*

Fejér Megye Díszpolgára
Kovács László posztumusz
   Kovács László 1933-ban született Cecén. Tanulmányait a Színművészeti Főiskola operatőri szakán, Budapesten végezte. Az 1956-os forradalom alatt rejtett kamerával, barátjával, Zsigmond Vilmossal megörökítették a forradalom eseményeit. A forradalom leverése után menekülniük kellett az országból, táskájukban a filmtekercsekkel. Az 1956-os forradalomról készült filmet 1961-ben mutatta be a CBS televízió.
   Sok megpróbáltatás után 1958-ban került Hollywoodba, a sikert a Szelíd motorosok című film hozta meg számára 1969-ben, egyszerre a legkeresettebb filmesek közé került. Az amerikai játékfilm megújítói között tartják számon.
   A legnagyobb rendezőkkel dolgozott együtt. Olyan hírességek álltak kamerája előtt, mint Jack Nicholson, Dennis Hopper, Peter Fonda, Julia Roberts, Robert Redford, Liza Minelli, Barbra Streisand, Sandra Bullock. Legismertebb munkái: Szelíd motorosok, Papírhold, Maszk, New York, New York, Az utolsó valcer, Törvényszéki héják, Két hét múlva örökké...
   Munkáját többször ismerték el a filmszakma jelentős díjaival: megkapta az Amerikai Filmakadémia életműdíját
   Bárhol is járt, szívében mindig magyar maradt, nyilatkozataiban mindig megemlítette szülőfaluja, Cece nevét. Gyakran járt Magyarországon. Kislányát, aki Los Angelesben született, Cecén kereszteltette – abban a templomban, ahol őt is keresztelték.
   Élete utolsó éveiben sokat tett a fiatal magyar tehetségek fejlesztéséért. Mesterkurzust vezetett a budapesti főiskolán. Tudását pedagógiai alázattal, szenvedéllyel, önzetlenül adta át az utána következő nemzedéknek.
  Szülőfaluja méltán volt büszke rá, a Cece Díszpolgára címet adományozták számára. 2007-ben hunyt el. Holtában is haza vágyott, kívánsága szerint hamvait a cecei temetőben helyezték örök nyugalomra.
  Munkásságával hírnevet szerzett Magyarországnak, érdemes arra, hogy szűkebb szülőföldje – Fejér megye – díszpolgárai sorába emelje, hogy ily módon emléket állítson neki, és megőrizze nevét.


Fejér Megye Díszpolgára
Kű Lajos
   Kű Lajos Székesfehérváron született, 1948-ban. A Székesfehérvári VT Vasasban kezdte, a Videoton labdarúgójaként folytatta pályafutását, majd a sikeres Fejér megyei évek után 1969-től a Ferencváros kiemelkedő játékos-egyénisége volt. A nemzeti válogatottban is sikeresen szerepelt, az 1972-es Európa-bajnokságon negyedik, a müncheni olimpián ezüstérmes csapat siker-kovácsai közé tartozott.
   Politikai okok miatt ellehetetlenítették hazai pályafutását, ezért külföldre távozott. Tehetségét a belga Bruges-ben is bizonyította, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában ezüstérmet szerzett csapat vezéregyénisége volt.
   Édesanyjával, barátaival, sporttársaival folyamatosan tartotta a kapcsolatot, hiszen mindig is hazájában akart élni. Két évtized után tért vissza végleg Magyarországra. Négy nyelven beszél, a Semmelweis Egyetem Társadalomtudományi Karán, gazdasági sportmenedzseri szakon szerzett diplomát.
   A legendás Puskás Ferenccel és Grosics Gyulával együttműködve 2003-ban hozták létre az Aranycsapat Alapítványt, amelynek révén idén már 6. alkalommal szervezi meg az Összmagyar Nemzeti Diákbajnokságot a Kárpát-medencében élő magyar fiatalok részére. Az elmúlt 5 évben több mint ezer csapat közel 20 ezer játékosa vett részt a tornákon, amelyekhez történelmi vetélkedők és igényes kulturális programok kapcsolódnak - Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Burgenlandon és persze Magyarországon.
   A Kárpát-medencei döntő résztvevőinek az érmeket, díjakat hagyományosan Mádl Ferenc köztársasági elnök adta, illetve adja át Budapesten, az Üllői úti stadionban.
A „hittel, sporttal, kultúrával” mottóval immár öt sportágban rendezik meg a határokon átívelő nemzeti diákbajnokságot, amelyek erősítik a résztvevők nemzeti önbecsülését, segítik a tehetségkutatást, a hagyományápolást, az értékőrzést.
   Kű Lajost kiemelkedő sportpályafutása, elhivatott, a közép-európai népek barátságát szolgáló sportdiplomáciai tevékenysége teszi méltóvá a Fejér Megye Díszpolgára kitüntetésre.




