Fejér Megye Önkormányzatának Közgyűlése a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából a következő díjakat ítélte oda illetve adta át.

Fejér Megye Közgyűlése példamutató hivatástudattal végzett sebészeti, orvosi gyógyító munkája, illetve a Szent György Kórház hírnevét öregbítő,
kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréseként a dr. Berzsenyi Zoltán Díjat adományozta dr. Altorjay Áron osztályvezető főorvosnak.
Dr. Altorjay Áron a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1983-ban, majd 1983-tól a budapesti Orvostovábbképző Intézet Mellkas-sebészeti Tanszékén, 1987-től pedig Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem sebészeti klinikáján dolgozott egyetemi adjunktusként, illetve, 1995-től, osztályvezető beosztásban. 1999-ben egyetemi docensi kinevezést kapott.
A Fejér Megyei Szent György Kórház Általános Sebészeti Osztályát 2000. január 1-től irányítja.
Kiváló felkészültségű, kivételesen jó manualitású sebész. Nagy biztonsággal végzi a hasi és mellkasi beavatkozásokat. Nagy szakmai sikerének tulajdonítható, hogy a Heim Pál Gyermekkórházban az ő segítségével indították el a laparoszkópos gyermeksebészeti műtéteket. Tudományos érdeklődését mutatják a bel- és külföldi kongresszusokon előadott prezentációi és tudományos közleményei. Szakmai ambíciója sikeresen társul a betegeivel és munkatársaival szemben mutatott példás magatartással. Munkáját nagy felelősséggel látja el. 2007-ben az MTA doktora címet nyerte el.


Fejér Megye Közgyűlése a magas színvonalú idegsebészeti ellátás Fejér megyei megteremtése, folyamatos fejlesztése, valamint több évtizedes, kiemelkedő, nagy hivatástudattal végzett orvosi tevékenysége elismeréseként a dr. Berzsenyi Zoltán Díjat adományozta dr. Rónai László osztályvezető főorvosnak.
Dr. Rónai László 1971-ben a Fejér Megyei Tanács Kórházában, vagyis a mai Szent György Kórházban, a neurológiai osztályon kezdte munkáját. Neurológiából 1975-ben, pszichiátriából 1977-ben szerzett szakorvosi képesítést. Az idegrendszer betegségeivel és gyógyításával kapcsolatos ismereteit elmélyítve, 1979 februárjától az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetnél dolgozott. Idegsebészetből 1981-ben tett szakvizsgát.
1983 márciusától a megyei kórház traumatológiai osztályán, főorvosként, nagy hivatástudattal dolgozott, s emellett továbbra is részt vett az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet értékelő munkájában, melyet nemzetközi együttműködésben végeztek.
Nevéhez fűződik Fejér megyében az önálló idegsebészeti osztály kialakítása, melyet több mint hat éve vezet. Megszervezte a gerincsebészeti ellátást, valamint a kórház idegsebész szakorvosainak képzését. Osztályvezető főorvosként kimagasló munkát végez a betegek javára, öregbíti a megye és a Szent György Kórház hírnevét. Régiós szak-főorvosként feladatot vállal a régiós idegsebészeti munka felügyeletében.
Szakmai tudását hazánkban és az európai országokban is elismerik.

Fejér Megye Közgyűlése több évtizedes, kiemelkedő hivatástudattal végzett, magas színvonalú állatorvosi tevékenysége elismeréseként a Fekete János Díjat
adományozta dr. Bukovecz Tibor nyugdíjas állatorvosnak.
Dr. Bukovecz Tibor az Agrártudományi Egyetem Állatorvos Tudományi Karán 1956 szeptemberében diplomázott. Két évtizeddel később szak-állatorvosi igazgatóság szervezései szakot végzett, és a köztisztviselői szakvizsgát is letette. Kálozon községi állatorvos lett, majd 1958-ban Sárbogárdra került, mint községi állatorvos. Az Állami Állatorvosi Rendelőintézetben 1962-től 1975-ig dolgozott, majd kinevezték járási főorvosnak. A járások megszűnésével kerületi fő-állatorvosként tevékenykedett, 1995. január 1-jei nyugdíjba vonulásáig. Ezt követően is tovább dolgozott, és csak múlt év decemberében, 73 éves korában adta vissza praxisát.
Fejér Megye Közgyűlése több évtizedes, kiemelkedő hivatástudattal végzett, magas színvonalú állatorvosi tevékenysége elismeréseként adományozta dr. Bukovecz Tibor úrnak a Fekete János Díjat.

