Több, mint hatvannyolc millió forintos fejlesztés zárult le az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében 2012. március 30-án. A múzeumi szakemberek elképzelései alapján létrejött látványtár tárgyi és könyvanyaga kapcsolódik az épületben megtekinthető állandó néprajzi kiállításhoz és az időszakos kiállításokhoz is. 

A látványtár a múzeumalapító előd Marosi Arnold nevét viseli. A látogatók a felújított és korszerű infrastrukturális eszközökkel felszerelt térben különleges művelődéstörténeti, múzeumtörténeti időutazást tehetnek.

A Fejér Megyei Múzeumok Országzászló tér 3. alatti épülete, a „régi” múzeumépület. Az Országzászló téri épülethez kötődik Marosi Arnold ciszter tanár tevékenysége az 1910 és 1939 közötti években. A 20. század első felének polihisztor tanára élesztette újjá a múzeumügyet a megyében és a városban, és erre az időszakra esik a fehérvári múzeum első virágkora.

A Marosi Arnold vezetése alatt kialakult múzeumi törzsgyűjteményre alapozva kívánja az új látványtár bemutatni a századelőn egységként kezelt múzeumi gyűjteményt. A kor szellemét megidézve jeleníti meg a klasszikus muzeológiai tudományágakat – régészet, művészettörténet, néprajz – a törzsgyűjtemény tárgyi anyagán, valamint a múzeumi könyvtár muzeális és szakkönyv anyagán keresztül.

A látványtár öt helyiségben valósult meg az épület földszintjén. Két helyiségben a régészet, művészettörténet és néprajz tudományágak könyvanyagának, valamint a könyvtár muzeális anyagának egy része nyer elhelyezést. A boltíves helyiségbe került a törzsgyűjtemény tárgyi anyaga; ez a tér foglalja magában a muzeológiai szakágak és a gyűjtemények szétválasztása előtti klasszikus régiségtárat, másrészt alapjául, kiindulópontjául szolgál a művelődéstörténeti múzeumpedagógiai foglalkozásoknak.

A látványtárban időről időre sor kerül egy-egy kiválasztott mű vagy tárgy egyedi megjelenítésére, lehetőséget teremtve annak részletes állományvédelmi, történeti, múzeumtörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti szempontú bemutatására.

A régiségtár mögötti helyiség a háttértár, mely biztosítja a törzsanyaghoz még szervesen hozzátartozó gyűjteményi egységek elhelyezését, megteremtve az időszakonkénti csere, állagmegóvás, kutathatóság lehetőségét.

A termeket összekötő helyiségben került elhelyezésre az IKT (érintőképernyős, információs) modul, amelyen a feldolgozott anyag és a múzeumi könyvtár folyamatosan épülő digitális katalógusa érhető el. A látványtári gyűjteményi anyag történeti, művelődéstörténeti, műtárgyvédelmi szempontú bemutatását tablók és szóróanyagok is segítik.

A fejlesztés összesen mintegy 185 m2-t érintett, ebből 145 m2 a látványtár. A terekben teljes körű fűtés- és világításkorszerűsítés történt, a fogyatékkal élő múzeumlátogatók akadálymentesen tekinthetik meg a tárgyakat.

Marosi Arnold földrajz-természetrajz szakos tanár, nagytekintélyű szakember, közéleti ember, aki számos megyei és országos társadalmi és szakmai szervezet tagja, régész, író, kiváló szervezőegyéniség, igazi múzeumi szakember volt. A városba kerülve első igazgatójává választotta az újjáalakuló Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület. A szervezet célja a gyűjtemény gyarapítása, a város és a megye kulturális életének fellendítése, rendezvények, előadások szervezése volt. Munkatársainak segítségével már 1910-ben elkezdte a meglévő anyag restaurálását, és a tevékenysége alatt jelentősen gyarapodó gyűjteményt a kor igényeinek megfelelően teljes egészében beleltározta, illetve nyilvántartásba vette. Marosi tudós, szervező munkája, egyénisége jelentette azt a hajtóerőt, amelynek nyomán a város és a megye történeti, régészeti, néprajzi, iparművészeti feltárása múzeumi keretek között elindulhatott.