DR. BERZSENYI ZOLTÁN DÍJ
Illés Jenőné Csákvár Nagyközség Önkormányzatának védőnőjeként 1971 augusztusa óta látja el feladatát. Szakmai munkáján belül különösen nagy figyelmet fordít az újszülöttek és csecsemők gondozására.
   Védőnői munkájára jellemző a higgadtság, pontosság, segítőkészség. Jól együttműködik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Humánus, magas színvonalon végzett munkájával, tehetségével kivívta a szülők tiszteletét, akik bizalommal fordulnak hozzá.
Figyelme különösen kiterjed a szociálisan hátrányos helyzetű családok ügyes-bajos dolgaira is. Nagy odaadással és önzetlen szeretettel nyújt segítő kezet a hozzá fordulóknak.
   A Vöröskereszt szervezet titkáraként évente több alkalommal szervezi a váradásokat, rákszűréseket és aktívan részt vesz a lebonyolításukban.
   Illés Jenőné 2007 decemberében nyugdíjba vonult, de továbbra is aktív védőnőként végzi feladatait. Négy évtizede áll a lakosság szolgálatában.

DR. BERZSENYI ZOLTÁN DÍJ
Dr. Takácsi Nagy József a Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1954-ben szerzett diplomát. Először körzeti orvos, illetve üzemorvos Székesfehérváron, majd 1957-től 1993. évi nyugdíjazásáig a megyei kórházunk belgyógyászatán dolgozott. 1961-ben belgyógyászatból szakorvosi vizsgát tett. Részlegvezető főorvos, majd megbízott osztályvezető, 1985-től nyolc évig osztályvezető főorvos.
   1972-ben kinevezik megyei diétás vezető szakfőorvosnak. Megszervezi a megyében működő kórházak diétás szolgálatait, vezetőségi tagja a Magyar Táplálkozástudományi Társaságnak. Az 1980-as években két országos táplálkozástudományi kongresszust rendez Székesfehérváron.
   Aktívan dolgozik az egészségügyi szakdolgozói utánpótlás nevelésében. Évekig tanít az Ápolónőképzőben. Részt vesz a körzeti orvosok rendszeres továbbképzésében.
1993-ban történt nyugdíjba vonulása után is aktív, mind a mai napig. A megyei kórházunk szakambulanciáin dolgozik, mellette 1995. és 2005. között az Országos Papi Otthon orvosa volt.
   elenleg is teljes munkaidőben, heti 30 órában a Sárbogárdi Rendelőintézet belgyógyászati szakrendelését vezeti.

FEKETE JÁNOS DÍJ
Dr. Hirsch Györgyné a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1972-ben szerezte üzemgazdász diplomáját. Cece Nagyközség Önkormányzatánál 1977 márciusában kezdte közszolgálati munkáját. Három évtizedes munkája során felelősségteljesen, lelkiismeretesen állította össze a rendszerváltás előtt a közös tanács és intézményeinek költségvetését, majd a rendszerváltást követően Cece Nagyközség Önkormányzat és önálló intézményeinek költségvetését, pénzügyi terveit, koncepcióit.
   Az önkormányzat pénzügyi helyzetét a lehető legnagyobb szigorral kísérte figyelemmel, soha nem feledve azt, hogy minden szám mögött érdekek és emberek állnak. Nagy hozzáértéssel és együttműködési készséggel tárgyalt intézményvezetőkkel, beosztottakkal, szakemberekkel, könyvvizsgálókkal, az államkincstár munkatársaival.
Munkájának elismeréseként több helyen kérték fel szakértőnek, pénzügyi területek felügyeletére.
   Lendülete, kitartása, precizitása, odaadása, lelkiismeretes munkája munkatársai, felettesei, a falu lakossága elismerését vívta ki.