Fejér Megye Közgyűlése több évtizeden át, kiemelkedő hivatástudattal és szakmai tudással, a lakosság érdekében végzett, magas színvonalú köztisztviselői munkája elismeréseként a Fekete János Díjat adományozta Solymosi Béláné igazgatási főmunkatársnak.
Solymosi Béláné 1969 júliusától került a közigazgatásba. Első munkahelyén, Csákvár Nagyközség Közös Tanácsa VB. Szakigazgatási Szervénél 1991. június 30-ig dolgozott igazgatási előadóként, majd Gánt Község, később ismét Csákvár Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának köztisztviselőjeként tevékenykedett. Ellátta az állampolgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával, állampolgársági ügyekkel, az anyakönyvi ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat, valamint az oktatási és kulturális bizottság üléseinek előkészítését, és a jegyzőkönyv vezetését is. Szervezi és rendezi a családi ünnepségeket, névadókat, házasságkötéseket.
Az ügyfelek mindig bizalommal fordulnak hozzá, mert szakszerű tanácsaiban és jóindulatú segítségében biztosak lehetnek. Munkatársaival kiváló kapcsolatot alakított ki, szakmai tudását és gazdag tapasztalatait készségesen megosztja velük. 2007. december 27-én vált nyugdíjassá, 2008. december 31-éig kíván dolgozni a közigazgatásban.

Fejér Megye Közgyűlése több évtizedes, kiemelkedő, hivatástudattal és elkötelezettséggel végzett, oktató-nevelő munkájáért, valamint a helyi kulturális élet szervezése érdekében kifejtett áldozatkész tevékenysége elismeréseként a Németh László Díjat adományozta Herr Ferenc tanár úrnak.
Herr Ferenc 1956-ban kezdett dolgozni az alapi általános iskolában. Középiskolai tanári oklevelét az ELTE földrajz szakán szerezte, ahol elvégezte a történelem szakot is. A község iskolájában e két tantárgyat tanította évtizedeken keresztül, kiváló szakmai felkészültséggel.
Mint iskolai könyvterjesztő, az irodalmi ízlés kialakításához, az olvasás megszerettetéséhez is nagy mértékben hozzájárult. A mindennapi munka során aktív, kezdeményező volt. Évtizedeken keresztül szervezte a tanulmányi versenyeket, ahol kimagasló eredményeket ért el diákjaival.
A település kulturális életében is jelentős szerepet játszott. A 60-as évektől a moziüzem vezetőjeként, illetve több évig a községi könyvtár vezetőjeként tevékenykedett. Az 1970-es években ő volt a történelem tantárgy járási munkaközösségi vezetője. Jelenleg jól megérdemelt nyugdíjas éveit tölti, az elmúlt évben vehette át arany diplomáját. Volt munkatársaihoz, a diákokhoz, a szülőkhöz, a falu lakosságához közvetlen, barátságos viszonyának köszönhetően az egész faluban és a kistérségben tekintélynek örvend. Munkáját a megyében és a lakosság szolgálatában huzamosabb időn át példamutató módon látta el.

