Február 01: A Tisza Élővilágának Emléknapja

 

Február 02: A Vizes Élőhelyek Világnapja

 

Február 04: Rákellenes Világnap

 

Március 01: A Nukleáris Fegyverek Elleni Harc Nemzetközi Napja

 

Március 06: Nemzetközi Energiahatékonysági Nap

 

Március 14: Vízlépcsőellenes Világnap

 

Március 15: Fogyasztóvédelmi Világnap

 

Március 22: A Víz Világnapja

 

Március 23: Meteorológiai Világnap

 

Április 07: Egészségügyi Világnap

 

Április 10: Nemzeti Rákellenes Nap

 

Április 18: Műemléki Világnap

 

Április 22: A Föld Napja

 

Április 24: A Kísérleti Állatok Védelmének Világnapja

 

Április 30: A Méhek Napja Magyarországon

 

Május 10: Madarak és Fák napja

 

Május 15: Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

 

Május 15: Az Állat- és Növényszeretet Napja Magyarországon

 

Május 22: A Biodiverzitás Világnapja

 

Május 24: Az Európai Nemzeti Parkok Napja

 

Május 31: Dohányzásmentes Világnap

 

Június 05: Környezetvédelmi Világnap

 

Június 08: Óceánok Világnapja

 

Június 17: Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja

 

Június 21: A Nap Napja

 

Július 11: Népesedési Világnap

 

Június 25: Barlangok Napja

 

Július 31: Balatoni Halak Napja

 

Augusztus 06: A Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapja

 

Augusztus 09: A Világ Őslakosainak Nemzetközi Napja

 

Augusztus 16: Hontalan Állatok Világnapja

 

Szeptember 16: Az Ózon Világnapja

 

Szeptember 20: Takarítási Világnap

 

Szeptember 22: Autómentes Világnap

 

Szeptember 23: Nemzetközi Hulladékgyűjtő Nap

 

Szeptember 26: A Tiszta Hegyek Napja

 

Október első hétvégéje: Nemzetközi Madármegfigyelő Nap

 

Október 04: Az Állatok Világnapja

 

Október 2. szerdája: A Természeti Katasztrófák Megelőzésének Világnapja

 

Október 21: Földünkért Világnap

 

Október utolsó munkanapja: Takarékossági Világnap

 

November 17: Dohányfüstmentes világnap

 

November utolsó pénteke: Nemzetközi "Ne vásárolj semmit!" nap

 

 

 

 

 

 

Az Energiatakarékosság Világnapja felhívja a figyelmet többek között a túlzott mértékű energiafogyasztás káros környezeti hatásaira, a fosszilis energiahordozók felhasználásából eredő jelentős szén-dioxid kibocsátás és a klímaváltozás felgyorsulása közti összefüggésre, a nem megújuló energiahordozó-készletek (pl. kőszén, kőolaj, földgáz) kimerülésének felgyorsulására, a környezetkímélő, takarékos és hatékony, megújuló energiahordozókon alapuló energiafelhasználás fontosságára (mint pl. nap-, szél-, geotermikus-, víz-, biomassza-energia).

 

  

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége az 1992-ben, Dublinban megtartott 47. közgyűlésén döntött arról, hogy a Víz Világnapját minden évben március 22-én legyen. Az ENSZ tagországai a Víz Világnapja létrehozásával szeretnék felhívni a világ figyelmét arra, hogy a Földünk egyik legnagyobb kincse: az édesvízkészlet nem kifogyhatatlan forrás, hanem egy rendkívül sérülékeny környezeti elem, ezért készleteinek és tisztaságának megőrzése érdekében jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk a környezetünk védelmére. A vízhiány jelenleg is globális szintű probléma: közel 2 milliárd ember küzd a Földön ivóvíz-ellátási problémával. A klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebbé válik az időjárás világszerte, ami a Föld egyes részein aszályokat, máshol viszont a heves esőzéseket, pusztító viharokat, hurrikánokat okoz, ami bel- és árvizeket, földcsuszamlásokat eredményezhet. A környezetszennyezés a felszíni és felszín alatti vizeink készleteit is veszélyezteti, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa függhet attól, hogy miképp gazdálkodunk a vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk vizeinket.

