A Kulturális Örökség Napjai országos megnyitójának az idei évben Fejér megye, azon belül is Székesfehérvár adott otthont. 

Ma délután Székesfehérváron, a Városháza Nagytanácstermében tartották meg az idei Kulturális Örökség Napjai országos megnyitóját. Az ünnepségen megjelenteket dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte.

 

 

- A Kulturális Örökség Napjai az egész ország ünnepe, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy felelősek vagyunk értékeink megőrzéséért. Emellett figyelmeztetnek arra is, hogy jogunk van gyönyörködni bennük, jogunk van megmerítkezni a belőlük fakadó energiában. Arra kérek minden magyar embert, hogy lépjen be az épületek nyitott kapuján és a falak közt sétálva induljon felfedező útra a saját lelkében is – fogalmazott Cser-Palkovics András.

 

 

 

Ezt követően dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hirdette ki a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felkerült három új elemet és átadta az erről szóló dokumentumot a mendei (Pest megye) Pünkösdi templomdíszítés, a mohai (Fejér megye) Tikverőzés (maszkos, alakoskodó, farsangi szokás), valamint a bólyi (Baranya megye) húsvéti Emmausz-járás listára kerülését kezdeményezőknek.

 

A folytatásban Vargha Tamás megyei elnök hívta fel a figyelmet a megyei levéltárra, amely látogatható lesz a hétvégén.

 

 

- A Kulturális Örökség Napján megtisztelő feladat megyénk történeti és műemléki szempontból egyik legfontosabb intézménye, a Megyei Levéltár sorsáról beszámolni. Nem ok nélkül állította Rosty Zsigmond hajdani főlevéltárnok, hogy „a levéltár megyénk legnagyobb kincse.” A levéltár gyűjteménye már a 13. századból dokumentumokat, a török hódoltság után, a vármegye 1692-ben történő ujjászervezésétől pedig összefüggő irategyütteseket tartalmaz, amelyet előbb a régi, majd 1812-től az új, vagyis a mai Megyeháza épületében helyeztek el. A levéltárak jelentőségét a történeti kutatásban, a múlt hiteles feltárásában tudós művek igazolják, ám hogy milyen különböző rendű-rangú civil érdeklődés kíséri a levéltárosok munkáját bizonyítja egy régi költő, hajdan maga is főlevéltáros, Nadányi Zoltán rögtönzése: „Nemes urak kérdezgetnek: Ősükről mi okmány maradt? Szűcs Sándort meg az érdekli: Pákászokról van-e adat?” Nem csoda, ha a 20.század 70-es éveire az archívum kinőtte a megyei közigazgatással közös kereteit és költözött. Új otthonát, a Szent István tér 2. klasszicista épületét Farkas Ferenc nagyprépost építtette 1831 és 1858 között, két ütemben, és a Szatmári Irgalmas Nővérek rendelkezésére bocsátotta. Az államosításig a nővérek rendháza és nőnevelő intézete működött itt, melynek alapításán az uralkodó, Ferenc József is jelen volt, bizonyítja a latin nyelvű emléktábla, melynek ünnepélyes visszahelyezésére a renoválás teljes befejezésével kerül sor. Az épület az 50-es évektől leánykollégium, 1975-től levéltár, de hamarosan szűknek bizonyul. A feldolgozó munka, a kutatás, a gyűjtemény növekedése tette szükségessé a terjeszkedést a szomszédos, a 19. század elején barokk stílusban épült, majd klasszicistává „rontott” Löwy /Lánczos/ házba. Idővel a műemlék épületek teherbíró képessége gyengült, sőt életveszélyessé vált, gondoskodni kellett az újjáépítésről és a bővítésről. A 2006-ban elkészült tervek alapján 2008-ban megkezdődött a kivitelezés, megújultak a műemléki épületek. Figyelmet érdemel a rendház hajdani kápolnája, ahol újra láthatók a Szent Ferencet, Szent Józsefet és Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló szépséges freskók. De az épület régi ismerőinek örömet szerezhet, hogy a kapualj falainak festése is a régi színeiben pompázik. Jelenleg az új raktárak és kutatóhelyiségek építése folyik. Arra törekszünk, hogy 2012-re elkészüljenek a teljeskörű működést biztosító berendezések: bútorok, elektronikus eszközök, a mobil polcrendszer is. És most – kérem-engedjék meg, hogy néhány mondat erejéig személyes legyek. Ha kilépek hivatalom kapuján, tekintetem önkéntelenül a szemközti ház – a levéltár második épületének földszinti ablakait keresi: ott lakott a dédanyám. Kibombázott nagyszüleimmel annak a háznak a pincéjében élték át a város 2.világháborús ostromait. Anyám, még kislányként abból a házból járt iskolába a szomszédos zárdába. A falak ma megújulva is századok emlékét őrzik, nekem feledhetetlenül családom történetének néhány válságos évét is. Talán ezért is érzem nemcsak megtisztelő hivatali feladatomnak, hanem személyes ügyemnek is, hogy a kivételes műemléki együttes megújulásáról, karbantartásáról gondoskodjam. Hogy úgy őrízze az előttünk járó nemzedékek emlékét, hogy az utánunk jövőknek is megbecsült épített öröksége legyen – hangsúlyozta Vargha Tamás.

 

 

 

Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök az V. Szakrális Művészetek Hetéről és a Nyitott Templomok Éjszakájáról szólt, aminek keretében megalapítják a Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs Művészeti Gyűjteményt. „Nem véletlenül időzítettük ezt a jelentős eseményt a Szakrális Művészetek Hetére. Hiszen a négy éve töretlen népszerűségnek örvendő - idén Magyarországon és az egész Kárpát-medencében több mint 200 ingyenesen látogatható programmal jelentkező - fesztivál bizonyítja, hogy az embereknek ma is igényük van a szépre, hogy küzdelmes és szürke hétköznapokból kilépve, lelkükben világosság gyúljon, s végső soron Istenhez kerüljenek közelebb.” – mondta Spányi Antal.

 

A 2011. évi Kulturális Örökség Napjait, amelynek keretében szeptember 17-18-án ezernél is több „magyar ház” (helyszín), közel háromszáz sétaútvonal és nyolcvan éjszaka is nyitva tartó templom várja az érdeklődőket határon innen és túl, Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár indította útjára.

 

 

Szombaton és vasárnap Székesfehérvár főterén bemutatkoznak azok a közösségek, akik a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő hagyományokat életben tartják. Az érdeklődők be is kapcsolódhatnak a programokba, azaz együtt táncolhatnak a közösségekkel, felpróbálhatják a színes viseletdarabokat (például a busómaszkot), kipróbálhatják a kalocsai pingálást, a matyó hímzést, a mezőtúri korongozást és belekóstolhatnak a karcagiak különleges birkapörköltjébe.

 

A KÖN programjai megtalálhatók az országos programfüzetben (Pesti Est 29. különszám), valamint a www.oroksegnapok.hu honlapon. Székesfehérvár és Fejér megye kínálata a Fehérvári Est különszámában, valamint a www.szekesfehervar.hu és a www.fejer.hu oldalon is tanulmányozható.