FEKETE JÁNOS DÍJ
Ifju Attiláné az Államigazgatási Főiskolán szerzett igazgatás-szervező oklevelet. 1982 novemberétől dolgozik az Alcsútdobozi Önkormányzatnál mint jegyző.
   A főiskola elvégzését megelőzően is az államigazgatásban dolgozott, Száron, Bicskén, Vértesbogláron, Felcsúton. Közel 4 évtizedes köztisztviselői tevékenységét a lelkiismeretesség, a pontosság jellemzi. Tudását folyamatosan fejleszti, naprakész a közigazgatási munkában, tájékozott a közéletben. Sokat tett az emberi sorsok, élethelyzetek jobbra fordulásáért, rendezéséért, amivel kivívta az állampolgárok elismerését. A környező települések vezetőivel, jegyzőivel igen jó kapcsolatot ápol. Számos alkalommal önzetlenül helyettesítette őket.
   A szennyvíz-elvezetés megoldásában, 2000-ben, Tabajd és Alcsútdoboz település, a csapadékvíz-elvezetés rendezésében 2001-ben Kajászó, Vál, Tabajd, Felcsút, Óbarok, Nagyegyháza és Alcsútdoboz települések összefogásában Alcsútdoboz mint gesztor-település működött közre. Mindez igen sok felelősségteljes munkát rótt a jegyzőre, neki is köszönhető, hogy Alcsútdoboz község ma teljesen összközműves.

MAROSI ARNOLD DÍJ
Gyimesi Károly az 1960-as évektől folyamatosan segíti a kulturális örökségvédelmet. Falujában, Sárosdon és környékén számtalan régészeti lelet felkutatása fűződik a nevéhez. A Mezőföld vízfolyásainak kiváló ismerőjeként került kapcsolatba a megyei múzeum szakembereivel, akik bejelentései nyomán több sikeres feltárást vezettek Sárosdon, Seregélyesen, Hantoson. Jelentős szerepe volt abban, hogy a Hantos központtal szerveződött egykori hun kapitányság leletei, nyomai térképre kerülhettek.
   Hasonló érzékenységgel figyelt a környékbeli nép életének, munkájának régies vonásaira, eszközeire, szavaira, történeteire. A megyei múzeum régészei, történészei és néprajzosai munkáját gyakran segítette.
   A történeti és néprajzi pályázatokon rendszeresen részt vett értékes helytörténeti tanulmányaival. Sárosd múltjára vonatkozó írásait 2005-ben kötetbe rendezte. Fölkarolta, megismertette a közvéleménnyel Sallay László sárosdi kiváló kovácsmestert, így lett a kovács messze földön híres a patkolt tojásokról.
   Gyimesi Károly Sárosd és térsége megbecsült személyisége. A kulturális örökség védelmében végzett értékes munkája révén méltó a Marosi Arnold Díjra.

MAROSI ARNOLD DÍJ
Vitéz Sz. Kovács Ferenc hosszú évek óta kitartó helytörténeti kutató tevékenységet végez. Ennek során szabadidejében, saját költségén levéltári kutatások és hagyatékok, egyházi, katonai nyilvántartások révén összeállította a „Mány település története a kezdetektől napjainkig” című kötetet. Ennek mellékletét – egy közel 300 fotót tartalmazó gyűjteményt – és a felkutatott tárgyi emlékeket helytörténeti kiállításon mutatták be.
   Saját költségén emléktáblát készíttetett Kodály Zoltán mányi népzenei gyűjtőútjait megörökítve.
   Kutató munkája során gyűjteményét számos, az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó relikviával bővítette. Tárgyi emlékeiből kiállítást rendezett a pákozdi csata 160. évfordulója alkalmából, Mányi nemzetőrök és honvédek a szabadságharcban címmel. Jelenleg az Önkormányzattal együttműködésben egy emlékmű elkészíttetésén fáradozik, mely méltó párja lenne a mányi református temetőben található, általa felkutatott honvédsírnak
   Egyik kezdeményezője és társadalmi munkájával jelentős hozzájárulója volt az 1956-os forradalom 50. évfordulóján felavatott emlékműnek és emlékparknak.
   Vitéz Sz. Kovács Ferenc nemcsak az emlékhelyek létrehozásában, hanem azok gondozásában is kiemelkedő szerepet vállal. Munkája azért is példaértékű, mert négy gyermekét is a haza, a hagyományok tiszteletére nevelve, mindannyian aktív szereplői a helyi közéletnek.

