Isten hozta nálunk!

dr. Molnár Krisztián

a Fejér Megyei Közgyűlés elnök

ének köszöntője

Önkormányzat

MNVH

2021-2027 stratégia

2021-2027 projektek

A 2021-2027 IDŐSZAK PROJEKTSZINTŰ ELŐKÉSZÍTÉSE FEJÉR MEGYÉBEN

Foglalkoztatás

Megyei identitás erősítése

Velencei-tó partfal

KÖZADATKERESŐ

Közhírré tétetik

Vissza a főoldalra

« Vissza

Székesfehérváron mondta el ünnepi beszédét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke

2022.08.20. 15:13

A nemzet történelmi fővárosában, Székesfehérváron mondta el ünnepi beszédét Novák Katalin köztársasági elnök augusztus 20-án, az államalapítás és Szent István király ünnepén. Az ünnepség keretében áldotta meg az új kenyeret Spányi Antal megyés püspök.

A Székesfehérvár fanfár jelezte az ünnepség kezdetét augusztus 20-án, szombaton délelőtt a Városháza Dísztermében.

Mint azt dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében elmondta: „Hálásak lehetünk, mert megvalósult egy álmunk, hogy a székesfehérvári ünnepség történelmi jogon oda emelkedjen, ahova tartozik. Büszkék vagyunk erre a városra, ennek a városnak a történelmére. Azt is tudjuk azonban, hogy ez felelőséget ró ránk, amely azt diktálja, hogy ez a város nemcsak a fehérváriaké, hanem mindenkié, aki ennek a nemzetnek a tagja, bárhol is él a világban.”

A köszöntőt követően Magyarország köztársasági elnöke mondott ünnepi beszédet.

Novák Katalin örömmel fogadta el a város meghívását, hogy a keresztény Magyarország történelmi fővárosában közösen ünnepeljen. „Megfogadjuk a királyi oklevél szavait, az Aranybulla intését, és itt vagyunk!” A köztársasági elnök felidézte a ma reggeli ünnepélyes zászlófelvonást és a tisztek eskütételét – mint mondta – katonatisztjeink ma ünnepélyes esküvel fogadták, hogy a törvények betartásával és betartatásával Magyarországot életük árán is megvédik. Azt kívánta, hogy az Isten kíméljen meg bennünket a háborútól, és őrizze katonáinkat és családjainkat békében, hogy ne kelljen honvédő küzdelmet vívniuk, ne engedje őket hódító háborúkba, és ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé! „Mi, az ország vezetői megtesszük mindazt, ami lehetséges, azért, hogy magyar földön ne folyjon vér…" – fogalmazott Novák Katalin államfő, aki beszédében feltette azt a kérdést is, hogy kell-e, lehet-e ünnepelni akkor, amikor a szomszédban fegyverek ropognak, amikor a háború súlyos gazdasági következményeivel is szembe kell néznünk?

„Ünnepelhetünk-e akkor, amikor a földjeink áztató esőért szomjaznak, az árak egyfolytában emelkednek, amikor bizonytalan, hogy lesz-e mivel fűteni és hogy tudjuk-e energiával táplálni a gazdaságot? Van-e ok és alkalom az ünneplésre akkor, amikor családok százezrei gondolják újra aggodalommal a kiadásaikat, korábbi terveiket?" A feltett kérdésekre válaszolva a köztársasági elnök leszögezte: "Kell az ünnep!" hiszen "épp most van szükségünk igazán arra, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, mely segít megérteni múltunkat, valósághűen látni jelenünket és bölcs döntésekkel segíteni jövőnket. Most kell Szent István hitéből, bátorságából erőt merítenünk!”

A köztársasági elnök felidézte, hogy Szent István napját még a kommunista diktatúra sem merte teljesen elvenni tőlünk, csak lényegétől igyekezett megfosztani, hiszen titkon akkor is tudták, hogy mi Szent István népe vagyunk, ezt a gyökeret pedig nem lehet kitépni a magyarok szívéből. „Egybeforrt a sorsunk Európáéval, összeláncoltuk magunkat. Együtt sírunk, együtt nevetünk. A kereszténység és a Nyugat mellett döntött Géza fejedelem nyomdokain államalapító királyunk, és ugyanezt az elköteleződést erősítettük meg akkor, amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk. Jól döntött Szent István? Igen! Jól döntöttek a rendszerváltó magyarok? Igen! Ma sem az a kérdés, hogy hova tartozunk, hanem az, hogy húsz év múlva, pláne ezer év múlva létezik-e még a magyarok természetes otthona: a keresztény Európa? (...) Szükségünk van az európai országok közösségére, és nekik is szükségük van ránk" – mutatott rá az államfő. Éppen ezért ma, amikor kontinensünk nagyhatalmak küzdőterévé válhat, egymásnak kell vetnünk a vállunkat, közös döntéseket kell hoznunk, amelyek a közös jót szolgálják.

Augusztus 20-án, államalapítónkra emlékezve „Ma mi, magyarok gondolatban körbeüljük a nemzet asztalát. Sok család valóságosan is az asztal köré ül. Közösen mondunk köszönetet azért, hogy az aszály ellenére lesz kenyere az országnak. (...) Az államalapítás hasonló a családalapításhoz. Bátorságot, hitet, elszántságot, a jövőbe vetett reménységet feltételez. Szent István bátor döntése nélkül nem lenne ma önálló, független, erős Magyarország. Ahogy dédszüleink, nagyszüleink, szüleink bátor döntései nélkül sem lennénk ma itt. Kellett, hogy ők is merjenek igent mondani. Igent mondani az életre, igent mondani ránk. Ezekből az igenekből épül a közösségünk.” Az ünnepen az államfő azt kívánta minden magyarnak, hogy legyen mindig kenyér az asztalon, és azt legyen mindig kivel megosztani, legyen mindig kinek kenyeret sütni és kivel megosztani.

Az ünnepség keretében áldotta meg az új kenyeret Spányi Antal megyés püspök. „Az egyik út az életre vezetett, a másik a pusztulásba. Talán még Szent István sem tudta, de helyesen ő az élet útját választotta. Szent István felemeltetésének, megdicsőülésének napja augusztus 20-a, az új kenyér megáldásának napja is. Az új kenyér az életből van, az életet szolgálja” – emelte ki a főpásztor, aki az új kenyeret megáldotta és kérte Isten áldását valamennyi magyar család kenyerére és életére.

(forrás: okkfehervar.hu)