(Fejér Paktum projektzáró képzési konferencia)
   A megye foglalkoztatási helyzetének javítását, a munkanélküliek számának csökkentését, a partneri kapcsolatok kiépítését tűzte ki célul a Fejér Paktum projekt 2005-ben. A szervezet működését és eredményeit bemutató előadáson kívül a „legjobb gyakorlat” módszerének közzétételeként a két év legsikeresebb külföldi és hazai modelljeit mutatták be július 19-én a Gazdaság Házában zajló képzési konferencián.

   Dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte az együttműködési megállapodást aláíró szervezetek képviselőit, akik hittek a partnerség erejében.  Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy a hajdan pejoratív csengésű paktum szó a közös célkitűzések megvalósulásával átértékelődött.
   Bődi Katalin számolt be az osztrák „güssingi bioenergia modell”–ről, mellyel a térség elnéptelenedő állapotát átváltoztatták. Az alapötletet az a gondolat adta, hogy a tízezernyi háztartásban évi 3500 Euro/család összeget költöttek energiahordozókra, s ez a pénz elhagyta a területet. Mint szinte minden: hiányzott a megfelelő közlekedés, Güssing munkavállalóinak 70%-a ingázott, nőtt a munkanélküliek száma, megindult az elvándorlás. Ez nálunk is ismert kép. Nos, a megoldás első elemeként egy energia koncepciót dolgoztak ki a megújuló energiaforrásokra. 1989-et írtak ekkor. Az első ütemben az energiatakarékosságra ösztönöztek (nyílászárók cseréje, utólagos hőszigetelés). 1991-ben biodízelüzem épült. Ez a környező kis települések ún. falufűtéseit oldotta meg a következő pár évben. 93-tól már biomasszát és napkonvektorokat is használtak a melegvíz és a fűtés biztosítására. A lakosság egyre jobban megismerte és elfogadta az új energiarendszereket. S mivel a fejlesztések a helybelieknek munkát biztosítottak, megállt a lakosságszám csökkenés, lassan visszaszivárogtak az elmenni kényszerülők, új lakosok jöttek munkavállalóként. Megnőtt az igény a nagyvárosi fűtőmű iránt Güssingben, s el is készült 1996-ban 8 megawatt fűtőteljesítménnyel. A termelés már olyan méreteket öltött, hogy egy koordinációs szervezetre is szükség volt, a fejlesztések érdekében pedig egy kutatási központra, amit RENET Ausztria néven 1998-ban hoztak létre. Hiányzott még az áramtermelés, tehát 2000-ben erre a pótlásra került sor (2MW teljesítményű erőmű a 4000 fős település áramszükségletének biztosítására). A technológiai centrum 2002-től működik, 2005-től pedig a napelemes rendszer és a biogázüzem párhuzamosan a gőzturbinás erőművel. A szintetikus üzemanyag és szintetikus földgáz területen közben tovább folyt a nemzetközi kutatás és fejlesztés két konténeres laboratóriumban, s aztán 2007-ben önálló kutató intézetté váltak. Az energiatakarékosság, bioüzemek, kutatásfejlesztések révén elérték, hogy a lakosság energiahordozókra kiadott 13 millió eurós kiadása a térségben maradjon. Elvándorlás helyett 1000 új munkahely teremtődött, ami 2008-ig még 500-zal bővül, s Güssing ökoenergia-turizmus központként heti 400 látogatót fogad.
   Drahos Péter a megye foglalkozási és képzési stratégiájának bemutatásakor kiemelte, hogy nem felülről jött ötleteket akartak a résztvevőkre erőszakolni, hanem a forrásmezők feltérképezése után a kistérségi (Aba, Adony, Dunaújváros, Enying, Sárbogárd) szereplőkkel együtt dolgoztak a kiemelt feladatokon. A délutáni előadásokban egyébként e térségek képviselői (Kossa Lajos, Buza Lajos, Ács Sándorné, Simon Lajos) mutatták be elvárásaikat, terveiket, eddigi megvalósításaikat.
   Szó esett még a szakmunkástanulók gyakorlati képzéséről (Bányai Tibor, dr. Bozsits Attila), s az együttműködés folytatásáról, jövőjéről (Tiborcz Péter, Zimmermann József, Turcsányi Sándor, Sipos Éva) Fejér megye önkormányzatai, képző intézményei, vállalkozásai, a projektben közreműködő intézmények és szakemberek meghívásával. Ezzel a ROP-3.2.1. EU által támogatott kétéves program lezárult.

Forrás: www.regioregia.hu G. A.