NÉMETH LÁSZLÓ DÍJ
Simon Gyuláné 1968 szeptemberétől dolgozik a kálozi általános iskolában. Pedagógiai szakmai munkáját maximális igényességgel végzi. Testnevelőként elsődleges feladatának tartja a gyermekek egészséges életre nevelését. A tanórákon kívül szívügyének tekinti a tömegsportot. Évtizedek óta viszi tanulóit sportversenyekre, főként az atlétika a szívügye. 1998-ban elvégezte a gyógytestnevelés szakot is, szakértelemmel és szeretettel foglalkozik a sérült gyermekekkel.
   Következetes nevelő munkájának köszönhetően összetartó, jó osztályközösségek sora került ki kezeiből. Tanítványai tisztelik, a szülők is jó pedagógusnak tartják. Érzékenyen kezeli a hátrányos helyzetű gyermekeket. Ifjúságvédelmi felelősként segíti a rászorult tanulókat. Sok évtizedes munkája e területen a családgondozói munkakör elnyeréséhez vezetett. Sokat tesz a nehéz sorsú emberekért.
   A tantestületének megbecsült és elismert tagja. 2007-ben nyugállományba vonult, de azóta is fáradhatatlanul dolgozik az iskolában. Simon Gyuláné Németh László Díja négy évtizedes, aktív pedagógiai pályafutása, életműve elismerése.

NÉMETH LÁSZLÓ DÍJ
Zelei Anna 1961-ben kezdte meg gyógypedagógusi tevékenységét, mint a testi, érzékszervi, beszéd- és értelmi fogyatékosok ellátására egyaránt képzett gyógypedagógus.
Meghatározó időpont volt szakmai pályáján 1975., amikor is megalakultak Magyarországon az Állandó Áthelyező Bizottságok. A Fejér Megyei Bizottság - mai nevén Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - vezetője lett. Úttörő jelentőségű feladatra vállalkozott. Irányításával indult el a gyógypedagógia körébe tartozók szakmai alapokon nyugvó diagnosztizálása, valamint terápiája. A mindenkori jogszabályoknak megfelelően hatósági jogkört érintő felelősséggel rendelkező bizottságvezetőként, majd szaktanácsadóként, később pedig közoktatásban dolgozó vezetőként szervezte, segítette Fejér megye településein a gyógypedagógiai ellátást, segítségével jöttek létre vidéken a kisegítő osztályok, majd indult be a korai fejlesztés és a súlyosan, halmozottan sérültek fejlesztése.
  Munkásságával jelentős hatást gyakorolt Fejér megye gyógypedagógiai oktatására, megalapozta az igényes diagnosztikai és terápiás tevékenységet.

PÁPAY ÁGOSTON DÍJ
Az Alba Caritas Alapítvány 1992 óta dolgozik Fejér megyében. 130 csoportból áll, csoportonként 8-10 fővel. Fejér megye településeinek többségében – a nagyvárosokban több csoporttal is – működik az Alba Caritas.
   Az elmúlt évben Fejér megyében 9 ezer tonna tartós élelmiszert, a hajléktalanok számára tisztálkodó szereket és ruhaneműt adtak.
   Kiválóan szervezett beteglátogató és egyedül élő személyeket felkereső csoportjuk van. A téli kritikus helyzetekben tevékenységük életeket ment. Munkájukra jellemző, hogy mindenkin segítenek, aki rászorult, nem csak a hívő embereken. Társadalmi munkában, nagy felelősségtudattal és odaadással végzik értékes tevékenységüket

