Idén nyolcvanöt éves a fehérvári mentés. Ebből az alkalomból kétnapos programsorozatot szervezett a mentőszolgálat. Május 24-én megemlékezéssel vette kezdetét a nagyszabású ünnepség, két helyszínen helyeztek el koszorút.

 A megyeszékhelyen Dr. Kő Antal orvos sírjánál a Palotai úti temetőben, azt követően a hősi halott mentők emléktáblájánál helyeztek el koszorút a mentőnap alkalmából. Majd felvonulási ünnepség, emléktábla avatás és a mentőmajális programjai követték az eseményeket, ahol a látogatók megismerkedhetnek azokkal az eszközökkel, amelyekkel az egyenruhások dolgoznak és a mentés történetét bemutató kiállítást is megrendezik.

 

Woth Zoltán, az OMSZ székesfehérvári főápolója több mint húsz esztendeje dolgozik a mentőszolgálatnál. Az ápoló munkáját igazi hivatásnak tekinti és bár a mindennapok során akadnak számára nehézségek, mégsem lenne sohasem más, mint mentő. A fehérvári szolgálatnál Woth Zoltánhoz hasonlóan gondolkodik a legtöbb egyenruhás, és ez nemcsak most van így, hanem a 85 évvel ezelőtt, a megalakuláskor is ezekért a dolgokért vállalták a szolgálatot. Május 24-én és 25-én őket ünnepli Székesfehérvár.

 

Május 25-én, szombaton a Szent István Művelődési Házban folytatódnak a programok, ahol tudományos előadásokon vehetnek részt az érdeklődők. Az ünnepélyes megnyitó ünnepségen a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke oklevélben ismeri el a Fejér megyében lévő 12 mentőállomás dolgozóinak munkáját. Az ünnepségen Fejér Megyei Önkormányzat  nevében dr. Kovács Zoltán aljegyző köszönti a mentősöket és adja át az elismeréseket.

 

 A székesfehérvári mentéstörténetről eddig nem lehetett túl sokat tudni, a jubileumra azonban a Fejér Megyei Levéltár Igazgatója, Csurgai Horváth József feldolgozta az eseményeket. A kezdetekkor a tűzoltó egylet önkéntesei láttak el mentési feladatokat, majd a két szakma különvált egymástól.