A nemzeti ünnep székesfehérvári eseményei az egykori ’56-os sortűz helyszínén megemlékezéssel és koszorúzással kezdődtek. Dr. Vizi László Tamás történész ünnepi beszédében a rendszerváltó erővel bíró ’56-ról mint a demokratikus átalakulás szerves előzményéről beszélt. A Városház téren zenés, látványos utcaszínház idézte meg annak a generációnak a felnőtté válását, amely éppen 1956-ra vált nagykorúvá, és ragadott fegyvert az ország, a város szabadságáért. Az ünnepi programok hagyományosan színházi gálaműsorral zárultak, ahol átadták a megye kitüntetéseit. Dr. Cser-Palkovics András polgármester emlékéremmel mondott köszönetet a közösség nevében Csernay Ádámnak. 

 

 

Az Ötvenhatosok terén, az egykori 1956-os fehérvári sortűz Szabó-palota melletti helyszínén megemlékezéssel kezdődtek a város ünnepi programjai, tisztelegve a forradalom és szabadságharc hősei előtt. Dr. Vizi László Tamás történész, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese ünnepi beszédében a budapesti és a székesfehérvári történelmi eseményeket vette sorba és hasonlította össze, illetve rövid kitérőt tett az előző század forradalmi történéseire. „Ahogy 1948-49 forradalma politikailag előkészítette a kiegyezést, úgy vált 1956 forradalma a magyar demokratikus átalakulás szerves előzményévé. ’56 rendszerváltó erővel bírt. Nem véletlen tehát, hogy a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása 1989-ben éppen október 23-án történt meg. A ma Magyarországa éppen úgy 1956 történelmi múltjából és örökségéből táplálkozik, mint ahogy a kiegyezés nemzedéke táplálkozott 1848-ból. Azt gondolom, hogy ez az az üzenet és egyben politikai és morális felelősség is, amely minden felelős, gondolkodó magyar ember számára irányt mutat.” – fogalmazott a történész.

A megemlékezés közös koszorúját helyezte el az emlékműnél dr. Simon László kormánymegbízott és dr. Cser-Palkovics András polgármester. Fejet hajtottak továbbá az egyházak, a katonai és rendvédelmi szervek, a Tankerületi Központ, a Székesfehérvári Diáktanács, a Felsőoktatási Hallgatói Tanács, a politikai pártok, a nemzetiségi önkormányzatok, az 1956-os szervezetek, a hagyományőrzők, a nyugdíjas és civil szervezetek képviselői, majd a rendezvény résztvevői az emlékezés virágait helyezték el.

 

 

„1956-ban nagykorúak lettünk, és azt mondtuk: elég volt!”– a Városház téren utcaszínház formájában elevenedtek meg a történelmi események: a Miénk e föld! arról a generációról szólt, amely éppen 1956-ban vált nagykorúvá, és fegyvert ragadott a szabadságért. A színpadi jelenetek megidézték, ahogy a második világháború után óvodásként, majd lelkes úttörőként az iskolában ismerték meg a körülöttük lévő világot, és jobb kort reméltek, csodát vártak, miközben az önkényuralmi rendszer kiépülését élték meg. A csodát végül a forradalom hozta el, amely az egész nemzet gyógyulni akarását jelképezte: fegyverropogásban élte meg a szabadságot a sokat próbált nemzedék, emelt fejjel, összefogva mutatta meg a világnak, hogy valóban képes a csodára. A forradalom rendkívüli, időből kizökkentő pillanatait ezek a fiatalok, ezek a hősök vívták meg Székesfehérváron és országszerte. A fehérvári diákok előadásában a Szabad Színház művészei és a Teleki Blanka Gimnázium vegyes- és fiúkara, Cserta Balázs, Szarka Andrea és a 21 Gramm Akusztik működött közre. A darabot dr. Matuz János írta és rendezte.