PÁPAY ÁGOSTON DÍJ
Horváth Zoltán 1956 májusában került Velencére, a gyógypedagógiai leányfoglalkoztató intézetbe, mint tanító, majd 1964. szeptember 1-jével nyugdíjazásáig az igazgatói feladatkört látta el.
   1965-ben államvizsgázott a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán.
   A velencei intézetben eltöltött közel 30 esztendő életének, munkájának gazdag, eseményekkel teli évei voltak. Átalakították az intézetet tanköteles korú fogyatékosok oktatását ellátó, bentlakásos intézménnyé. Az 1960-as-hetvenes években különösen mostoha körülmények között kellett igényes szakmai munkát végeznie pedagógustársaival.
  Két évig tartó építkezés után, sok munkával, fáradsággal sikerült felavatniuk, berendezniük új épületüket és intézményüket a 1977-78-as tanévben. 1990-ben nyugdíjba vonult, gazdag, nehézségekkel megküzdött munkás évek után.
  A nevéhez fűződik a gyógypedagógiai nevelés meghonosodása Velencén. A kitüntetés névadója, Pápay Ágoston volt segítője ebben a hatalmas szakmai munkában. Horváth Zoltán 80 éves, gyémántdiplomás nyugdíjas igazgató életművét ismeri el a Pápay Ágoston díj.

SALAMON LAJOS DÍJ
Csiszár István fiatal korától elkötelezte magát a tűzoltói hivatásnak, először mint vonulós tűzoltó. Tűzoltó tiszti iskolai végzettségét megszerezve különböző szakmai beosztásokban dolgozott, 1984-es nyugállományba vonulásáig. Nagy szaktudású, elismert szakemberként tartják számon. Fejér megyében több kiemelt ipari beruházás tűzmegelőzési kérdéseivel foglalkozott
   Nyugállományba vonulása után tűzvédelmi előadóként székesfehérvári létesítményekben tovább dolgozott. Aktívan vett részt éveken át a Tűzoltóság Megyei Nyugdíjas Bizottság munkájában, majd később segítette a Fejér Megyei Tűzoltó Szövetség szakmai tevékenységét. Jelentős kutatásokat folytatott megyénk tűzvédelmének történeti feldolgozásáért. Ennek eredményeként három értékes szakmatörténeti könyv társszerzője, illetve szerkesztője volt.
  Levéltári kutatásainak köszönhető, hogy átfogó ismeretünk van Fejér megye önkéntes és hívatásos tűzoltóságainak, tűzoltó egyesületeinek tevékenységeiről, történetéről. A 80 éves Csiszár István nyugdíjas tűzoltó alezredes értékes tűzvédelmi tevékenységét, szakmatörténeti kutatómunkáját ismeri el a Fejér Megyei Közgyűlés Salamon Lajos Díja.

SZÉCHENYI VIKTOR DÍJ
Kisteleki Péter okleveles erdőmérnök, okleveles közgazda. 1972 óta dolgozik Fejér megyében, az erdő- és vadgazdálkodás területén.
Meghatározó szerepet tölt be a kiemelkedő mezőföldi erdő és vadgazdálkodási hagyományok folytatásában.
Jelentős szerepet vállalt a Pákozdi Arborétum fejlesztésében és továbbfejlesztésében, az ott működő erdei iskola központ kialakításában.
   Munkái közül kiemelkedik a Soponyai Ökocentrum kialakítása, a vadgazdálkodás, a természet és környezetvédelem, valamint a turizmus összekapcsolása. Támogatja az iskolai oktatás, a természet és környezetvédelem, a szabadidős tevékenységek Fejér megyei infrastruktúrájának fejlesztését és használatát.

SZÉCHENYI VIKTOR DÍJ
Lincz István szegény sorsú családban született, hetedik gyermekként, 1948-ban.
   A családi szőlőbirtok művelése kezdetben kikapcsolódást jelentett számára, majd fokozatosan a család megélhetésének biztos alapjává vált. Ma 12 hektáron gazdálkodik. Mór környékén korábban ismeretlen szőlőtelepítési és szőlőművelési rendszert honosított meg, a kiváló minőségű szőlőből európai minőségű borokat állít elő. Borai több alkalommal eredményesen szerepeltek különböző borversenyeken, bemutatókon, amelyeken rendszeresen kivívta mind a szakma, mind pedig a közönség elismerését.
   A klasszikus szőlőművelés folytatása mellett az 1990-es évek közepén borászati és gyümölcsfeldolgozó gépek karbantartásával és javításával foglalkozó vállalkozást alapított korábbi munkatársaival. A cég fő profiljává folyamatosan az alkatrészgyártás vált, mellyel 50-60 család számára biztosít megélhetést. Jelenleg közel 2000 m2-en, korszerű gépparkkal állítja elő a különböző fémipari alkatrészeket, amelyeket Európa több országába szállít.
   A Lincz István által bevezetett új módszerek és technológiák kiemelkedő jelentőséggel bírnak a mezőgazdaság területén, amelyekkel vitathatatlan és elévülhetetlen érdemeket szerzett.

