Szent István országfelajánlásának évfordulóján, fogadalmi szentmisét celebrált csütörtökön este Spányi Antal megyés püspök a Székesegyházban. A misén, melyen a város és a megye vezetői mellett köztiszteletben álló fehérvári polgárok is részt vettek, főpásztor megújította hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogy azt Szent István király tette 1038-ban a halála előtti napon, amikor trónörökös nélkül maradt az ország.

A megyéspüspök az ünnepi liturgiában a Szent Istváni hagyományhoz hűen a Magyarok Nagyasszonya pártfogását, közbenjárását kérte az egész magyar népért. Sok dologtól hangos a világ, és amikor látjuk a magunk életének és korunknak kihívásait, keressük a példát, mit tettek elődeink – emlékeztetett Spányi püspök ünnepi szentbeszédében a világban jelenleg folyó háborúkra, keresztény üldözésre, pusztító járványokra utalva. És amikor sok a bizonytalanság, rá kell jönnünk, hogy mindez nem újkeletű a nemzetek történelmében. A politika hatalmának és az emberi gyengeségeknek eszközei alig változnak a nemzedék során, és ha példákat keresünk, elsőként kell gondolnunk Szent Istvánra. Volt része bőven a meg nem értésben, amikor a pogány eszmékhez való ragaszkodást felváltotta lelkében a kereszténység. – Épít az ami szolgálni akar, és rombol az, ami a hatalmat akarja megszerezni, megtartani – idézte a szent király életének meghatározó szentenciáját Spányi püspök.

 

 

Hite adott neki egy biztos és szilárd értékrendet, melyet nem maga formált. Szent volt neki az egyház szava, a hivatás és küldetés, a család, felelőssége népe iránt. Nem mások után igazodott, hanem merte a benne lévő tehetség hangjára és az egyház tanítására figyelve biztos kézzel akár szokatlan újszerű utakon is előre vezetni népét! Így áll előttünk, ha őt akarjuk látni, ha tőle akarunk tanulni és nem felhasználni rövid távú céljaink érdekében – hangzott el a fogadalmi mise szentbeszédében.

 

 

 

Augusztus 15-én, pénteken a Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmisét tartja Spányi Antal megyéspüspök a Székesegyházban. Hazánkban Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn, 1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az Egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap 1948-ig munkaszüneti nap volt.