 

A városi megemlékezések sora a Vörösmarty Színházban rendezett ünnepi gálaesttel zárultak, ahol elsőként dr. Cser-Palkovics András polgármester mondta el köszöntőjét. Beszédében kiemelte az ’56-os eszmék napjainkban is fontos mivoltát: „...Elege volt már mindenkinek a diktatúra kontrollálatlan erőszakosságából, a való élet és a szocialista társadalomátalakítás délibábjainak mérhetetlen távolságából. Elege volt már mindenkinek a Szovjetunió melletti látszatfüggetlenségből, valóságosan a csatlós-létből! Változás kellett, függetlenség, a nemzeti önrendelkezés visszaszerzése! Magyarságunk elengedhetetlen velejárója volt egész történelmünkben – és ma is az –, hogy fontos dolgainkról demokratikus úton magunk döntsünk, és ezt senki ne akarja felülírni! (...) Napjainkban is ezer kérdést vet fel, hogy a magyarság önazonosságát, kultúráját, értékrendjét és jövőképét érintő – vagy éppen fenyegető – folyamatokra hogyan kell reagálni, mi az, ami nemzetünknek jó, elfogadható, miben kell – vagy kellene – egyezségeket kötnünk, és miben kell megalkuvás nélkül kitartanunk.” - emelte ki a polgármester, aki köszöntője folytatásában a ma Székesfehérvárjára irányította a figyelmet. Kiemelte, hogy a város közössége a mindennapokban tudatosan tesz azért, hogy a jövő ne érje felkészületlenül: „Elért eredményeink mögöttünk már, előttünk feladatok hegye tornyosul. Nincs az a polgármester, képviselőtestület, önkormányzati hivatal vagy intézményrendszer, amelyik önmagában elégséges lenne ezek elvégzésére. Kell a támogató közösség, a másokért áldozatot is vállaló, munkája eredményében a jutalmát is megtaláló, büszke polgár is!” - zárta ünnepi gondolatait dr. Cser-Palkovics András.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében dr. Cser-Palkovics András Polgármesteri Elismerő Emlékéremmel jutalmazta az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tanúsított hazafias tetteiért Csernay Ádámot, a székesfehérvári születésű, 1956-os veteránt, aki egy fegyveres diákcsapat tagjaként részt vett a fővárosi harcokban.

 

Beszédet intézett az ünneplőkhöz dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke is, amelyben úgy fogalmazott: „Mai szabadságunk szülőhelye nem Nándorfehérvár, Eger vagy Pákozd-Sukoró, hanem a Parlament és a valamikori Földművelésügyi Minisztérium által közrezárt 3,5 hektárnyi föld. Ide gyűlt az elégedetlen kétszázezres tömeg huszonharmadikán, a rengeteg nélkülöző, üldöztetéseket és rettegést megélt ember, akik végre igazi változásokat akartak.” Kiemelte: 1956. október 23-a az ébredés napja volt az egész nemzet számára, a forradalom napjai mára - mint a nemzet többi harca - a magyarok vérévé lett és gerincükbe csontosodott. Ahogy elmondta, a magyar nép 1000 éves történelme során a szabadság népe volt, és az is kíván maradni. Köszöntőjét azzal a felhívással zárta, hogy őrizzük határainkat, védjük törvényeinket, keresztény és nemzeti hitünket, ügyeljünk a rendre ugyanazzal a bátorsággal és elszántsággal, amellyel ’56-os hőseink tették.

 

A színházi ünnepség keretében átadták a Fejér Megyei Közgyűlés elnökének elismeréseit:

 

A Fejér Megyei Közgyűlés elnökének dicséretében részesült Balla Regina főtörzsőrmester, a Magyar Honvédség 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató ezred forgalomszabályzójaként végzett kimagasló szakmai munkája, katonai pályafutása elismeréseként.

Elnöki dicséretet kapott Illés Mihály rendőr alezredes, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, Rendészeti Igazgatóság, Közlekedésrendészeti Osztály baleset–megelőzési kiemelt főelőadója, Fejér megye közrendje és közbiztonsága javításában nyújtott színvonalas, példamutató rendőri munkája elismeréseként.

Ugyancsak elnöki dicséretben részesült Kósa Krisztina címzetes rendőr százados, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, Székesfehérvári Rendőrkapitányság, Vizsgálati Osztály, Élet– és Ifjúságvédelmi Alosztály főnyomozója, Fejér megye közrendje és közbiztonsága javításában nyújtott kiemelkedő, elhivatott rendőri munkája elismeréseként.

Szintén elnöki dicséretet vehetett át Somogyi Zoltán ezredes, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság hadműveleti főnökként végzett kimagasló szakmai munkája, katonai pályafutása elismeréseként.

A díjátadásokat követően a gála a Vörösmarty Színház művészeinek műsorával zárult, akik előadásukkal az ’56-os melbourne-i olimpián részt vett, hős magyar sportolók előtt tisztelegtek.