A „Képtelen Karnevál” névre keresztelt családi napon a farsangot idézték fel, s ennek következtében a látogatók és a kiállított képek is átalakultak…

- A Képtelen Karneválon lépésről lépésre átváltoztatjuk a Képtár műalkotásait, és azok is átváltoztatnak bennünket. Termenként más feladatokkal, kreatív játékokkal, különleges technikákkal és nyersanyagokkal, önkifejező alkotási lehetőségekkel mutatjuk meg a farsangi megújulást – tájékoztatott Izinger Katalin művészettörténész, a projekt menedzsere.

Egyetlen játékszabály volt, ha valaki szerette volna megalkotni saját farsangi álarcát: mind a hét kiválasztott műtárgyhoz kapcsolódó játékot végig kellett csinálnia. A résztvevők kedvükre fejthették meg az egyes képtári helyszíneket, tetszőleges sorrendben járhatták végig azokat, de minden egyes teremben vagy nekik, vagy a műtárgyaknak át kellett alakulniuk.

- A legfiatalabb „farsangozó” két éves volt, de ő is nagyon jól érezte magát a múzeum falai között. Egyébként, éppen ez volt a legfontosabb feladatunk: korra, nemre való tekintet nélkül mindenki elmélyüljön a nehezebben érthető, kortárs alkotásokban, megértse azokat úgy, hogy hasonló maskarába öltözik, imitálja a képeken lévő mozdulatsorokat, vagy akár a saját fényképét illeszti a festményen látható környezetbe. A lényeg az volt, hogy azonosuljanak a művek mondanivalójával, amelyet ezúttal karneváli körítéssel tehettek meg – magyarázta a nap jelentőségét Joó Emese, aki Tóth Mariann és Éliás István mellett az esemény házigazdája volt.

A rendezvény egyébként egy sikeres uniós pályázatnak köszönhető, amelyet a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága - Szent István Király Múzeum a TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0012 „Ilyet én is tudok festeni! Iskolai programok a kortárs képzőművészeti gyűjteményben” címmel nyert meg.