E jeles eseményen tiszteletét tette Erdő Péter bíboros-prímás, az esztergom–budapesti főegyházmegye érseke, Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.

- A gyémántmise jó alkalom arra, hogy hálát adjunk a sok kegyelemért, amit életünk során kaptunk. Az a szolgálat, amit Takács Nándor végzett élete során, nagy érték egész Magyarországnak – méltatta az ünnepeltet Erdő Péter.

A szentmise végén a megye és a város önkormányzatának vezetői ajándékkal köszöntötték az egyházi méltóságot. Vargha Tamás megyei közgyűlési elnök gyémántmiséjének ünnepén, életének, papi hivatásának e jeles alkalmának emlékére Fejér megye városainak, falvainak terein, a templomkertekben és az utak mentén álló feszületeket, kőkereszteket, szobrokat ábrázoló képekből, egyedi készítésű fotóalbumot ajándékozott a nyugalmazott püspöknek.

A székesfehérvári egyházmegyét a harmadik évezredbe Takács Nándor Jusztin püspök vezette át, aki Rábacsanakon született 1927. január 15-én, egyszerű, tízgyermekes földműves családban. Középfokú tanulmányait a karmelita rend kisszemináriumában végezte. 1942-ben lépett a rend közösségébe, 1943-ban tette le első, 1948-ban örökfogadalmát. A szerzetesrend keszthelyi főiskoláján tanult tovább, 1950-ben - amikor rendjének működési engedélyét megvonta az állam - a Központi Szemináriumba került. A győri egyházmegye papjává 1951. október 28-án szentelték. Papp Kálmán püspök tanulmányi szabadságra küldte, teológiai doktorátus szerzett. A budapesti Központi Szeminárium énektanára és prefektusa 1954-től 1959 februárjáig, amikor állami nyomásra a kispapok döntő többségével együtt tanáraikat is elüldözték az intézményből. Az ÁEH ekkor a papi működéstől is eltiltotta: 1959-1973 között kántorként szolgált Gyöngyösön, Dömsödön, Csornán és Albertfalván. 1973-ban kapott újra papi beosztást: magyaróvári káplán lett, 1978-tól Tatabánya-Alsógalla plébánosa. 1980-ban tiszteletbeli esperesi címet nyert. 1986-tól a győri szeminárium tanára és spirituálisa.

1988. december 30-án nevezte ki II. János Pál pápa carcabiai címzetes püspöknek és székesfehérvári segédpüspöknek. Püspökké szentelése Esztergomban, 1989. február 11-én történt. 1990 márciusában koadjutor püspökké nevezték ki. Szakos Gyula nyugállományba vonulásakor, 1991 őszén vette át az egyházmegye kormányzását. Takács Nándor szerzetesi múltjára építve igyekezett bevonni az egyházmegye életébe a szerzeteseket. Fontosnak tartotta a világiak részvételét a hitoktatásban. Két lelkigyakorlatos ház, valamint egy Továbbképző Központ segítette kormányzata alatt a papság és a világiak evangelizációs tevékenységét. Gondja volt a katolikus óvodákra és iskolákra, aminek számtalan jele között legjelentősebb Zsámbékon egy katolikus főiskola megteremtése volt. Az ingatlanrendezés során az egyházmegyei tulajdonba visszakerült a nagy múltú kulturális központ, a székesfehérvári Szent István Művelődési Ház. Itt működik többek közt az egyházmegyei hitoktató képző. Prohászka Ottokár és Shvoy Lajos után harmadiknak Takács Nándor püspök egyházmegyei zsinatot tartott 1997. június 24-28. között. A zsinat jelszava: Mindent megújítani Krisztusban!

Irányítása alatt a rendszerváltás adta lehetőséggel élve nagyszabású templomrekonstrukciók indultak meg. Új templomok épültek a hajdani úgynevezett - szocialista - városokban: Dunaújvárosban, Százhalombattán, Oroszlányban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciában a Karitász ügyeinek volt képviselője, az Országos Magyar Cecília püspökelnökeként a liturgikus zene ügyének volt felelőse. 2000-ben Fejér Megye, 2001-ben Székesfehérvár Városa tüntette ki díszpolgári címmel. A kezdeményezésére újjászervezett és megnyitott Egyházmegyei Múzeum kiállításai az egyházi műtárgyak bemutatásával a magyar nemzet egyetemes kultúráját gyarapítva hirdetik a keresztény hit művészi teremtő erejét. 2003 áprilisában fogadta el a Szentszék nyugdíjkérelmét, mely után utódja hivatalba lépéséig apostoli kormányzóként irányította az egyházmegyét.

 

 

A képre kattintva galéria nyílik >>>