Fejér Megye Közgyűlése több évtizedes, kiemelkedő, hivatástudattal és elkötelezettséggel végzett óvodapedagógiai munkássága elismeréseként
a Németh László Díjat adományozta Jaksics Istvánné óvodapedagógus asszonynak.
Jaksics Istvánné 1972. augusztus 1-jétől dolgozik óvónőként. 1980 decemberétől Mór város új óvodájának vezetésével bízták meg. Az új óvoda életét jó szervezőkészséggel, tervszerűséggel oldotta meg. Munkájára az igényesség, a pontosság volt a jellemző. Szakmai munkája példamutató . Nevelőmunkáját szakmai elhivatottság, a gyermekek iránti felelősség hatja. 1990 augusztusától a Pitypang Óvoda– Löwenzahn Kindergarten óvodapedagógusa.
Az új pedagógiai módszerek iránt nyitott, fogékony. A nevelőtestület aktív tagja, az óvodai szintű programok – kiemelten a sportnapok, erdei kirándulások – szervezését szívesen vállalja. Munkatársaival jó szakmai, emberi kapcsolatokat ápol. Törekszik a családokat, szülőket megnyerni a gyermekek fejlesztésének érdekében. A pályán 35 év szolgálati idővel rendelkezik, de a napi problémákra fogékony, szakmai munkáját példamutatóan, dinamikusan végzi.
Aktívan részt vesz gyermekcsoportjával a különböző rajzpályázatokon. Kiemelten segíti a német nemzetiségi nevelés megvalósítását. Nevelőtestülete tagjai előtt munkássága, személye példaértékű.

Fejér Megye Közgyűlése a Szent György Kórházban végzett négy évtizedes kórházlelkészi tevékenysége elismeréseként, valamint a rábízottak önzetlen szolgálata iránti köszönetként a Pápay Ágoston díjat adományozta dr. Glósz Ervin ciszterci szerzetesnek, nyugalmazott Székesfehérvár-öreghegyi plébánosnak .
Glósz Ervin 1948-ban lépett be a Ciszterci Rendbe, s két évet töltött Zircen. A rend állami feloszlatása után Székesfehérvárott, aztán Szegeden folytatta teológiai tanulmányait. 1953-ban szentelte pappá Shvoy Lajos püspök. Lelkipásztori szolgálatát mindig, mindenkor erőt adó hittel, derűvel és hozzáértéssel végezte.
Papi működését – káplánként – Adonyban kezdte. Teológiából Budapesten doktorált. 1968-ban került Székesfehérvárra, a Vasútvidéki plébániára, ugyanekkor kapta a székesfehérvári kórház kórházlelkészi megbízatását. 1974-ben plébánosi kinevezést kapott és először a Prohászka templomba, majd 1976 júniusától Székesfehérvár öreghegyi plébániájára került, ahol egészen 2007-ig töltötte be e hivatalt. 1976-tól 2007-ig, mint börtönlelkész is szolgált Székesfehérváron, a Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben
1977-78-ban a hívekkel társadalmi munkában felépítették az új, emeletes plébániát, felújították a templomot, új orgonát építettek.
A rendszerváltást követően újjáépítették a második világháborúban megsemmisült Szent Donát kápolnát, s felelevenítették az augusztus eleji Donát-búcsúk évszázados hagyományát. A 2000-es évek elején – irányításával – ismét bővítették az öreghegyi Magyarok Nagyasszonya templomot, valamint felújították a börgöndi Szent Antal kápolnát. 1994-től 2007-ig ellátta Pákozd lelki gondozását, a pákozdi plébániatemplomot és orgonáját 2006-ban újíttatta fel.
A Pápay Ágoston díj odaítélésével Fejér Megye Közgyűlése dr. Glósz Ervinnek a Szent György Kórházban végzett négy évtizedes, önzetlen kórházlelkészi szolgálatát ismerte el.

