Csók István a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotója, a francia impresszionizmus legderűsebb hazai követője, az életöröm festője.

Hosszú pályájának visszatérő motívuma az érzéki női test ábrázolása. Festészete mindig is élvezte a közönség kegyeit, egyes képei mégis folytonos viták és botrányok középpontjában álltak, mert az asszonyi alak olykor démoni figuraként jelent meg képein: Báthory Erzsébet

 

Miért szenzációs ez a tárlat?

 

Utoljára 1965-ben, azaz majd fél évszázaddal ezelőtt láthatta együtt a hazai közönség

ilyen gazdagságban Csók István festményeit.

 

Kiállításunkon megcsodálható Csók István valamennyi ismert főműve,

így az Úrvacsora

 

Valódi kuriózumot jelent Csók István keleti gyűjteményének bemutatása: azok a bútorok, szobrok, képek, amelyek újra és újra visszaköszönnek festményein.

 

Nemzedékek óta először látható együtt a modern magyar festészet legszebb gyermekportré-sorozata, a kislányáról festett Züzü-ciklus. Ezen belül külön újdonság a lányát nemzeti viseletben ábrázoló, a Trianoni eseményekre emlékező „Hiszekegy” 1925-ből.

 

Londonból tért haza a művész 1923 óta lappangó, Velazquez legszebb gyermekportréit idéző Réthy Veráról készített Kislány portréja.

 

Végre együtt jelennek meg a   de megcsodálhatóak a festő késői impresszionizmusának jegyében fogant

színpompás tájképei és Balaton-festményei.

 

 

 

 

A tárlat a Fejér Megyei Önkormányzat és Székesfehérvár MJV Önkormányzatának példaszerű összefogásának, valamint magángyűjtők és vállalkozók nagylelkű támogatásának köszönhetően jött létre.

MEGTEKINTHETŐ: 2011. október 2-ig

A kiállítás kurátorai:

Gärtner Petra (Szent István Király Múzeum) és Dr. Révész Emese (Magyar Képzőművészeti Egyetem)