Vargha Tamás megyei közgyűlési elnök beszédében úgy fogalmazott: „Ha valaki többre is képes, többet is kell tennie. Ezt az elvet vallották a székesfehérvári ciszterci gimnázium tanárai, akik jelentős szerepet játszottak Fejér megye és Fehérvár közművelődési mozgalmaiban, kulturális életében. Közülük Marosi Arnold nevét, munkásságát megőrizve azok után, hogy Fejér Megye Közgyűlése 2008-ban Marosi Arnold Díjat alapított, a mai naptól emléktáblával is megörökítjük a megye és a város polgárainak nevében. Az emléktábla főhajtás a jeles tanár, az értékőrző múzeumalapító munkássága előtt, megbecsülése a megye és a város nagy múltjáért önzetlenül munkálkodó Marosi Arnoldnak. - hangsúlyozta Vargha Tamás.

 

 

 

Dr. Cser-Palkovics András polgármester beszédében méltatta Marosi Arnold munkásságát, majd kitért arra, hogy „Székesfehérvárnak büszkének kell lennie azokra a polgáraira, akik sokat tesznek a városért. Marosi Arnold emléktáblája és a tervezett panteon sorozat is egy összefogás eredményeképpen jöhet létre. Székesfehérvár önkormányzata az erkölcsi támogatás mellett anyagi segítséggel is hozzájárult a tábla elkészítéséhez és kihelyezéséhez.”

 

 

 

Marosi Arnold emléktáblája első darabja egy tervezett emléktábla sorozatnak, melyeket a múzeum falán helyeznek majd el.  A székesfehérvári Panteonnal kapcsolatos tervekről Dr. Lukács László főmúzeológus, egyetemi tanár beszélt.

 

 

Az ünnepségen közreműködött a Ciszterci Szent István Gimnázium énekkara és diákjai.

 

 

 

Marosi Arnold képzettsége igen sokoldalú volt. Pályája elején ciszterci szerzetesként és tanárként vállalt állást a székesfehérvári Ciszterci Gimnáziumban. Múzeumépítő tevékenysége röviddel Fehérvárra érkezése után, 1910-ben már sikert aratott: fiatal tanárként és képzett múzeumi szakemberként vitte sikerre a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület megalapítását. Ezzel szervezeti keretet adott egy modern múzeum, a mai megyei múzeumi szervezet közvetlen elődjének kiépítéséhez, illetve a múzeumüggyel szívesen foglalkozó civil szervezetet teremtett. 1910-től haláláig a múzeumügy minden részfeladatát maga végezte el, később támogatókat, segítőket szerzett.Marosi vezetésével a múzeum és az egyesület a 30-as években már igen fontos kezdeményezője és szereplője volt a nagy országos rendezvényeknek (a Szent Imre évnek 1930-ban és a Szent István évnek 1938-ban), kikérték véleményét az új utca-elnevezések, szobrok elhelyezése, emlékhelyek, emlékparkok rendezése, illetve a történelmi belváros rendezése ügyében, támogatott országos jelentőségű kiadványokat és kutatásokat, diavetítéses szabadtanítási programot folytatott.
Marosi Arnold nevét nem csupán utca és múzeumi alapítvány viseli, Fejér Megye Közgyűlése 2008-ban Marosi Arnold-díjat is alapított. A díjazás a megye örökségének védelmére vonatkozik, annak megbecsülésétől gondoskodik.