Fejér Megye Közgyűlése a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pusztaszabolcsi szervezete alapítójaként, a rászorulók iránti elkötelezettséggel végzett, fáradhatatlan adománygyűjtő munkájáért, önzetlen karitatív tevékenységéért a Pápay Ágoston díjat adományozta Szalontai Jenő úrnak.
Szalontai Jenő irányításával a Máltai Szeretetszolgálat pusztaszabolcsi csoportja a Római Katolikus Egyházközségben működő karitász csoporttal, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal szorosan együttműködve végzi karitatív munkáját.
Idejét nem kímélve folyamatosan új pénzforrások után kutat, jó személyes kapcsolatot tart az adományozókkal. Áldozatos munkájának köszönhetően magánszemélyek, helyi vállalkozók, cégek és az önkormányzat segíti a szervezetet munkája ellátásában. Adománygyűjtő munkájának eredményeképpen évről évre jelentősen növekszik az adományok értéke, így mind több rászorulónak tudnak segítséget nyújtani. Évek óta megszervezik az iskolás korú, hátrányos helyzetű gyermekek táborozását, továbbá idős, egyedül élő nyugdíjasok kirándulását, valamint karácsonykor 500-600 élelmiszercsomagot osztanak szét a szociálisan rászorulók részére.
Szalontai Jenő mindig kész az áldozatos munkára, fontos számára a rászorulók iránti elkötelezettség, segítségnyújtás.

Fejér Megye Közgyűlése az 1938-as Szent István év állami ünnepségsorozatának felelősségteljes, kiváló megszervezéséért, nagy hivatástudattal és elkötelezettséggel végzett rendőrszakmai munkájáért – posztumusz – a Salamon Lajos Díjat adományozta Dr. Kaály Nagy Marcell úrnak.
Emlékezzünk egy hetven évvel ezelőtti eseménysorozatra, s egy kiváló személyiségre, aki az ünnepségek biztonságos megszervezésében kiemelkedő szerepet vállalt!
Az 1938. évi Szent István év, azaz Szent István király halálának 900. évfordulója tiszteletére rendezett országos ünnepségek egyik központi helyszíne Szent István városa volt. Az ünnepségek előkészítésére az állami vezetés dr. Kaály Nagyar Marcellt azzal a céllal helyezte Egerből Székesfehérvárra, hogy a Szent István év ünnepségeinek zavartalan lebonyolítását – mint a rendőrkapitányság vezetője – segítse elő.
Dr. Kaály Nagy Marcell rendőr-főtanácsosi címmel vette át a főkapitányi beosztást, fáradságot nem ismerő, magas színvonalú szakmai tevékenységéért már 1938. szeptember 8-án elnyerte Keresztes-Fischer belügyminiszter elismerését és a koronás bronz érmet. Dr. Kaály Nagy Marcell helytállásáért, a sikeresen megszervezett ünnepi év után 1940-ben a ma tábornoki rangnak megfelelő rendőrfőkapitány-helyettesi címet nyert, 1942-ben pedig a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta.
Fejér Megye Közgyűlése – emlékezve az 1938-as, jubileumi Szent István évre –, az állami ünnepségsorozat felelősségteljes, kiváló megszervezéséért, nagy hivatástudattal és elkötelezettséggel végzett szakmai munkájáért a Salamon Lajos Díjat adományozta Dr. Kaály Nagy Marcell úrnak.
A kitüntetést dr. Kaály Nagy Marcell lánya, Kaály Nagy Lídia vette át.

Fejér Megye Közgyűlése kiemelkedő, hivatástudattal és elkötelezettséggel végzett rendőrszakmai munkájáért, Fejér megye közbiztonságának fejlesztése terén szerzett érdemei elismeréseként a Salamon Lajos Díjat adományozta Kerkuska László rendőr hadnagynak.
Kerkuska László rendőr hadnagy 1988. november 1-jén került hivatásos állományba Budapesten, járőrként. A Gárdonyi Rendőrkapitányság Közlekedési és Közrendvédelmi Osztályára 1990. május 1-jétől helyszínelő, balesetvizsgáló és ellenőrző járőr beosztásokban dolgozott. 1997. november 1-jétől 1998. december 31-ig az Érdi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályára helyezték helyszínelő balesetvizsgálónak. A Székesfehérvári Rendőrkapitányságra 1999. január 1-jével került, helyszínelő és balesetvizsgáló beosztásba. Időközben a Gábor Dénes Főiskolán szerzett diplomát, és elvégezte a Rendőrtiszti Főiskola rendőrszervező szakát.
Munkáját minden beosztásban lelkiismeretesen, pontosan és nagy szakmaszeretettel végezte, illetve végzi. A pályafutása során megszerzett szakmai ismereteit kiemelkedő színvonalon hasznosítja, nagy tapasztalattal bír a bonyolult közlekedési bűncselekmények vizsgálatában.