 

 

 

Az 1950 március 23-án, Genfben ezen a napon lépett hatályba a Meteorológiai Világszervezet (WMO) alapokmánya. (A Meteorológia Világszervezet az ENSZ intézményeként, kormányközi együttműködés keretében végzi feladatát. Tevékenységei közé tartozik a globális meteorológiai jelzőszolgálat hálózatának kiépítése, mely az internet és a műholdas kapcsolatok segítségével folyamatosan tájékoztatja a tagállamokat az időjárás változásairól. A Szervezet Globális Légkörmegfigyelő Rendszere figyelemmel kíséri a légkör kémiai összetételét: az üvegházhatású gázok, ózonréteg, ultraibolya sugárzás alakulását, a légszennyező anyagok, radioaktív izotópok transzportját).

A klímaváltozás miatt egyre jelentősebb a légköri jelenségek kutatásának, a meteorológiai előrejelzések szerepe, az időjárás és éghajlat gazdasági és társadalmi hatásainak elismertsége, hiszen az időjárással kapcsolatos információk alapvető fontosságúak a legtöbb társadalmi-gazdasági tevékenységben (a meteorológiai előrejelzéseknek különösen nagy szerepe van többek között a mezőgazdasági termelés, a vízkészletekkel való gazdálkodás, az elsivatagosodás elleni küzdelem, a biztonságos és hatékony szállítás, a légszennyeződés ellenőrzése, a villamos-energia előállítása és elosztása, a szabadidős tevékenységek szervezése és a biztosításipar területén is).

 

 

 

A Föld Napját 1970 óta ünneplik a világon, hazánkban 1990-től. A Föld Napja Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató nevéhez fűződik, aki 1970. április 22-én egy mozgalmat indított el a Föld védelmében, melynek hatására szigorú törvények születtek az USA-ban a levegő és a víz védelmére, és számos környezetvédő szervezetek alakult. A Föld Napján világszerte szerveznek különféle környezet- és természetvédelmi programokat - pl. faültetéseket, környezetvédelmi vetélkedőket, természetvédelmi akciókat, hulladékgyűjtést.

 

  

A természeti környezet egyre erőteljesebb kizsákmányolása, elszennyezése, kedvezőtlen átalakítása miatt drasztikus mértékben lecsökkent többek között a mezőgazdasági szempontból hasznos madarak száma, melynek hatására 1902-ben, Párizsban az európai országok egyezményt kötöttek a szárnyasok védelmének érdekében. Ugyanebben az évben, a világon először Magyarországon, Chernel István ornitológus szervezte meg a Madarak és Fák Napját.

A világnap ünneplői e napon a természeti értékekkel ismerkednek, fákat ültetnek, tanulmányozzák a különböző madárfajokat, madárfészkeket és odúkat építenek.

 

Kiemelt jelentősége van Fejér megye páratlan természeti értékei megismerésének és védelmének, a sérülékeny élőhelyek, növény- és állatfajok és az egyre csökkenő kiterjedésű zöldfelületek megőrzésének, bővítésének, ami mindannyiunk felelőssége!

Megyénk élővilága, s ezen belül madárvilága rendkívül változatos, s a háborítatlan természeti területek fajgazdag madárállományának megfigyelése kivételes élményt nyújthat mindenki számára.

 

A madárvédelemmel kapcsolatos főbb információk, országos rendezvények a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján találhatók (mme.hu, többek között a Madárbarát kert, - iskola, - óvoda, - munkahely és - panel programokról).

  

  

Az ENSZ közgyűlése 2000. december 20-án a Biológiai Sokféleség Világnapjává nyilvánította május 22-ét .

A biodiverzitás - azaz a biológiai sokféleség (a növény- és állatfajok változatossága) - teszi lehetővé a természetes kiválasztódás útján a megváltozott környezethez történő alkalmazkodás képességét. Minél kevesebb féle faj létezik, annál nehezebben alkalmazkodik, fejlődik az élővilág egésze.

 

1992-ben, Rio de Janeiroban tartott „Föld Csúcs” konferencián született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény, mely a Föld élővilágának globális szinten felgyorsult csökkenésére hívja a figyelmet. 2002-ben, a johannesburgi csúcstalálkozón a kormányok egyetértettek abban, hogy 2010-ig meg kell állítani a biodiverzitás csökkenését (a szakemberek véleménye szerint ezt a célt sajnos nem sikerült eddig megvalósítani). (A Biológiai Sokféleség Egyezmény hivatalos honlapja: http://www.cbd.int/).