TERSTYÁNSZKY ÖDÖN DÍJ
Ádám László több mint két évtizede földrajz-testnevelés, továbbá hosszú évek óta történelem szakos tanárként is dolgozik a pusztaszabolcsi általános iskolában. Évek óta az intézmény közalkalmazotti tanácsának elnöke. Nagy szakmai hozzáértéssel szervezi a sportmozgalmat, az általános iskolai labdarúgó csapatot felkészíti a bajnokságokra, sikerrel szerepeltek több diákolimpián is.
   Két önkormányzati ciklus alatt az oktatási, közművelődési és sportbizottság külsős tagjaként sok rendezvény szervezője volt, majd választott képviselőként, bizottsági elnökként számos még összetettebb és felelősségteljesebb munkát vállalt, így például a Szabolcs Napok egyik fő szervezője volt.
   2004 augusztusában egy csapat – váltófutással – a német testvértelepülésig, Staufenbergig futott, ennek a programnak edzője és résztvevője is volt.
Szabadidejét nem kímélve egy éven keresztül készítette fel a csapattagokat a hosszú futásra, személyre szóló edzéstervekkel.
   A Pusztaszabolcsi Szabadidő Sportegyesület futócsoportjának edzője. Munkássága igen sokrétű, minden területét a pontosság, kitartás, következetesség és sikeresség jellemzi. Az évek során tevékenységeivel kivívta a lakosság bizalmát és elismerését.

TERSTYÁNSZKY ÖDÖN DÍJ
Sárközi László magyar-történelem szakos tanár, de edzői képesítést szerzett labdarúgásban és kézilabdában is. Alapon kezdte pályáját, majd Sárbogárdon, a Mészöly Géza Általános Iskolában 1980-tól negyedszázadig dolgozott. 1994-2002. között önkormányzati képviselőként közéleti feladatokat is vállalt.
   Kézilabdázó tanítványaival országos eredményeket ért el. Alapon meghonosította a kézilabdát, úttörő olimpián nyolcszor került országos döntőbe, ebből kétszer országos úttörő olimpiai bajnok lett a csapata. Sárbogárdon is felkarolta, megszervezte a diákok kézilabda-sportéletet, hatszor voltak országos döntőben.
   Edzői munkájának eredményessségét jelzi, hogy több tanítványa az NB I-ben, illetve a nemzeti ifjúsági válogatottban is sikereket ért el.
   Sárközi László jelenleg is aktív résztvevője a sárbogárdi sportéletnek és a közéletnek.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY DÍJ
Jakab Andrásné alapító tagja a Fejér Megyei Népművészeti Egyesületnek és a Fehérvári Kézművesek Egyesületének. Aktív részese a Magyar Csipkekészítők Egyesülete és a Magyarországi Csipkeközpont Alapítvány tevékenységének is. Kiemelkedő érdemei vannak abban, hogy Székesfehérváron jelentős csipkekészítő műhely alakult ki.
   Tanítványaival alakították meg a Megyei Művelődési Központban a csipkeszakkört, amely Fehérvári Csipkebokor néven ma is magas színvonalon működik. Kiváló szakmai munkájának, erőfeszítéseinek eredménye a Fehérvári Csipkehét nevű nyári országos alkotótábor, amelyet első alkalommal 1994-ben rendezett, s amely ma már rangos, nemzetközi alkotótábor. Oktató tevékenységét a csipkekészítés, a magyar népművészeti hagyományok iránti elkötelezettség motiválja. Tudását, ismereteit kiváló pedagógiai érzékkel adta át tanítványainak.
   Jakab Andrásné jelentős alkotó munkát is folytat: részt vett megyei, regionális és országos pályázatokon, kiállításokon, ahol számos első díjat kapott.
   A csipkekészítő kismesterség kiemelkedő műveléséért, a népművészeti mozgalomban végzett közösségi tevékenységért rangos országos elismerésekben részesült.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY DÍJ
László Zsolt Fejér megyei költő, szerkesztő, a megyei irodalmi, szellemi élet megbecsült alakja.
Az Államigazgatási Főiskolán 1991-ben szerzett igazgatásszervezői diplomát, majd 1998-ban környezetvédelmi igazgatásból szakdiplomázott. Jelenleg a Székesfehérvári Körzeti Földhivatal vezetője.
   Közel 3 évtizede ír verseket. Az 1970-es évek végétől folyamatosan publikál napilapokban, folyóiratokban és antológiákban, például az Életünk, a Kortárs, a Hitel, a Pannon Tükör, a Székelyföld, a Kalligram, az Új Forrás, a Magyar Műhely, az Árgus című lapokban.
   A Vörösmarty Társaság vezetőségi tagja. 2002 óta tagja a Magyar Írószövetségnek, a szervezet közép-dunántúli írócsoportjának titkára. Az Árgus című fehérvári folyóirat munkatársa volt, a versrovatot gondozta évekig. Jelenleg a Bástya című antológia irodalmi szerkesztője. Eddig öt saját verses kötete jelent meg.