Fejér Megye Közgyűlése a hazánkban és Közép-Kelet-Európában is hírnevet szerzett alsótekeresi faiskola fejlesztéséért, több évtizedes, tudományos igényű kertészeti, növénynemesítő tevékenysége elismeréseként a Széchenyi Viktor Díjat adományozta Barabits Elemér erdőmérnök úrnak.
Barabits Elemér 1970-ben erdőmérnöki diplomát szerzett. Tanulmányait és kertészeti gyakorlatát Németországban és Angliában is gyarapította. 1975-ben került az alsótekeresi faiskolába, mint az intézmény vezetője.
A 70-es, 80-as években a gyümölcsfa-iskolai szaporítóanyag-termesztés fejlesztésén, a vírusmentes oltványnevelés gyakorlati megvalósításán dolgozott. Ennek eredményeként a faiskola nemcsak hazánk, de Kelet-Európa egyik legjelentősebb üzemévé nőtte ki magát. A rendszerváltást követően, 1991-ben – az állami faiskola privatizációja során – magántársasággá szervezte a faiskolát. Átalakította a termékszerkezetet, hangsúlyt a dísznövénytermesztés kapott.
A Vértes és Bakony hegységek növényvilágát kutatva új berkenyefajokat írt le. Kutatásai során új fajtákat nemesített, amelyek állami minősítést kaptak. Szívén viseli Fejér megye növényvilágát, tanácsokkal látja el a hozzá forduló szakembereket. Az Enyingi Városszépítő Egyesület elnöke. 2003-ban az „Év Kertésze” címet adományozták számára.
Tapasztalatait szakmai fórumokon, oktatási intézményekben, gyakorlatokon, igényes szakmai publikációkkal adja át.

Fejér Megye Közgyűlése az országosan is egyedülálló, kimagasló színvonalú prevenciós, egészségnevelési és mentálhigiénés tevékenysége elismeréseként Széchenyi Viktor Díjat adományozott a Dunaújvárosi Egészség-megőrzési Központnak.
1993 óta működik az országban egyedülálló módon az Egészség-megőrzési Központ, mint prevenciós egészségnevelési és mentálhigiénés intézmény. Az intézményben dolgozó team pszichológusból, pszicho-pedagógusból, szociálpedagógusból, mentálhigiénés szakemberekből, orvosokból és egészségnevelőkből áll. Nagy létszámot elérő programjaik ismertek, keresettek Dunaújvárosban és az egész megyében.
Minden szolgáltatásuk ingyenes és egész nap elérhető. Az Egészség-megőrzési Központ mint mentálhigiénés profilú intézmény olyan egészségnevelési és egészségkommunikációs programokat kínál Dunaújváros lakóinak, ahol sok féle tevékenységi területen több korosztály találja meg a szükséges információt, képzést, támogatást és segítséget.
Az intézményben dolgozó team a szakmai pályázatokon is sikeresen vett részt. A pályázati eredményeik adnak lehetőséget arra, hogy Dunaújvárosban és a régióban magas szakmai színvonalú programokba több és nagyobb létszámú célcsoportot sikerült bevonni, ezzel is javítva a lakosság és a szakemberek egészségi, mentális állapotát.
A kitüntetést a Dunaújvárosi Egészség-megőrzési Központ vezetője, Lévai Éva vette át.

