Az elszakított országrészek is képviseltették magukat azon a megemlékezésen, melyet a trianoni békediktátum aláírása és a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett az Országzászló Védnöki Testület. A résztvevők felvonultak a Városház tértől a tavaly átadott Országzászló térig, ahol 99 perces díszőrség kezdődött, emlékeztetve az aláírás 99. évfordulójára. Városi és megyei tisztségviselők, a helyi társadalmi és civil szervezetek képviselői, valamint fehérvári polgárok is részt vettek a rendezvényen.

Napra pontosan egy éve avatták fel a felújított Ereklyés Országzászló teret. Az Országzászló Védnöki Testület hagyományt kíván teremteni azzal, hogy minden esztendőben június 4-én ezen a helyen emlékezik meg a trianoni békediktátum aláírásáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. A keddi esemény zászlós felvonulással indult a Városház tértől a Fő utcán át az Országzászló térig, ahol megkezdődött a 99 perces díszőrség, emlékeztetve a trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulójára. Az aláírás időpontjában, 16.32 órakor belvárosi harangszó nyitotta meg a megemlékezést, majd a résztvevők közösen énekelték el a magyar és a székely himnuszt.

 

„1920. június 4. 16.32 perc, s a Kárpát hazában megállt az élet. Megdermedt magyarok millióinak fájdalma a templomok harangjaiba költözött. Az Európában máig kivételes és helyre nem hozott trianoni döntés aláírásának 99 évvel ezelőtti pillanatát idéztük meg a fehérvári harangszóval.” – mondta köszöntőjében Dr. Boór Ferenc, az Országzászló Védnöki Testület elnöke. 

Székesfehérvár Önkormányzata nevében Viza Attila tanácsnok mondott emlékező beszédet. A világ legigazságtalanabb, legszégyenteljesebb békéjének nevezte a trianoni diktátumot, felidézte annak súlyos következményeit, ugyanakkor rámutatott nemzetünk erejére is. Úgy fogalmazott: „A magyar nép képes volt arra, hogy Trianon és az azt követő sorscsapások után is felülemelkedjen az elképzelhetetlen veszteségein, képes volt arra, hogy belső meggyőződéssel, hittel és erőnek erejével újraépítse országát testében és lelkében egyaránt. A békediktátum kitörölhetetlen, máig fájó nyomokat hagyott ránk, ma már azonban tudjuk, nincs az a hatalom, amely a szívünkben átírhatja a határokat, és elszakíthat magyart a magyartól.” A tanácsnok külön figyelmet szentelt Székesfehérvár szerepének: „Nemzeti összetartozásunk ereje hívott minket ide ismét az Országzászló térre, történelmi fővárosunk szívébe…Tudjuk, hogy Székesfehérvárnak kiemelt és különleges szerepe van a nemzeti öntudat ápolásában. Emlékezik és emlékeztet, tudja és taníja a múltat, ápolja és teremti a hagyományokat. Köszönjük, hogy ma is közösen emlékezhettünk! Tisztelettel és szeretettel várjuk Önöket ezentúl minden esztendőben, a nemzeti összetartozásunk jegyében!”

 

A megemlékezés az elszakított országrészekből érkezett vendégek beszédeivel folytatódott.

A testvérváros Csíkszeredát Füleki Zoltán alpolgármester képviselte, aki arról szólt, máig is érzik Trianon ostorcsapásait, de összetartanak, és ennek most jött el az ideje.

 

A partiumi Bihar megye Önkormányzatának nevében Pásztor Sándor elnök szólt, kiemelve, hogy tisztelet illeti elődeinket, akik leküzdötték a békediktátum feletti elkeseredettségüket, erőt merítettek és új életet kezdtek. E nélkül mi sem lennénk.

 

Ugyancsak szólt a felvidéki Kisgyarmat polgármestere, vitéz Gróf Katalin, aki elmondta: Trianon mára a nemzeti összetartozás napjává szelídült, de sebei csak lassan gyógyulnak. A továbblépéshez a magyarságnak újra erős, egységes közösséggé kell válnia.

A délvidéki Zentát képviselő Rácz Szabó László önkormányzati képviselő úgy fogalmazott: a mai nap a gyászé, mert Trianonnal elindult Európa tönkretétele, Magyarországot pedig a belső árulás tette tönkre.

 

A dalos, verses megemlékezésen közreműködött Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, Bartal Dóra dunaszerdahelyi diák, Király Dávid dudaművész, Bíró Csaba bronzöntő, Láposi Gabriella szobrász, Bíró Áron zenész diák, valamint Farkas Eszter fehérvári diák. A megemlékezés koszorúzással és a díszőrség zárásával ért véget.

 

ÖKK