A Kisfaludi Polgárok Érdekvédő Egyesülete lélekharangot állított Székesfehérvár-Kisfalud temetőjében, amelyet ma délután áldottak és szenteltek meg.

 

Az ünnepségen résztvevőket Wollek Tiborné, a Kisfaludi Polgárok Érdekvédő Egyesületének elnöke köszöntötte, aki az önkormányzati és egyházi adományozóknak, valamint a támogatást felajánló magánszemélyeknek is köszönetet mondott. Székesfehérvár polgármestere mint mondta: a most átadásra kerülő lélekharang is hozzájárul ahhoz, hogy Kisfalud közössége gazdagabbá váljon.

 

- Ősz van, lábunk sárgult avarban gázol. Még nem múlt el rólunk a Halottak napi szomorúság, még alig hunyt ki a mécsesek fénye a sírokon. Még gyász ül a lelkekben, az elmúlás belopta magát a gondolatainkba. Lélekharangot szentelünk, harangot, mely a halált adja hírül: a közösség egy tagjának végső búcsúztatására csendül, utolsó útjára kísér szomszédot, barátot, rokont, - ismerőst vagy ismeretlent.

 

 

A Kisfaludi Polgárok Érdekvédő Egyesületének abból a nemes törekvéséből született a harang, hogy a közösségből senki se távozzon az égi mezőkre anélkül, hogy a lélekharang szavával ne kísérné polgártársainak részvéte, útra bocsátó fohásza. A közös emberi sors felismerése elsöpör mindent, ami elválaszt: vallási, etnikai, világnézeti vagy pártállás szerinti különbséget. Egyetérthetünk abban is, hogy a lélekharang szava miért olyan időszerű ezen a napon, november 4-én. Pedig azon a hajnalon, nem a lélekharang szelíd csendülése, hanem az ágyúdörgés, a lánctalpak csikorgása adta hírül egy nemzet reményeinek, az alig megszülető szabadság halálát. Erre is gondoljunk, amikor megkondul a harang. A történelmi idő távolából már tudjuk, nem volt hiába való az áldozat! - hangzottak Vargha Tamás ünnepi gondolatai.

 

Az új haranglábat és a lélekharangot Tornyai Gábor plébános szentelte fel, hogy mától a kisfaludiak közösségét méltón szolgálhassa.