Fejér Megye Közgyűlése több évtizedes, kiemelkedő hivatástudattal és példamutató elkötelezettséggel végzett edzői, sportszervezői munkássága
elismeréseként a Terstyánszky Ödön Díjat adományozta Csankó Tibor evezős edzőnek.
Csankó Tibor 1970-ig aktív versenyző volt, több országos evezős versenyen és világbajnokságon vett részt, számos első és dobogós helyezést ért el, öregbítve az ország és lakóhelye, Gárdony hírnevét.
1977 novemberétől volt a VVSI edzője. 1978-ban az Agárdi Medosz SE-ben folytatta tevékenységét, majd 1993-ban tért vissza a VVSI Szabadidő Központba. Tanítványai iránti elkötelezettsége példamutató, tevékenysége során sportolók százait nevelte emberségre, tisztességre, rendszerességre, megbízhatóságra, a sport és az evezés szeretetére. Az általa edzett gyerekek kiemelkedő versenyeredményei is bizonyítják szaktudását, rátermettségét.
1983-ban veterán evezősként tért vissza a versenypályákra, hatszoros veterán világbajnok, megszámlálhatatlan világbajnoki dobogós hely, országos bajnoki cím és helyezés birtokosa – példát mutat tanítványainak a sportszerű életre.
Az idén 66 éves Csankó Tibor nyugdíjazását követően is a VVSI SZK evezős edzője maradt. Minden idejét a gyerekek oktatására, sportszerű nevelésére szenteli, munkájában fáradhatatlan, céltudatos, sikerorientált.

Fejér Megye Közgyűlése pusztaszabolcsi helyi hagyományőrző és hagyományteremtő munkájáért, a helytörténet, a kulturális közélet szolgálata terén szerzett érdemei elismeréseként a Vörösmarty Mihály Díjat adományozta Czöndör Mihályné tanárnőnek.
Czöndör Mihályné 1983 óta a Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium kémia-filozófia szakos tanára, s emellett hosszú ideje oktatásszervezőként is dolgozik. Nagy hangsúlyt fordít a szellemi élet pezsdítésére, a fiatalokra és az egészségügyre.
1991 óta aktívan részt vesz a nagyközség életében. Kezdeményezője a Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány létrehozását, folyamatosan kiállításokat szervez a helyi képzőművészek munkáiból. A helyi újság, a Szabolcs Híradó első főszerkesztője, s e munkával ismét megbízták. A Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány keretein belül az Ő indíttatására jelentek meg a Községtörténeti Füzetek, melyek közül kettőnek szerzője, egynek társszerzője. A helytörténeti gyűjtemény létrejöttében is nagy szerepe volt, ami a község múltjának legfontosabb tárgyait és eseményeit őrzi meg. A képviselő-testület, valamint az oktatási, közművelődési és sportbizottság tagja volt.
Munkáját mindig lelkiismeretesen és odaadással végzi, kivívta a környezete és lakosság bizalmát. Mindig ott van, ahol segíthet a nagyközség közösségi életének fejlesztésében.

Fejér Megye Közgyűlése a magyar néptánc-kultúra érdekében kifejtett, értékőrző és értékteremtő munkásságáért, kiemelkedő színvonalú táncművészeti, koreográfiai, pedagógiai tevékenysége elismeréseként a Vörösmarty Mihály Díjat adományozta Németh Ildikó táncpedagógusnak, koreográfusnak.
Németh Ildikó az Állami Balettintézet néptánc szakát végezte el. Az Állami Népi Együttes táncosa volt, közben pedagógiai főiskolát végzett Budapesten. 1984-től a Kodály Kamara Táncegyüttes hivatásos táncosa, de emellett a szakmához szorosan kapcsolódó egyéb szakterületekkel is magas szinten foglalkozott: pedagógiai munkával, táncgyűjtéssel, koreografálással.
1986-tól párjával, Szabó Szilárddal a martonvásári Százszorszép Táncegyüttes művészeti vezetője. A táncegyüttes négy alkalommal „Kiváló Együttes” elismerést kapott. 1997-től a Pozsonyi Szőttes Kamara Néptáncegyüttes is felkérte művészeti vezetőjének. Az ELTE Tanítóképző Főiskola pedagógus továbbképző szakán állandó tanárként tanít. Országos szakmai fórumokon, rendezvényeken állandó meghívott zsűritag. Dr. Martin György néptánckutató és Kallós Zoltán népzenekutató segítségével gyűjtő munkát is végzett.
A Vörösmarty Mihály díj odaítélésével Németh Ildikó asszonynak a megye és a nemzet hagyományainak megőrzéséért kifejtett, kiemelkedő művészeti és közéleti tevékenységét ismerte el Fejér Megye Közgyűlése.