A biológiai sokféleséget leginkább az élőhelyek csökkenése: a városok terjeszkedése, a természeti területek beépítése, a közlekedési utak, az intenzív mezőgazdasági termelő rendszerek, külfejtések, az erdők, óceánok, folyók, tavak és a talaj túlzott kihasználása és szennyezése, az idegen fajok inváziója, a környezetszennyezés, valamint az éghajlatváltozás váltja ki. Az állat- és növényfajok képtelenek felvenni a küzdelmet az őket és élőhelyüket érő drasztikus hatásokkal.

 

Az ENSZ a 2010-es évet a Biodiverzitás Nemzetközi Évének jelölte ki annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a fajok most is zajló elvesztése az emberiség jövőjét, jólétét is veszélyezteti az egész világon, csökkenése, a fajok elvesztése pedig hosszú távon akár az emberiség pusztulását.

 

A biodiverzitás csökkenésének felgyorsulása: a szakmai kutatások, becslések szerint naponta több tucat állat és növényfaj pusztul ki végérvényesen és több ezer faj szorul fokozott védelemre a kihalás elkerülése érdekében. A folyamat számos értékes állat- és növényfaj végleges eltűnését jelenti. A biodiverzitás csökkenése az emberiség káros tevékenységei miatt közel százszor gyorsabb, mint a kihalás természetes üteme.

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a biológiai sokszínűség elvesztése a klímaváltozás mellett a legnagyobb környezeti probléma, és Európa őshonos madárfajainak 43 százalékát, a pillangók 45 százalékát a hüllők 45 %-át, valamint az édesvízi halfajok 52 %át fenyegeti a kihalás veszélye.

 

Lehetőségek a biodiverzitás védelmére: a növény- és állatfajok kihalásának, a természetes élőhelyek pusztításának, beépítésének megakadályozása kizárólag úgy mérsékelhető, ha az emberek gyökeresen megváltoztatják a természeti környezettel való kapcsolatukat: nem leigázzák, hanem kíméletesen, környezettudatosan gazdálkodnak a természeti területekkel, felelősség- és tiszteletteljesen bánnak az élőlényekkel, élőhelyekkel.

 

Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer: hazánk biológiai sokfélegének kutatására és megőrzésére kialakított, országos szintű biodiverzitás-monitorozó rendszerről további információk a www.természetvédelem.hu/nbmr c. honlapon találhatók.

 

A „Fejér Megye Biodiverzitása” – megyei természetvédelmi kutatási pályázat: A Fejér Megyei Önkormányzat Szakbizottsága több évvel korábban indította útjára a „Fejér megye biodiverzitása” c. természetvédelmi kutatási pályázatot, a megyében működő iskolák számára. A program keretében az iskolák kiválaszthatnak egy-egy területet, melyen több hónapon át kutatják a növény- és állatfajokat, természetfotókat készítenek, feltárják az élővilágot zavaró, veszélyeztető jellemzőket, javaslatot tesznek a terület biodiverzitásának megőrzésére, javítására.

 

  

  

Az 1973-ban alakult Europarc Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) kezdeményezésére 1999. óta ünnepeljük május 24-én az Európai Nemzeti Parkok Napját, annak emlékére, hogy 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban (9 park).

A 34 országból álló Szövetség több mint 400 védett területéért felelős. A szervezetet azért alapították, mert a nemzeti természetvédelmi célkitűzések megvalósítása terén csak hatékony nemzetközi összefogással, a tapasztalatcserével, az élőhely-védelmi programok és a természetmegőrzési politika összehangolásával lehet tartós eredményeket elérni.

 

A Világnap az Európában levő valamennyi nemzeti park és egyéb természetvédelmi terület páratlan értékeinek megőrzésére, a természetvédelem jelentőségére hívja fel a figyelmet és „igyekszik minél szélesebb társadalmi támogatást szerezni.

A Világnap alkalmából az európai nemzeti parkok különféle programok keretében mutatják be a nyilvánosság számára a tevékenységeiket, védett értékeiket.