WEKERLE SÁNDOR DÍJ
Dr. Miskolczi László 1977-ben a Dunaújvárosi Délszláv Klub alapító tagja volt. Sokat fáradozott, hogy az általa ismert és kedvelt délszláv táncokat minél többen megszeressék, és elsajátítsák. A rendszerváltozáskor a klub átalakult Dunaújvárosi Horvátok és Szerbek Egyesületévé. A tagság az egyesület elnökévé választotta.
   2002-ben kezdeményezte a horvát kisebbségi önkormányzat megalakulását, melynek elnöki feladatkörét a mai napig betölti. Nemzetiségi napot, horvát művészek kiállítását rendezi, irodalmi esteket szervez. Az általa kezdeményezett táncház ma is sikeresen működik, dunaújvárosi fiatalok horvát táncokat tanulnak, és ismerkednek déli szomszédunk kultúrájával.
   Látogatásokat szervez a horvát nemzeti parkokba és történelmi helyekre, népszerűsíti oktatási intézményeiket.
   Nyelvtanfolyamokat szervez, az alapvető nyelvi ismeretek elsajátításában segíti a Horvátországba utazókat.
   Dr. Miskolczi László több mint 3 évtizede szervezi, irányítja a dunaújvárosi horvátok érdekvédelmi, kulturális tevékenységét. Igényes, dinamikus közéleti, kulturális munkával törekszik arra, hogy minél többen megismerjék, megszeressék a horvát kultúrát.

WEKERLE SÁNDOR DÍJ
Schwartz Alajos Móron, német nemzetiségi családból származik, magát is büszkén német nemzetiséginek vallja.
   A Balinkai, majd Pusztavámi Szénbányáknál dolgozott pénztárosként, 4 évtizedes munkássága elismeréséül kormánykitüntetésben részesült.
   Hosszú évek óta foglalkozik a móri németség történetével, néprajzával, gyűjti, és őrzi a tárgyi emlékeket. Gyűjtő és kutató munkáját két kiadvány is tartalmazza, melyek közül „A móri németség története és élete” című könyve hiánypótló mű a történészek és néprajzosok körében. 2007-2008-ban adatközlője, segítője volt az ELTE Germanisztikai Intézet által készített Német Nyelvi Atlasznak.
   Nyugdíjas kora ellenére aktív közéleti tevékenységet folytat: megszervezte és működteti a a nyugdíjas klub hagyományőrző kórusát és néptánccsoportját. A csoporttal a móri és a megyei rendezvényeken rendszeresen szerepel. Rendhagyó németórák keretében gyarapítja a gyerekek néprajzi ismereteit. Alapítója és aktív tagja a móri hagyományőrző klubnak. A helytörténeti vetélkedőkön, német nyelvű megyei és országos szavalóversenyeken a zsűri munkájában közreműködik, mint a nyelvjárások kiemelkedő ismerője.