Fejér Megye Közgyűlése a német nemzetiségi kultúra megőrzése és a hagyományok ápolása, a kisebbségi jogok védelme és gyakorlása érdekében végzett, több évtizedes, példamutató tevékenysége elismeréseként a Wekerle Sándor Díjat adományozta Erdei Ferenc úrnak, a Móri Német Kisebbségi Önkormányzat elnökének.
Erdei Ferenc a Lipcsei Tudományegyetemen szerzett diplomát és egyetemi tudományos fokozatot. 1980 óta Móron lakik és dolgozik, a városi művelődési központban és könyvtárban, különböző feladatkörökben szolgálva a német nemzetiségi közéletet és kultúrát. Közben számos továbbképzésen vett részt: 1989-ben Friedrich Ebert-ösztöndíjas Németországban. 1993-ban Goethe- ösztöndíjas a Freiburgi Egyetemen.
Pályakezdése óta több politikai és civil szerveződés alapítója, vezetője. 1994 óta a Móri Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, az Országos Német Önkormányzatnak megalakulása óta alelnöke.
Több mint negyedszázadon át végzett, elhivatott, példamutató tevékenységével bizonyította: szívügyének tekinti a magyarországi németek nyelvi, tárgyi és szellemi kultúrájának ápolását, történelmi hagyományainak megőrzését, a kisebbségi jogok védelmét és gyakorlását. Az Ő hozzáértő, lelkes munkájának eredményeként számos rangos művészeti fesztivál, kulturális program, tudományos tanácskozás, nemzetközi rendezvény gazdagította Mór városát és megyénket. Munkája révén Mór városa a megyében, az országban és külföldön is hírnevet szerzett, nemzetközi elismerésnek örvend.

Fejér Megye Közgyűlése kiemelkedő közéleti, kisebbségi érdekvédelmi munkájáért, a Fejér megyei cigány kisebbség önigazgatásának fejlesztéséért, a roma kultúra megőrzése és a hagyományok ápolása terén szerzett kimagasló érdemei elismeréseként a Wekerle Sándor Díjat adományozta Oláh József úrnak, a Fejér Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökének.
Oláh József a Pécsi Tudományegyetem romológia szakán végzett, jelenleg a politológia szak doktori programjának hallgatója. Két évtizede a roma mozgalom egyik fő szervezője. A Fejér Megyei Cigányok Független Szervezetének elnökeként a kulturális, az érdekvédelmi munkát, szociális gondoskodást irányította: cigányklubokat, tánccsoportokat indítottak, megyei találkozókat, építő és olvasó táborokat szerveztek. Cigánycsalád-gondozó hálózatot hoztak létre, főállású cigány emberek foglalkoztatásával, kapcsolatot építettek ki a családsegítő központokkal. Jó együttműködést alakított ki a megyében működő pártokkal, szociális intézményekkel, önkormányzatokkal, és bekapcsolódott a roma parlament munkájába.
Megalapította az Amaro Trajo Kulturális és Szociális Alapítványt, hogy segítsék a nehéz körülmények között élő cigány embereket, csökkentsék a romák esélyegyenlőtlenségét, és felkarolják a cigányság kultúráját ápoló közösségeket. Roma oktatási konferenciákat, roma kulturális napokat szervezett, jogvédő, illetve képző programokat indítottak.
A Roma Diplomások Országos Szervezetének elnökeként is segíti a Fejér megyei cigány kisebbségi önkormányzatokat a megalakuláshoz és a működéshez szükséges szervezési, jogi ismereteivel.
Oláh József az elmúlt két évtizedben kimagaslóan sokat tett, s a megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnökeként elhivatottan dolgozik a Fejér megyei cigányság kultúrájának, hagyományainak megőrzése, valamint jogaik gyakorlása és védelme érdekében.