 

Magyarországon 1973-ban nyílt meg az első nemzeti park: a Hortobágyi Nemzeti Park. Jelenleg tíz nemzeti park található hazánk területén (a megalakulásuk szerinti időrendben: Hortobágyi, Kiskunsági, Bükki, Aggteleki, Fertő-Hanság, Duna-Dráva, Körös-Maros, Balaton-felvidéki, Duna-Ipoly, Őrségi Nemzeti Park).

 

A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.

 

A hazai nemzeti parkok a Nemzeti Park Igazgatóságok irányítása alá tartoznak (honlapjuk: www.nemzetipark.gov.hu).

Fejér megye területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik (honlapja: www.dinpi.hu).

 

 

  

Az ENSZ 1972 június 5-én, Stockholmban környezetvédelmi világkonferenciát hívott össze „Ember és bioszféra” címmel, melyen e a napot nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánították.

 

A Világnap felhívja a figyelmet a Föld és élővilága változatosságának megőrzésére, a természet kizsákmányolásának megállítására, a környezeti elemek (víz, talaj, levegő) szennyezésének megszüntetésére, a környezetpusztítás visszaszorítására, az erdők kiirtásának és valamennyi természetes élőhely felszámolásának, beépítésének megelőzésére ill. mindezekkel kapcsolatosan az emberiség kiemelt felelősségére és a szükséges szemléletváltás haladéktalanságára.

Minden emberi cselekedet hatással van a környezetre, és a környezet is hatással van az emberi életre, ezért mindenkinek felelősséget kell vállalnia és hatékonyan fel kell lépnie a helyi és globális környezetünk megóvásáért.

 

Június 17: Az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja

1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, azóta ez a nap az elsivatogosodás és aszály elleni küzdelem világnapja.

A világnap felhívja a figyelmet az emberiség a környezetpusztító tevékenységei miatt egyre nagyobb mértékben pusztuló, elsivatagosodó szárazföld védelméhez szükséges nemzetközi összefogásra, a szárazság világméretű negatív hatásaira.

A klímaváltozás miatt növekvő szárazság hatására egyre több helyet veszélyeztet a sivatagok gyorsuló terjeszkedése. Az elsivatagosodás és aszály az érintett területek őshonos növény- és állatvilágának kipusztulása, elvándorlása mellett több millió ember élelem- és ivóvízellátását is veszélyezteti.

 

 

A nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük a Nap Napját. Az ünnep egyik fő célja, hogy felhívja a figyelmet a napenergia hasznosítására, mely az egyik legjelentősebb megújuló energiaforrás.

Hazánkban 1994-ben rendezte meg először a Nap Napját a Magyar Napenergia Társaság.

 

A napenergia hasznosítása hazánkban még sajnos nem eléggé elterjedt, ami leginkább a napenergia-hasznosításhoz szükséges berendezések magas költségére vezethető vissza. Ugyanakkor egyre bővül a kínálata hazánkban is a napkollektoroknak, napelemeknek, már napenergia-hasznosító tetőcserepet is gyártanak.

A napenergia hasznosításának európai népszerűsítésére elindított NAPKORONA BAJNOKSÁG programhoz hazánk is csatlakozott 2009-ben. (A Bajnokság keretében az első díjat a fajlagosan legtöbb napenergia-rendszerrel rendelkező város vagy község nyeri el. További részletek napkoronabajnoksag.hu c. honlapon).

 

 

 

Az ENSZ kezdeményezésére jött létre az Ózonpajzs Világnapja, melyet Magyarországon 1995-től tartanak meg.

A sztratoszférikus ózonkoncentráció csökkenése az ózonpajzs vékonyodásában, az „ózonlyuk” növekedésében mutatkozik meg. (Az Antarktiszon már l982-ben alacsony sztratoszférikus ózonkoncentrációt észleltek, majd l985-ben megállapították, hogy l977 és l984 között a tavaszi évszakban az ózontartalom 40 %-kal csökkent, tehát „ózonlyuk” keletkezett. 1992-ben az északi földrészen felfedezték a „második ózonlyukat”).

Az ózonréteg feladata (az élővilág szempontjából) a Napból érkező káros ultraibolya sugárzás elnyelése. A légkörbe kerülő atomi klór, fluor, bróm pusztítja az ózonréteget, és a téli hónapokban ózonlyuk kialakulásához vezet a Föld sarkai felett. Károsíthatják az ózonréteget különböző ipari termékek, az erdőtüzek és a fák bomlása során képződő klórmetán is.

