A Kegyeleti futás és gyaloglás próbát követően, pénteken koszorúzásokkal folytatódott a Március 15-hez kapcsolódó ünnepségsorozat Székesfehérváron. A város és a megye közösen emlékezett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc székesfehérvári emlékhelyeinél, ahol általános iskolák és középfokú oktatási intézmények diákjai adtak műsort. 

A Halesz parki '48-as emlékműnél a Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola diákjai tisztelegtek. Székesfehérvár Önkormányzata nevében Földi Zoltán, a Fejér Megyei Önkormányzat részéről ..... koszorúzott az emlékműnél. Mintegy kétezer fehérvári polgár szállt szembe a császári katonasággal 1849 augusztus 10-én. A császári csapatok fegyverrel a kezében fogták el a fehérvári Gáncs Pált, Kutzka Mihályt, Uitz Ignácot, Varga Mihályt, Havelka Ferencet és Hübner Andrást, akik mindannyian városbeli iparosok voltak. Nekik állít emléket a Haleszben a gránitoszlopon álló turulmadár.

 A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjai a Jókai utcában, Jubál Károly emléktáblája előtt elevenítették fel a forradalmi eseményeket. Jubál Károly Székesfehérváron született és végezte el a 6 osztályos gimnáziumot, majd a Bécsi Műegyetemen szerzett mérnöki diplomát. Később oktató pályán tevékenykedett, részt vállalt a Kossuth-féle Iparegyesület munkájában is. 1848-ban örömmel üdvözölte a márciusi forradalmat, bátran vállalt szerepet az ellenállási mozgalomban. A világosi fegyverletétel után Haynau táborszernagy vérbírósága őt is lecsukatta, majd kizárattatta az ipartanoda testületéből. Szabadulása után a Kossuth család támogatójaként tűnt fel.

 A Rónai Jácint emléktáblánál megtartott ünnepségen a Vasvári Pál Általános Iskola tanulói adtak ünnepi műsort. 1814. május 13-án született Székesfehérvárott a főpap, író, pedagógus és természettudós Rónay Jácint János. Számos tudományterületen járatos tudósként első magyarországi népszerűsítője volt mind a darwinizmusnak, mind a modern pszichológiának. A szociálpszichológiában úttörőnek számítottak nemzetkarakterológiai írásai is. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt 1848-ban a győri nemzetőrök tábori lelkésze volt, 1848. május 29-től egyházi főszónok. Miután a császári csapatok bevonultak Pestre, visszatért Pannonhalmára, de 1849. március 19-én a bakonybéli bencés rendházba internálták. Görgei Artúr 1849 májusában tábori lelkésszé nevezte ki, azonban ezt az állást már nem töltötte be.