Megyénk számos településén megemlékeztek a napokban az I. világháborút lezáró, hazánkra nézve tragikus következménnyekkel járó trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról. A pusztaszabolcsi rendezvény szónoka dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke volt, Lepsényben pedig Nagy Sándor, a Közgyűlés tanácsnoka osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel.

  Dr. Balogh Ibolya Trianont hazánk legnagyobb sorstragédiájának, soha be nem gyógyuló, örök sebnek nevezte. "A békeszerződés következtében Magyarországot feldarabolták. Elvesztette területének több mint kétharmad részét. A döntés értelmében magyarok milliói váltak földönfutóvá, és lettek idegenek saját szülőföldjükön"- mondta.
  Az elnök asszony két eseményt idézett fel a diktátum megszületésének idejéből: 1919. január 29-én a balassagyarmati polgárok Vizy Zsigmond százados katonáihoz csatlakozva fegyvert fogtak, s kiverték a megszálló katonákat, akik az Ipoly-völgyi vasútvonal megszerzésével, az alakuló Csehszlovákia határainak szélesítésével próbálkoztak. Hőstettük a vasútvonal mellett 18 környékbeli települést mentett meg Magyarországnak. Ezzel érdemelte ki a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet.
Hozzájuk hasonlóan a soproniak és a környező falvak lakói is hazaszeretetükről tettek tanúbizonyságot, amikor  az 1921-ben tartott népszavazáson az emberek Magyarországra szavaztak. Így érdemelték ki a leghűségesebb város címét.

   Végezetül kifejezte meggyőződését, hogy Európa mai nagy változása megváltoztatja a vajdasági, az erdélyi, a kárpátaljai, a felvidéki magyarok sorsát is. Az Európai Unión belül valóban megnyíltak a határok, végre valóban tehetünk a kisebbségben, az országhatáron kívül élő magyarokért. Például Brüsszelben…