Az ózonlyuk miatt az UV-B sugárzás erőssége a földfelszínen közel a duplájára növekedhet, melynek az emberre és más élőlényekre is komoly hatása van. Az ilyen erősségű UV-B sugárzás könnyen okoz bőrrákot, bőrbetegségeket és káros hatással van a szemre is. A növényeknél növekedési rendellenességekhez vezethet és számos, ma még nem ismert következménye lehet az élővilágra (különösen a tengerben elő planktonok és a puhatestűek fejlődésére és szaporodására).

 

Svédország volt az első ország, amely (1978. jan. 23-án) betiltotta az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát.

Az ózonlyuk kialakulásának megelőzése érdekében született a montreali (l987. október 16-án) és a kiotói nemzetközi egyezmény, melyekben az aláíró országok vállalták, hogy csökkentik az ózonréteget romboló kémiai anyagok kibocsátását, a halogénezett szénhidrogének gyártását és felhasználását. 1985 márciusában a kormányok elfogadták az ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezményt. 1997-ben elfogadták az ózoncsökkentő gázok teljes kivonását. Ennek köszönhetően a főbb ózoncsökkentő vagyi anyagok használata 80%-kal csökkent, ennek ellenére a CFC-gázok (klórozott és fluorozott szénhidrogének) illegális kereskedelmét évi 25000 tonnára becsülik

Egy 2003-as tudományos bejelentés szerint a CFC gázok nemzetközi betiltásának köszönhetően az ózonréteg pusztulása lelassult. A bejelentést földi és műholdas műszerek vizsgálataira alapozták.

Az ózonnak a földközeli légkörben káros hatása is van: mint levegőszennyező anyag, üvegházgázként viselkedik, vagyis gátolja a hő visszasugárzását. Emellett a közvetlenül belélegezhető ózon légúti betegségek kialakulását idézheti elő.

 

 

 1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szeptember 20-ra meghirdette a Takarítási Világnapot, amelynek célja a környezet megtisztítása, hulladékmentesítése. Az akció Ausztráliából indult, ahol 1989-től szervezik az országos nagytakarítás napját (minden évben szeptember 3. hétvégéjén).

A világnap jelszava: „Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon!”

A Takarítási Világnapon hazánkban is számos civil szervezet, intézmény stb. szervez különböző helyszíneken takarítási, hulladékgyűjtő akciókat, melyekhez bárki csatlakozhat.

 

 

 

 Az európai autómentes napot 1998 óta ünneplik szeptember 22-én. A világnap fel kívánja hívni a figyelmet

a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, településképi problémákra, balesetveszélyességre, a környezetbarát közlekedési módok használatának fontosságára, a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére.

 A rendezvény egyik hosszú távú célkitűzése az, hogy rávegye az autóval közlekedő polgárokat, hogy az utazáshoz fenntartható alternatív, környezet- és egészségbarát közlekedési módokat (pl. kerékpár, vonat, villamos, elektromos ill. hibrid autók) vegyenek igénybe. Ennek elősegítésére sok helyen a közösségi eszközöket díjtalanul lehet igénybe venni ezen a napon.

Az európai autómentes naphoz szorosan kapcsolódik az európai mobilitási hét rendezvénysorozata, amelyet 2002 óta minden évben szeptember 16-22 között rendeznek meg. A programhoz ma már évente több ezer európai település csatlakozik - hazánkban is egyre több helyen rendezik meg.

 

 

  

Az akció legfontosabb célja, hogy minél több emberrel megismertessék a madárvédelem jelentőségét, a madárvilág csodálatos változatosságát, ugyanakkor sérülékenységét.

A rendezvény egyben verseny is Európa országai között, Magyarország eddig kiváló eredményeket ért el, évek óta mindig az első három helyezett között szerepel. Az országok abban versenyeznek egymással, hogy hány helyszínen, mennyien vettek részt a megfigyelésben, és hány madarat láttak. A versenyen Magyarország az utóbbi években mindig az első három helyezett között szerepelt.

