Isten hozta nálunk!
Önkormányzat
- Fejér Megyei Önkormányzat
- Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezet
- Nemzetiségi Önkormányzatok
- Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács
- Albensis Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.
- Fejér Megyei Értéktár
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Partnerség 2021-2027
- Fejér Megyei Foglalkoztatási Paktum
- Választás
- Kapcsolat
- Közérdekű adatok
- Fejér Megyei Klímastratégia és Éghajlatváltozási Platform
- Fejér megyei felzárkóztatás- politikai együttműködés fejlesztése
- kitüntető cím és díjak
- A 2021-2027 tervezési időszak stratégiai szintű előkészítése Fejér megyében
- A 2021-2027 időszak projektszintű előkészítése Fejér megyében
- Kincsestáj kerékpárút
- Fejér megyei identitás elősegítése térségi szemléletben
- Fejér megye és Tusnádfürdő testvérkapcsolata
- Mór-Bodajk kerékpárút
- E-önkormányzat
Foglalkoztatás
KÖZADATKERESŐ
Közhírré tétetik
A Közlönyben megjelent, hogy a Sárbogárdi és az Enyingi Járáshoz tartozó 22 település a szabadvállalkozói zóna részeként kedvezőbb fejlesztési lehetőségekhez jut az elkövetkező öt évben - tájékoztatott Varga Gábor. Ennek jelentősége, hogy a hátrányos helyzetű térségeket hozza előnybe gazdasági téren, amely területen a legelmaradottabbak. Az elmúlt két évben a 2000 fő feletti településeken szinte mindenhol megtörténtek azok az infrastrukturális beruházások, amelyek mind környezetvédelmi téren, mind infrastrukturálisan is lehetővé teszik KKV-k telepítését a térségbe. Ehhez pluszként jött a szabadvállalkozói zónává válás, ami számos előnyt jelent az adópolitikában is. Például: aki oda telepíti a vállalkozását két évig nem kell 27%-os járulékot fizetnie, majd a harmadik évtől 14,5%-ot, a százmillió forintig a beruházásból pedig 80%-ot leírhat az adóból és a pályázat elbírálásánál is kedvezményekre jogosultak, akik ide szeretnék építeni a telephelyüket, székhelyüket. A Fejlesztésekért felelős miniszteri biztos elmondása szerint nagyon fontosnak tarja, hogy a felzárkóztatás gazdasági téren elkezdődjön Dél- Fejér megyében. Ezért a megyével közösen kidolgoztak egy térségi és gazdasági programot, amit közösen fognak benyújtani a kormánynak, amely a gazdaságfejlesztésen túl humáninfrastruktúra fejlesztést is tartalmaz. Így képzések, infrastrukturális fejlesztések, ehhez tartozó pályázati lehetőségek kihasználása: oktatás – képzés is részei lesznek.
Ezt követően a Top források 2007-2013-as időszakának lezárásával folytatta. A pályázatok lehívása erre az időszakra vonatkozóan 100%-os, eddig 8700 milliárd forintot fizettek ki és még 300-350 milliárd forintot fognak remélhetően december 31-ig. Bár mint mondta, ebben az időszakban kényszerpályán mozogtak, először fordul elő, hogy 100%-át tudják lehívni ennek a forrásnak, de a forrásfelhasználás forráselosztása lehetett volna még sikeresebb- így értékelt a miniszteri fejlesztési biztos. „Alapvetően a Top források lehívásában már arra koncentrálunk, hogy a 2014-2020-as időszak pályázatai, amelyek már kiírásra kerültek sikeresebbek legyenek, főként a hazai KKV-k számára. Lehetőség szerint az elkövetkező vidékfejlesztési TOP források pedig a célzott közösség számára hasznosuljanak.”-tette hozzá. Fejér megyére 32 milliárdos TOP forrás keret biztosított. Mi azon leszünk, hogy a Fejér Megyei Közgyűléssel és a megyei jogú városokkal közösen ezek a legjobban hasznosuljanak, és a KKV-k letelepedését segítsék elő. Ehhez várják az önkormányzatok segítő hozzáállását- tette hozzá a miniszteri biztos.
Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte a megyei jogú városok polgármesterivel, az országgyűlési képviselőkkel és a fejlesztési biztossal való példaértékű együttműködését, amelyet, mint mondta jól példáznak a megvalósult projektek, a kerékpárút fejlesztések. „Azt szeretnénk a TOP források biztonsága és a települések érdekében, hogy azok a fejlesztések, amelyekre ezek a források rendelkezésre állnak, mielőbb megindulhassanak”- tette hozzá Dr. Molnár Krisztián.