A rendezvényt Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Csősz országgyűlési képviselője nyitotta meg.

- Jogos a kritika, hogy évek óta nem készült történelmi tárgyú magyar film vagy televíziós játék. Pedig a történelmi múlt ismerete, népszerűsítése felkészít a jelen és a jövő problémáival való szembenézésre, talán még a megoldására is. Ám ami hiányzik a magas művészetből, azt hagyományőrzőink dicséretes buzgalommal népszerűsítik. A történelmi korok viselete, fegyverzete, a hadijátékok nem pusztán külsőségeikkel idézik meg a régi korok emberét, de a hajdani vitéz ruhájának, fegyverének viselése, a harcmodor, a győztes és a legyőzött viszonya - erkölcsi tartást is ad. A ma embere régmúlt korok vitézeinek bátorságát, hősi önfeláldozását, a nemzeti karakter legszebb jellemvonásait éli meg.

Árpád–napi fesztiválra gyűltünk össze. Vajon milyen kép él bennünk a honfoglaló vezérről? Már Vörösmartynak is költői gondja volt, hogy „késő százak után, méltán láttassa vezérlő Párducos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát.” Az Európai Tanács féléves magyar elnöksége után alig két héttel – számunkra Árpád jelentőségét Illyés Gyula fogalmazza meg: „A tiszte volt, hogy gondoljon előre - /Mit gondolhatott, míg lehunyva ferde / vadmacska szemét megpróbált egy percre / az eszével belátni a jövőbe? /…Akárhogyan is-…szabadok leszünk…/ s a menetből egy sziklára kiállva / jelt adott: gyorsan! S nézte fürge szemmel, / hogy tódul népe át Európába. „ A népét Európába vezető Árpád vezér képe - emléke kísérje ma a Fesztivál ünneplő közönségét – mondta beszédében Vargha Tamás.

A szervező Csőszi Történelmi, Haditorna és Hagyományőrző Egyesület évek óta rendezi a találkozót, amelyen egy régi hagyományt, a csőszök munkáját is bemutatják. A csőszök az uralkodó határozatait, törvényeit hirdették az alattvalók között – ezt most verseny formájában tették, egy királyi hirdetményt kellett régies hangvétellel kikiáltani. Emellett különféle egyéni- és váltóversenyek zajlottak. A csapatokra a következő megmérettetések vártak: egyensúlyozás 1 zsák (30 kg) gabonával gerendán, tuskóhasogatás, célba lövés íjjal-nyíllal, futás majd célba dobás csatakereszttel, végül vízhordás kürttel. Egyéni verseny zajlott a férfiak között rönkfa hajításban, petrencés-rúd tartásban, fegyveres futásban, íjászatban és fokoshajításban. A szervezők a hölgyekről sem feledkeztek meg, így a gyengébbik nem képviselői egy 6 m-es gerendán egyensúlyozhattak két egyforma súllyal a kezükben, célba lőhettek íjjal-nyíllal, sodrófát hajíthattak, vagy vizet hordhattak. A korabeli hangulat megelevenítéséért felelt még Csajághy György tárogatóművész, zenetanár, őstörténeti kutató, valamint Varró János zenetanár, népzenész.