Isten hozta nálunk!
Önkormányzat
- Fejér Megyei Önkormányzat
- Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezet
- Nemzetiségi Önkormányzatok
- Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács
- Albensis Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.
- Fejér Megyei Értéktár
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Partnerség 2021-2027
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum
- Választás
- Kapcsolat
- Közérdekű adatok
- Fejér Megyei Klímastratégia és Éghajlatváltozási Platform
- Fejér megyei felzárkóztatás- politikai együttműködés fejlesztése
- kitüntető cím és díjak
- A 2021-2027 tervezési időszak stratégiai szintű előkészítése Fejér megyében
- A 2021-2027 időszak projektszintű előkészítése Fejér megyében
- Kincsestáj kerékpárút
- Fejér megyei identitás elősegítése térségi szemléletben
- Fejér megye és Tusnádfürdő testvérkapcsolata
- Mór-Bodajk kerékpárút
- E-önkormányzat
Foglalkoztatás
KÖZADATKERESŐ
Közhírré tétetik
Fejér megye számos településén zajlanak húsvét időszakában locsoló bálok, kézműves foglalkozások, tojásgurító versenyek, rajzpályázatok, néprajzi kiállítások. Hagyományőrző egyesületek, művelődési házak, iskolák, óvodák különböző, változatos rendezvényekkel, színes programokkal készülnek és ünnepelik a húsvétot, melyre természetesen várják más megyékből ideérkező kirándulókat, látogatókat és a turistákat is.
Az ünnephez számos népszokás is kapcsolódik, amelyek ma is elevenen élnek városon és falun egyaránt. Ezek közül a két legnépszerűbb a locsolkodás és a tojásfestés.
A locsolás módját illetően számos változat ismert a vödörrel való öntözéstől a „szagos vízzel”, a kölnivel való locsolkodásig. A fiúk népi mondókákkal, locsoló versekkel köszöntik a lányokat.
A húsvéti locsolkodás és tojásajándékozás hagyománya manapság ma főként a gyerekek körében él tovább. A locsolás a megtisztulást szolgálja. A húsvéti locsolás köszöntő versei szinte az egész országban hasonlóak, ismertek. Locsolás helyett néhány faluban a lányok megvesszőzése a szokás. Ma is él Pázmándon a húsvéti sibálás szokása, mely Fejér, Veszprém, Komárom és Pest megyék szlovák telepítésű falvaira jellemző.
A locsolásért ajándékozott húsvéti tojás az ünneppel szoros kapcsolatban van. A húsvéti tojás fogyasztásának jótékony hatást tulajdonítanak. A húsvét ünnepéhez kapcsolódó gondolatkörnek megfelelően az élet megújulásának, az újjászületésnek az eszméje társul a piros tojáshoz. A tojásra írt motívumok viszont óvó védő, bajelhárító értékű jelképek, szimbólumok. Piros tojást ajándékoznak a nagylányok a legényeknek, nagyszülők, szülők pedig a gyermekeknek. A húsvéti tojásfestést az asszonyok, lányok végzik. Régebben házi festékanyagokat (hagymalevet, zöld dióhéjat stb.) használtak fel színezésre. A festett tojás legelterjedtebb színe a piros. Ezzel magyarázható, hogy szinte az ország minden táján pirostojás a neve. Jellegzetes húsvéti ételek a főtt-füstölt sonka, főtt tojás, egyes tájakon a kocsonya.
A tojásfestés egyik módja a megírás. Az írókát, melynek fém a vége forró viaszba mártják és különféle mintákat rajzolnak a megfőtt tojásra. A tojást végén bezsírozzák, hogy fényes legyen. Beszélhetünk karcolásról is. Divatos a tojáspatkolás és készítőjének nagy kézügyességgel kell rendelkeznie. Van olyan mester, aki egy tojásra patkót, sarkantyút, állati formát stb. is fel tud tenni. Ma már többen foglalkoznak vállalkozóként a tojáspatkolással.