A 78. ünnepi könvyhét és a 6. gyernekkönyvnapok rendezvénysrozatának megnyitóját Székesfehárvárott a Szent István művelődési Ház belső udvarában tartották ma délután. Az ünnepi beszédet Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke tartotta. Mint mondta, tiisztségéből adódóan sok különféle eseményen vesz részt, de mind közül az egyik legkedvesebbek számára a könyv, a kortárs magyar irodalom ünnepe.

   - Talán azért, mert a könyv, az olvasás, a betűk úgy tanítanak igazságra, emberségre, hűségre, magyarságra, hogy nem parancsolják a maguk eszméit, üzenetét, hanem a szépség útján vezetnek el hozzájuk. Egy versre, egy regényre, egy drámára bízzák a tanítást. Hiszen a könyvekbe foglaltattak össze mindazon életigazságok is, amelyek a bölcsőtől a koporsóig kísérnek, intenek, javítanak bennünket. Az ünnepi könyvhét a magyar szellemiség talán legbensőségesebb, de mindenképpen legegyetértőbb világi ünnepe. Nem tudunk róla, hogy ilyen alkalmakkor történtek volna ökölrázások, rendbontások, botrányok, ami egyébként nemzeti ünnepeinken, sajnos, előfordul - folytatta.
   A továbbiakban röviden ismertette a könyvhét múltját.Elmondta,hogy nyolcvan éve, 1927 pünkösd vasárnapján, egy vidéki megyeszékhelyen, Miskolcon rendezték meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének, a magyar könyvszakma akkor már 49 éve működő társadalmi-érdekvédelmi szervezetének évi közgyűlését.
A vitában szólásra jelentkezett Supka Géza, a polgári radikális sajtó kiválósága, ismert író, művelődéstörténész, irodalmi szerkesztő, könyvtáros, diplomata, politikus, műfordító. Javaslata az volt, hogy "Az évnek egyik napján [...] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely [...] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában."  Két évvel később, 1929-ben aztán meg is született az első könyvnap, melyet a könyv évről évre terebélyesedő, a világháborút is túlélő, az ötvenes évektől könyvhétté szélesedő ünnepe követett Magyarországon.
   Emlékeztetett rá, hogy néhány éve a könyhét méltó társrendezvénye a Gyermekkönyvnapok. Ennek fontosságát abban is megjelölte, hogy az internet korában az olvasás megszerettetésére minden eddiginél nagyobb szükség van, hiszen - hivatkozott kutatási eredményekre - az utóbbi bő negyven évben 60 %-ról 40 %-ra csökkent a rendszeres olvasók – évente legalább egy könyvet olvasók – aránya.
    Kiemelte, hogy a székesfehérvári programok mellett igen színvonalas rendezvényeket szerveznek a megye többi településén is, elsősorban a városokban, Ercsitől Sárbogárdig.