Mezőföldi Építőipari Klaszter, TSZ telep kármentesítése, kistérségi mezőgazdasági program kialakítása, oktatásfejlesztés, kistérségi gondozó központ létesítése), szennyvízberuházás, szélerőmű park létrehozása, bérlakások építése, új főtér kialakítása stb.

Az Önkormányzat 2007-2010. évi gazdasági programja 19 pontban rögzíti a megvalósítandó célokat (pl. Alba Airport fejlesztési program, Ipari Park és logisztikai központ, Sárvíz Technológiai Park, Dél Kapuja fejlesztési program – Ófalu, Öko Park, termálfürdő; Sárvíz ökofolyosó – ökoturizmus-fejlesztés; Lakóvár fejlesztési program; infrastruktúrafejlesztési program – közút, kerékpárút, szennyvízkezelés; kistérségi intézményfejlesztési program; Ökocentrum létrehozása Belsőbárándon; Maskarás ház kialakítása Bodakajtoron; megújuló energiaforrás fejlesztési program; fenntartható vízgazdálkodás – víztározók létesítése; mezőgazdasági klaszter fejlesztése stb.).

A közelmúltban megvalósult főbb fejlesztések:

2006-ban adták át a felújított korszerű önkormányzati hivatalt, mely helyet ad a kistérségi munkaszervezetnek, okmányirodának is. A volt községháza teleházzá lett átalakítva. Megvalósult a Művészeti Iskola felújítása és az Általános Iskola tetőterének beépítése, a Kistérségi Szeretetotthon humán-infrastruktúra fejlesztése, a településközpont rehabilitációval egybekötött fejlesztése. Aba gesztorságával pályázott Sárkeresztúr, Soponya és Káloz település a térség kb. 12 ezer lakosát érintő szennyvízelvezetés és –kezelés megvalósítására. A beruházás keretében elkészült a szennyvíztisztító mű, ill. a települések szennyvízcsatornázása. Az elmúlt 10 évben sokat fejlődött a települése gazdasága, ezen belül a kereskedelmi-szolgáltató szektor. A település várossá nyilvánítása minden bizonnyal kedvezően hat majd további fejlődésére és megszűnhetne az az állapot, hogy az ország kistérségi központjai közül egyetlenként nagyközségi címet visel.

Csákvár hazánk egyik legrégibb települése (a római korban a Floriana nevet kapta), a XVIII. században mezővárosként működött és a Dunántúl fazekas-központja volt. A jelenleg kb. 5250 fős lakosú, a Bicskei kistérséghez tartozó település Székesfehérvártól 28 km-re fekszik, Fejér megye északi részén, a Vértes hegység délkeleti peremén, a Zámolyi-medencében. Közlekedési csomópontot alkot (Csákvárról Bicske, Oroszlány/Tatabánya, Székesfehérvár és Velence felé is biztosított a közúti közlekedés). Számos természeti, tájképi és műemléki értékkel rendelkezik, fontos az egészségügyi ellátó szerepe (a csákvári Eszterházy-kastélyban működik a Fejér Megyei Szent György Kórház egyik Belgyógyászati Osztálya).

Intézmények, civil szervezetek: a településen több mint 20 civil szervezet, alapítvány működik.

Főbb intézmények a településen: Fejér Megyei Szent György Kórház Csákvári Gyógyintézete, Általános és Alapfokú Művészeti Iskola (utóbbi keretében: zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, drámajáték-színművészet oktatás), Kun László Középiskola és Szakiskola Csákvári Tagintézménye, Mesevár Óvoda, Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Floriana Könyvtár, Közművelıdési Intézmény, Gondozási Központ és Idősek Napköziotthona, sport és szabadidő központ, mentőállomás.

Az elmúlt években megvalósított fejlesztések: elkezdődött az utak felújítása, a Piac-tér átalakítása, a buszváró bővítése, temetői parkoló kialakítása. Átadásra került egy új kétkocsis mentőállomás, ami Csákvár, és a környező települések lakosainak sürgősségi ellátását biztosítja. A Pro Vértes Közalapítvány a Zámolyi-medence vizes élőhelyeinek helyreállítására élőhely-rekonstrukciós beruházásokat hajtott végre a Vértesi Natúrparkban, 630 ha kiterjedésű terület komplex vízrendezésével, rekonstrukciójával.

A település természeti értékei:

A települést is magába foglaló Vértes Tájvédelmi Körzet 1976-ban alakult, 15.608 hektár területen (ebből fokozottan védett 1212 hektár). A TK megalapításának célja a Vértes és környéke természeti értékeinek hosszú távú megőrzése. Az Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület 1994-ben jött létre, Magyarország legnagyobb helyi védett területeként (6500 ha). A Vértesi Natúrpark a Pro Vértes Alapítvány gondozásában, hivatalosan 2005-ben alakult, kb. 8.000 ha területen (Csákvárral együtt 17 Fejér és Komárom-Esztergom megyei településen), fő célja a Vértes és a Zámolyi-medence természeti és kulturális örökségének, valamint a hagyományos gazdálkodási módoknak a megőrzése és mindezek bemutatása. A Geszner-házban működik a Vértesi Natúrpark látogatóközpontja. Csákvári kastélypark: az Esterházy-kastélyhoz tartozó angolparkot a kastély építkezéseivel párhuzamosan alakították ki, 400 féle fafajtát ültettek, melyekből még ma is láthatók a medditerrán fenyők, a 200 éves platánfa, és a gesztenyefák. Az Önkormányzat 1993-ban nyilvánította védetté (85 ha). A „Vértes” Natura 2000 terület (kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület) 25200 ha kiterjedésű (9 Fejér megyei és 6 Komárom-Esztergom megyei településre terjed ki). A Zámolyi-medence szélén terül el a Csíkvarsa, Ülőkút, Nagytó rét elnevezésű nádas-zsombékos vizenyős terület, amely jellegzetes növény-társulásaival és madárvilágával védett terület. Két jellegzetes barlangi képződmény található Csákváron: a Kőlik barlangnyílás és a

világhírű Báracházi barlang. Csákvár község szélén, a Gánti út mellett indul a Vértes természeti jellegzetességeit szemléletesen bemutató Haraszthegyi Geológiai és Botanikai tanösvény.

Csákvár műemlékei, múzeumai: 1760-ban épült az Esterházy-kastély, mely 1954-től tüdőszanatóriumként, majd általános kórházként működik. A kéttornyú római katolikus templomot Esterházy Ferenc építtette 1748-ban. A község református temploma 1749-86 között épült, az evangélikus templomot 1870-ben szentelték fel. A Geszner-házban van a Vértesi Natúrpark látogatóközpontja, a Vértes értékeit bemutató állandó kiállítással. A településen található a Vértes Múzeum és a Fazekas Emlékház is.