- A Velencei-tó és a környéke álomba szenderült - mondta Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke vitaindítójában a tó jövőjéről rendezett konferencián.

- ... felébresztése nem könnyű, ezért is öröm, hogy a közös gondolkodásra szóló meghívást a vállalkozók, az önkormányzatok, a minisztérium, a megyei és a parlamenti képviselők is elfogadták- folytatta.  
   Az utóbbi tíz évben a Velencei-tó idegenforgalma drasztikusan visszaesett. 1996-ban csaknem 300 ezer vendégéjszakát töltöttek itt, ebből 160 ezret külföldiek. 2005-ben viszont ugyanez a mutató már csak 41 ezer volt. A kereslet meredek csökkenésének megfelelően kisebb lett a kínált szálláshelyek száma is. A változást némi szerkezeti átalakulás is kísérte: a szállodák száma nőtt, és emelkedett a szálláshelyek átlagos minőségi színvonala.
   Mindezek ismeretében érthető, ha az aggódó érdekeltek egyesületet hoztak létre, és az is, hogy az egyesület által összehívott tanácskozáson szinte mindenki megjelent, akinek fontos a Velencei-tó jövője. A megyei közgyűlés elnöke így népes közönség előtt mondhatta el bevezetőjét, amely egyáltalán nem hasonlított a szokványos köszöntőkre, sokkal inkább egy kritikus, gondolatébresztő vitaindító volt. Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya kitért rá, hogy a központi hatalom elfeledkezett a Velencei-tóról és környékéről, az nem szerepel egységes térségként a központi tervezésben. Ugyanakkor hangsúlyozta a helyiek felelősségét. "A szunnyadó tó partján retrofíling uralkodik, az idegenforgalmat jószerivel a nulláról kezdve kell újraépíteni". Gondolatai  egyetértésre találtak, több előadó, hozzászóló idézte, hivatkozott rá.

A rendezvényt moderátorként L. Simon László, a megyei önkormányzat turisztikai bizottságának alelnöke vezette. Előadást tartott Bálint György, a VEKI elnöke, Mányai Roland turisztikai főosztályvezető-helyettes (ÖTM), Balázs Edina, az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságából, Ecsődi László országgyűlési és Fejér megyei képviselő, Törzsök Erzsébet, a Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság menedzsere és dr. Gál András Levente ügyvéd.
   Közös konklúzióként leszűrhettük az előadásokból, hogy a turizmus jellege világszerte - hazákban különösen - megváltozott. Máshonnan jönnek a vendégek, más igényekkel, és ehhez alkalmazkodni kell. Ma már a belföldi turizmus felé mozdul a súlypont, ebben lehet megtalálni a koncepciózus fejlesztés lehetőségét. Lehet az az ökoturizmus, a rekreáció, a bakancsos, kerékpáros vagy lovas természetjárás, a sportturizmus, az egyéb tematikus útvonalak kínálata (pl. bortúrák), egy a lényeg: ezek egyike sem képzelhető el összefogás nélkül. Léteznek országos stratégiák, különféle operatív programok, részletesebb akciótervek, vannak elérhető források, a teendő mindezek feltérképezése, majd a térség településeinek egységes fellépése, lobbizása valamilyen projekt érdekében. Többen felhívták a figyelmet arra is: pusztán a pályázati lehetőségekre alapozni veszélyes és bizonytalan, sokkal több várható attól, ha tőkeerős befektetőket sikerül a kisrégióba csábítani. Kívánatos, hogy a Velencei-tó olyan kínálatot nyújtson, amely megkülönbözteti bármely más tókörnyéktől. Biztatóak az olyan próbálkozások is, mint például a most körvonalazódó Velencei-tó kedvezmény kártya.