A madármegfigyelő napokon minden megyében madárles túrákon lehet részt venni, Fejér megyében is több helyszínen, pl. a Dinnyési-Fertőn, Seregélyes-Elzamajornál, Sárréten, Nadapnál is szoktak programokat tartani.

A programot Európában a BirdLife International, Magyarországon pedig tagszervezete, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szervezi. A házi madármegfigyelések adatait részükre kell beküldeni (a megfigyelés helyszínét, a résztvevők számát, a megfigyelt madarak összlétszámát, a három leggyakoribb madár nevét és számát, valamint a ritka vagy érdekes madarak jelenlétét).

Az MME több folyamatos madárvédelmi programot is szervez az oktatási intézmények, magánszemélyek részére is, mint pl. a „Madárbarát Kert”, a „Madárbarát Iskola”, Madárbarát Óvoda” programok (részletei az mme.hu honlapon).

 

 

Az Állatok Világnapja Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentjének napján, október 4-én van, azonban világszerte, így 1991 óta Magyarországon is minden év októberének első vasárnapján emlékeznek meg róla.

A világnapon eredetileg a vadon élő állatok védelmére figyelmeztettek és pusztításuk ellen tiltakoztak, ma már azonban valamennyi védtelen élőlény megóvására felhívják a figyelmet. E napon szoktak megemlékezni a háztáji állatok világnapjáról is.

Ezen a napon megtartott rendezvények keretében felhívják a figyelmet arra, hogy a haszonelvű, felelőtlen, etikátlan állattartásnak, -szállításnak, -kereskedelemnek világszerte sok védtelen állat esik áldozatul.

Hazánkban az állatvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítését segíti az állatok védelméről és kíméletéről szóló - a 2011. évi CLVIII. sz. törvénnyel módosított - 1998. évi XXVIII. törvény, a kedvtelésből tartott állatok tartásának és forgalmazásának előírásairól szóló 41/2010. (II. 26.) számú Kormányrendelet,  ill. a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló - a 178/2009. (XII. 29.) FVM rendelettel módosított - 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet.

Az állatvédelmi törvény tartalmazza többek között az állattartással, veszélyes állatokkal, ebnyilvántartással, állatkísérletekkel, állatvédelmi bírsággal, állatkereskedésekkel, állatpanziókkal, állatszállítással kapcsolatos szabályozásokat. E jogszabályokban foglaltak hatékony megvalósítása érdekében alakultak többek között az állatvédőrségek.

 

 

 1991. október 21-én az IUCN (Világ Természetvédelmi Unió), a WWF és az UNEP összefogásával megszületett a „Földünkért” címmel egy új élővilág megőrzési stratégia. E világnap legfontosabb üzenete, hogy az emberiség élete és környezetének sorsa alapvetően összekapcsolódik, ezért alapvető érdekünk és egyben hatalmas felelősségünk is a környezetünk hosszú távú megóvása, a természeti értékek megőrzése. Magyarországon 1992 óta ünnepeljük.

 

 

 

 E Világnap lényegében egy vásárlási szünetet jelent, mellyel arra kívánják fölhívni a figyelmet, hogy a fogyasztói társadalom, a reklámok, divat által diktált túlfogyasztás számtalan káros környezeti és társadalmi következménnyel jár. A média arra ösztönöz, hogy minél több, minél gyorsabban és minél drágábban kielégítendő szükségletünk legyen, miközben a fogyasztási termékek előállítása többnyire hosszú távon fenntarthatatlan mértékben veszi igénybe környezetünket. Egyre súlyosabb környezetterhelést okoz a fogyasztási cikkek hatalmas mennyiségben való előállításának nyersanyag- és energiaigénye, ill. fogyasztásuk során keletkező hulladék és a szállításukkal kibocsátott különböző szennyezések.

A túlfogyasztás jelenségét szemlélteti az „Ökológiai Lábnyom”, ami megmutatja, Föld hány hektár területe tartja el az egyes embereket a jelenlegi fogyasztási szintjükön. Az ökológiai lábnyomok összehasonlítása szerint ha mindenki olyan mértékben fogyasztana (energiát, nyersanyagot, stb.) mint például az USA állampolgárai, akkor 6 darab Földre volna szükség, egy átlagos magyar ember fogyasztási igényeinek kielégítéséhez pedig három bolygóra volna szükségünk!